Stabil inflációs adatok ellenére emelkednek az európai kötvényhozamok, mivel a japán hozamok megugrása globális piaci újraárazást vált ki.
Az európai államkötvény-hozamok az elmúlt napokban meredeken emelkedtek, amit a japán hozamok emelkedése által kiváltott globális piaci eladási hullám fűtött, miközben az euróövezeti infláció alig mutat gyorsulásra utaló jeleket.
Az Eurostat keddi, gyorsbecslésen alapuló adatai szerint az euróövezet éves inflációja novemberben 2,2% volt, ami csekély emelkedés az októberi 2,1%-hoz képest, és nagyjából megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Az emelkedés ellenére havi alapon 0,3%-kal estek az árak, ami január óta az első havi csökkenés, és arra utal, hogy a dezinflációs nyomások továbbra is jelen vannak.
A maginfláció, amely kiszűri a volatilis összetevőket, például az energiát és az élelmiszereket, változatlanul 2,4% volt, kissé elmaradva a közgazdászok 2,5%-os előrejelzésétől. Továbbra is a szolgáltatások húzták az inflációt 3,5%-kal, ezt követték az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek 2,5%-kal. Az energiaárak ezzel szemben fékezték az indexet: 0,5%-kal estek az októberi 0,9%-os csökkenés után.
A tagállamok közül Észtországban volt a legmagasabb az éves infláció novemberben, 4,7%, Horvátországban pedig 4,3%. Ezzel szemben Cipruson és Franciaországban csak minimális volt az éves drágulás, rendre 0,2%, illetve 0,8%.
Havi összevetésben Litvániában nőtt leginkább az infláció, 0,4%-kal, miközben több országban csökkenés volt. A legnagyobb visszaesést Málta jegyezte, ahol az árak 3,3%-kal estek, ezt követte Hollandia 1,4%-os mérséklődéssel.
Joe Nellis professzor, az MHA gazdasági tanácsadója szerint „a fő inflációs mutató továbbra is az Európai Központi Bank 2%-os célja közelében ingadozik, de a mögöttes kép egyenetlen”.
„A dezinflációs trend fennáll, de törékeny, és a szolgáltatások vezérelte nyomások továbbra is tartósak.”
Külön közzétett keddi adatok szerint az euróövezet szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája októberben 6,4% volt, nem változott szeptemberhez képest, és kissé meghaladta a várakozásokat.
A fiatalok munkanélkülisége magas szinten, 14,8%-on maradt.
A nagyobb gazdaságok közül Spanyolországé volt a legmagasabb munkanélküliségi ráta 10,5%-kal, őt követte Franciaország 7,7%-kal és Olaszország 6%-kal, míg Németország (3,8%) és Hollandia (4%) rendelkezett a legalacsonyabb aránnyal.
2024 októberéhez képest a blokk munkanélküliségi rátája 6,3%-ról kismértékben emelkedett.
Japán világszerte átárazódást indított a kötvénypiacokon
Az euróövezet többnyire kedvező inflációs kilátásai és visszafogott gazdasági aktivitása ellenére a kötvényhozamok az elmúlt napok kereskedéseiben meredeken emelkedtek. A fő hajtóerő a japán monetáris szigorításra vonatkozó várakozások erősödése.
Hétfőn a japán 10 éves államkötvény hozama 19 éves csúcsra ugrott, majd kedden nagyjából 1,86% körül stabilizálódott. A hirtelen mozgást a Japán Jegybank kormányzója, Kazuo Ueda héja hangvételű megjegyzései előzték meg, aki azt mondta, a jegybank „mérlegelni fogja” a kamatemelés előnyeit és hátrányait, és „megfelelően” jár el.
A piaci árazások most 80%-os valószínűséget jeleznek kamatemelésre a Japán Jegybank december 19-i ülésén, januárra pedig még magasabb esélyt áraznak.
A BBVA stratégái szerint Ueda megjegyzései inkább újrakalibrálást jeleznek, nem teljes irányváltást, hozzátéve, hogy „a reálkamatok továbbra is mélyen negatívak maradnának”.
A német 30 éves kötvényhozam hétfőn hat bázisponttal 3,40%-ra emelkedett, megközelítve a szeptember elején látott csúcsokat, amelyek 2011 közepe óta a legerősebb szintek voltak. A tízéves Bund hozama szintén hat bázisponttal, 2,75%-ra ugrott.
Az ING szakértője, Francesco Pesole szerint Ueda kormányzó hangvétele váratlanul héja volt, és hozzátette, hogy a kamatemelésekkel szembeni, korábban az új miniszterelnök, Sanae Takaichi alatt adottnak vélt politikai ellenállás már nem feltétlenül jelent korlátot.
Pesole szerint „a piacokat váratlanul érte mindez”.
Következmények az EKB számára
Az európai hozamokra nehezedő felfelé irányuló nyomás kényes időszakban éri az Európai Központi Bankot, amelytől széles körben azt várják, hogy az év decemberi, utolsó ülésén változatlanul hagyja a kamatokat. Az elemzők rövid távon nem számítanak csökkentésre, mivel a szolgáltatási infláció és a gyenge gazdasági növekedés nehéz döntési helyzetet teremt.
Nellis szerint „a 2%-os kamatszint már alacsonynak számít”. „A jelenlegi környezetben aligha valószínű, hogy a nyugati gazdaságok jegybankjai ennél sokkal lejjebb mennek.”
Bár az infláció összességében kordában lévőnek tűnik, a globális piacokról érkező hatások, különösen Japánból, a közeljövőben továbbra is felfelé hajthatják az euróövezeti hozamokat, még erős hazai kiváltó tényezők hiányában is.