A szeptemberben meggyilkolt amerikai kommentátor és influenszer Izrael nagy barátjának vallotta magát, és utolsó levelében figyelmeztető tanácsokat küldött Netanjahu miniszterelnöknek a globális antiszemita kampány elleni küzdelemhez.
Kirk májusban kelt levele nem csak erős kritika Netanjahu felé a kommunikációs tétovaság miatt, de egyben aggódás Izraelért, és professzionális tanácsadás is. A hétoldalas írást eddig titokban kezelték, de most több forrás is igazolja a létezését és ismerteti a tartalmát.
Kirk legfőbb üzenete az, hogy Izrael győzhet az összes harctéren, de vesztésre áll az információs világháborúban
A Turning Point USA 31 éves alapítójának halála után a levél önálló életre kelt. A szöveg egyszerre bizonyíték a jobboldali keresztény Izrael-barát körök nyugtalanságára, és tükör Izrael számára arról, milyen gyorsan szűkül külföldi politikai támogatása.
Charlie Kirk a levél több egyszerű tanácsnál, hanem stratégiai figyelmeztetés arra, hogy az információs front nem kiegészítő terep, hanem a háború fenntarthatóságának kelléke.
Hűséges szövetségesből nyugtalan kritikus
Kirk a klasszikus amerikai keresztény cionizmus ismert arca volt. Rendszeresen járt Izraelbe, Hebronban izraeli zászlóval pózolt, beszédei tele voltak bibliai utalásokkal. Egy korábbi posztjában úgy fogalmazott: „Izrael megváltoztatta az életemet. Erősebbé tette a hitemet, és életre keltette a Bibliát”.
Gázával kapcsolatban is gyakran nyilatkozott keményen. Nézete szerint Izraelnek teljes joga van megvédeni magát, és a Hamász „barbár állatokból álló terrorszervezet”.
A Netanjahu-levél is ezzel a felütéssel indul. Kirk számára keresztényként az egyik legnagyobb öröme, hogy Izraelért kampányolhat és szövetséget építhet a zsidó közösségekkel. A dokumentum végén így fogalmaz: „Mindazt, amit leírtam, mély szeretetből írtam Izrael és a zsidó nép iránt.”
A sorok között azonban ott van az aggodalom. Kirk azt írja, hogy az amerikai egyetemeken tartott előadásain a közönség fele Izraelről kérdezi – és szinte mindig negatív hangnemben. A vádak a „népirtástól” kezdve a „zsidók irányítják az amerikai külpolitikát” összeesküvéselméletig terjedtek.
Diagnózisa kíméletlen: „Izrael elveszíti az információs háborút, és kommunikációs beavatkozásra van szüksége. Izraelt jelenleg péppé verik a közösségi médiában, és elveszíti a fiatal amerikai generációt – még a konzervatív oldalon is. Ez ötszörös tűzriadó kellene, hogy legyen.”
Majd jön a stratégiai figyelmeztetés, amely azóta minden elemzésben szerepel: „ha ez így folytatódik, Izrael nemcsak a következő generációnak mondhat búcsút, hanem annak a politikai fedezetnek is, amelyre Washingtonban támaszkodik.” Azaz katonai siker ide vagy oda, politikai hátország nélkül hosszú távon nincs győzelem.
Való igaz, hogy az amerikai közvélemény fordul, és történelmében először Izrael marad magára
A számok azt mutatják, hogy 2024–2025-re az amerikai társadalom jelentős része elfordult Izraeltől. A felmérések szerint az amerikaiak több mint fele már kedvezőtlenül ítéli meg Izrael politikáját. A fiatalok körében többségben vannak, akik inkább a palesztin nép iránt éreznek szimpátiát. A republikánus bázison belül is érzékelhető az elmozdulás, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak.
A trend lényege az, hogy már nem lehet építeni arra a korábbi adottságra, hogy Amerika alapértelmezetten Izrael pártján áll. Ez viszont Izrael teljes stratégiai gondolkodását fenyegeti. Attól a pillanattól kezdve, hogy Washington nem adja automatikusan a politikai fedezetet, Izrael regionális mozgástere beszűkül – Gazában, Libanonban, Iránnal szemben, mindenhol.
„Úgy néz ki, mint egy 1970-es évekbeli híradó”
Kirk a levélben nemcsak a közönség és a social media hangulatáról ír, hanem Izrael alsó szintű kommunikációs módszereiről, és ebben még keményebb. Szerinte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) hivatalos tájékoztatásai olyanok, mintha egy ötven évvel ezelőtti televíziós híradót néznénk, sötét háttérrel, lassú és monoton hivatalos bikkfanyelven, amit kockafejű katonatisztek adnak elő rossz grafikákkal, – miközben a csata a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on zajlik.
A szövegekben olyan sematikus mondatok hangzanak el, mint hogy „felelősségteljesen és szisztematikusan, mindenekelőtt pedig elszántsággal és a nép, a föld iránti mély szeretettel vezettük a katonai műveletet, ahogyan azt katonáink is bizonyították” – aminek semmilyen konkrét tartalma nincs, ráadásul a hadseregnek éppen ez a feladata, tehát értelmetlen vele büszkélkedni.
Kirk összegzése szerint Izrael kommunikációja lassú, nem felel azonnal a vádakra és vizuális narratívákra, túlságosan a miniszterelnök személyes retorikai képességeire épül, nem áll mögötte profi és gyors reagálású csapat, végezetül több benne a magyarázkodás és a tagadás, mint a saját narratíva kialakítása.
Kirk egy ponton odáig megy, hogy „néha úgy érzem, mintha én védeném Izraelt még a saját kormányomnál is”.
A levél kiszivárgásával párhuzamosan került napvilágra az izraeli kabinet több, és részben titkolt amerikai befolyásolási terve. Ezek közül a legismertebb az úgynevezett „Eszter-projekt”, amely kifejezetten az amerikai fiatalokat célozza meg influenszerek segítségével.
A módszer önmagában nem rendkívüli. A kormányok világszerte, beleértve az USA-t, Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Kanadát - stratégiailag használták a közösségi média influenszereit a nyilvános kommunikációhoz. Kampányokat indítottak olyan területeken, mint az egészségügy, a választási részvétel, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, vagy a turizmus népszerűsítése.
Izrael esetében itt ismét a kivitelezés körül van baj, mert nincs központi narratíva, szétszórtak az üzenetek, túl sok ügynökség és sok szereplő vesz benne részt - de egységes történet nélkül. A szereplők a buborékon belül beszélnek, amit csak azok értenek, akik benne vannak.
Ha főleg zsidó influenszerek kommunikálnak, az ma már csak az eleve Izrael-barát közönséghez jut el, de a bizonytalan, fiatal amerikaiakhoz szinte semmi.
Veszélyt jelent az átláthatatlan finanszírozás is. A fizetett külföldi politikai tartalmakat az amerikai szabályozás szerint jelölni kellene, és ha ezt elmismásolják, abból komoly botrány, politikai sértődés és bizalomvesztés, és akár hatósági vizsgálat is kisülhet. Hatalmas hiányosság a valódi párbeszéd kerülése is. A sikeres online jelenlét nem csak tartalmak „kiküldéséből” áll, hanem vitákból, kommentekre való reagálásból, közösségépítésből. Bár Izrael felismerte, hogy az információs hadszíntér létezik, de még mindig csak ösztönösen, nem pedig stratégiai módon mozog rajta.
Izrael átveszi Kirk tanácsait?
Meglepő módon a jeruzsálemi kormány azóta több Kirk-féle javaslatot is elkezdett alkalmazni. Izraeli lapértesülések szerint először is felállították a közösségi médiára specializált gyorsreagálású egységet. Emellett új influenszer-kapcsolatokat építenek fiatal és az amerikai közegben „jól beszélő” zsidó és nem zsidó véleményformálókat keresve, valamint igyekeznek olyan projekteket is kommunikálni, amelyekben Izrael segítséget nyújt az Egyesült Államoknak, hogy látható legyen a kölcsönösség.
Mi marad hátra a harctéri győzelemből?
A modern háborúban a katonai siker nem önmagában érték. A végső eredményt a politikai környezet, a szövetségesek türelme és a nemzetközi narratíva határozza meg. Izrael katonai értelemben továbbra is a régió legerősebb hatalma. Viszont a kommunikációs és diplomáciai téren meglepően gyors és látványos erózió zajlik.
Ilyenek a nemzetközi bírósági eljárások, az ENSZ-ben szaporodó Izrael-ellenes szavazások, a háborús bűnök vádjai, de főleg az amerikai közvélemény átalakulása.
Ha a világ Izraelt már nem kicsiny és fenyegetett demokráciának látja, hanem túlerőt alkalmazó agresszív hatalomnak, akkor minden katonai győzelem újabb reputációs vereséget szül. Az Egyesült Államok nélkül Izrael egyedül marad egy olyan térségben, ahol a diplomáciai széljárás gyakran fontosabb, mint a páncélos hadosztályok.
Kirk levele így könnyen válhat a 2020-as évek izraeli külpolitikájának egyik legfontosabb dokumentumává, egy olyan ember búcsúüzenetévé, aki egész életében Izrael barátja volt, de a zsidó buborékon kívülről, és pontosan ezért látta, hogy milyen veszély közeleg.