Míg a nyugati országok a kínai elektromos járművek versenyképességére koncentrálnak, egy másik kihívás alakítja át az autóipart. Peking autógyártói fosszilis tüzelőanyaggal működő járművekkel telítik a feltörekvő és másodlagos piacokat, gyakran alákínálva külföldi partnereiknek - írja a Reuters.
Kína elektromos járműipara néhány év alatt a hazai piac felét hódította meg, ezzel tönkretéve a korábban domináns globális autógyártók benzinüzemű járműveinek értékesítését.
De nem csak a külföldi szereplők voltak a folyamat vesztesei: sok hagyományos kínai autógyártó is tanúja volt az eladások összeomlásának, és erre úgy reagált, hogy elárasztotta a világot olyan fosszilis tüzelőanyaggal működő járművekkel, amelyeket otthon nem tudott eladni - derül ki a Reuters összeállításából.
Míg a nyugati döntéshozók a Kína által erősen támogatott elektromos járművek jelentette fenyegetésre összpontosítottak, és vámokkal védték piacaikat, az amerikai és európai autógyártók Lengyelországtól Dél-Afrikán át Uruguayig a kínai benzinfaló járművek részéről vannak kitéve egyre nagyobb versenynek.
A fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek 2020 óta a kínai autóexport 76%-át teszik ki, és a kínai székhelyű Automobility tanácsadó cég adatai szerint az éves szállítások összege 1 millióról több mint 6,5 millióra ugrott idén - írja a hírügynökség.
A benzinüzemű export fellendülését ugyanazok az elektromos járművekre vonatkozó támogatások és politikák hajtják, amelyek tönkretették a VW, a GM és a Nissan autógyártók kínai üzleti tevékenységét, mivel több tucat kínai elektromos járműgyártót támogattak és pusztító árháborút robbantottak ki – derül ki a Reuters vizsgálatából.
Ez a jelenség rávilágít a kínai iparpolitika messzemenő hatásaira, mivel a külföldi versenytársak nehezen tudnak lépést tartani a kormány által támogatott vállalatokkal, amelyek Peking céljait követve igyekeznek nemzeti és globális szinten is dominálni a kritikus ágazatokat.
A Reuters által idézett iparági és kormányzati adatok szerint Kínának csak a benzinüzemű járművek exportja – tehát az elektromos járművek és a plug-in hibridek nélkül – elegendő volt ahhoz, hogy tavaly a világ legnagyobb autóexportáló országává váljon. A legnagyobb exportőrök között vannak az állami tulajdonú hagyományos óriáscégek, köztük az SAIC, a BAIC, a Dongfeng és a Changan, amelyek történelmileg a külföldi autógyártókkal kötött közös vállalkozásokra támaszkodtak a nyereség és a műszaki know-how megszerzése érdekében.
A kínai benzinüzemű autók beáramlása a feltörekvő és másodlagos piacokra tükrözi a pekingi kormány elektromos járművekre irányuló törekvései és a korábbi politikák közötti ütközést, amelyek a külföldi autógyártók technológiájának kihasználásával építették fel Kína hazai benzinüzemű járműiparát.
Jelenleg a benzinüzemű autók leginkább a másodlagos piacokon fogynak , például Kelet-Európában, Latin-Amerikában és Afrikában, ahol az elektromos autók töltőinfrastruktúrája még nem elég fejlett. Hosszabb távon Peking célja, hogy globálisan domináljon az elektromos és a plug-in hibrid autók piacán. Addig azonban sok kínai autógyártó úgy építi fel külföldi márkáit, hogy a vásárlóknak mindent megad, amit csak akarnak - írja a Reuters.