Olaj-fordulat - nem növeli kitermelését Szaúd-Arábia és Oroszország

Olaj-fordulat - nem növeli kitermelését Szaúd-Arábia és Oroszország
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A januári szinten tartja olajkitermelését három OPEC-tag és Oroszország.

HIRDETÉS

Nem növeli kőolaj kitermelését Szaúd-Arábia, Katar, Venezuela és Oroszország, a kitermelés mértékét a januári szinten tartják.

Az OPEC három tagja és Oroszország olajügyi miniszterei dohai találkozójukon állapodtak meg.

Elemzők elismeréssel fogadták a kitermelési politikában történt váratlan fordulatot, a piacok azonban ennél többet vártak, az olajkitermelés csökkentését. A hírre napközben a Brent hordónkénti ára emelkedett, a WTI viszont csökkent. Az európai tőzsdék zárásakor már mindkét olajfajta mínuszban állt. A Brent hordójával 33 dollár alatt, a WTI hordójával pedig 30 dollár alatt kereskedtek.

Ali al-Naimi, Szaúd-Arábia olajügyi minisztere azt mondta, nem akarják az olajárak további ingadozását erősíteni. Ugyanakkor a készleteket sem akarják csökkenteni. Stabil olajárakra és a kereslet kielégítésére törekszenek.

A nyersolaj ára körülbelül 70 százalékkal esett 2014 júniusa óta. Ez az exportáló országoknak dollármilliárdos bevételkiesést okozott. A nagy exportálók ugyanakkor a piaci hatalmuk védelmében eddig nem hajlottak a kompromisszumra.

A kezdeményezők most a többi OPEC-tag csatlakozását várják.

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint Szaúd-Arábia napi 10,2 millió hordó kőolajat hozott a felszínre januárban, Oroszország napi 10,9 millió hordót.

Venezuela olajügyi minisztere szerdán Teheránba utazik, hogy Iránt és Irakot is rávegye, ne fokozzák a kitermelést. A Reuters egy meg nem nevezett iraki kormányzati forrásra hivatkozva azt írta, hogy az arab ország is kész a januári szinten tartani a kitermelés mértékét.

Persze kérdés, Irán mennyire hajlik erre most, hogy végre újra beindult az olajexportja.

Irán a hétvégén indította útra a szankciók feloldása óta első olajszállítmányát Európába. Az ország gazdaságának kulcsfontosságú az olajexport, ebből tudja újra fellendíteni a gazdaságát, finanszírozni a beruházásokat, és visszaszerezni piaci erejét. Ugyanakkor az alacsony nyersolajár Iránnak sem jó.

Elemzők szerint most minden szem Teheránra szegeződik, milyen olajpolitikát választ: fokozza a kitermelést, vagy rövid távon a mérsékelt mennyiség mellett dönt az árak feltornázásáért.

Az okokról és következményekről az Euronews-tól Olekszandra Vakulina beszélgetett Nur Eldin al-Hammurival, az ADS Securities vezető elemzőjével.

*Euronews:
Először is a döntés időzítéséről kérdezem, miért most támogatják meg az olajárakat, amikor azok már egy éve esnek.*

Nur Eldin al-Hamurival, a abu-dhabi ADS Securities vezető elemzője: – Azt gondolom, hogy a kitermelők mindig azt feltételezték, az olaj ára ismét emelkedni kezd, ahogy a világgazdaság fellendül és növekszik a kereslet is a tél beköszöntével az északi-féltekén. Ám ez nem történt meg. Most tudatosult bennük, hogy cselekedniük kell. A globális csökkenést nem tudják befolyásolni, de összefoghatnak a készletek és az árak támogatásáért. Ez az első lépés, és úgy gondoljuk, hogy ez egy pozitív párbeszéd kezdete.

*Euronews:
Mi lesz a következménye. Egyelőre négy olajexportáló egyezett meg arról, hogy nem növeli a kitermelést. Lehet, hogy ez majd egy csökkentéshez is vezet? Hogyan értékelik a piacok?*

- Az első lépés megtörtént. A piac négy nagyon fontos szereplője együttműködik a készletek felügyeletében. Nem várjuk, hogy csökkenteni fogják a kitermelést, nem ezután a találkozó után, de az ügy még nincs lezárva. Mindenki tudja, hogy egyelőre nincs az olajnak alternatívája, vagyis a készleteket tekintve most ez a legjobb módja az árkorrekciónak.

Vagyis ez egy pozitív jelzés a piaci felé is. Az nem meglepő, hogy az árak ismét estek a döntés után, de várjuk a további együttműködést az OPEC és a többi kitermelő között.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Meredeken csökken az infláció az eurózónában, Belgiumban nulla százalék közelében van az index

Tavaly nyár óta először nem emelt kamatot az Európai Központi Bank

Az eurózóna növekedése idén kisebb lesz az eredetileg vártnál