Az Európai Központi Bank 0,25 százalékponttal 2,25 százalékra emelte betéti kamatát, újra szigorítva, miközben az iráni háború hároméves csúcsra löki az eurózóna inflációját.
Az Európai Központi Bank csaknem három év óta először emelt kamatot: a csütörtöki kormányzótanácsi ülését követően a betéti rendelkezésre állási kamatot 2 százalékról 2,25 százalékra növelte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EKB három irányadó kamaton keresztül határozza meg az euróövezet monetáris politikáját, ezek közül a betéti rendelkezésre állási kamat számít a fő referenciaértéknek.
Az EKB betéti rendelkezésre állási kamata legutóbb 2023 szeptemberében emelkedett, amikor a járvány utáni inflációs válság megfékezését célzó szigorítási ciklus végén 4 százalékos csúcsra ért.
Az EKB a fő refinanszírozási műveletek kamatát is 2,4 százalékra, a hitelfelvételi rendelkezésre állás (marginal lending facility) kamatát pedig 2,65 százalékra emelte.
A kulcskamatok emelése egyértelműen szakít azzal a lazítási ciklussal, amely 2025 nagy részében jellemezte az EKB politikáját. Az infláció májusban 3,2 százalékra ugrott az euróövezetben – ez a legmagasabb érték 2023 szeptembere óta –, főként az energiaárak 10,9 százalékos megugrása miatt.
A kormányzótanács lényegében arra a következtetésre jutott, hogy a tétlenség már nem volt tartható.
A csütörtöki ülés előtt a pénzpiacok szinte biztosra vették a kamatemelést, mivel az EKB kormányzótanácsának tagjai a monetáris politika héja- és galambtáborából egyaránt júniusi kamatemelést jeleztek előre.
Nyomás alatt az euróövezet gazdasága
A kamatemelés nehéz időszakban éri az euróövezet gazdaságát.
Az övezet gazdasága 2026 első negyedévében 0,2 százalékkal zsugorodott, ami arra késztette a közgazdászokat, hogy az alacsony növekedést, emelkedő inflációt és romló bizalmat kombináló stagflációs időszak veszélyére figyelmeztessenek.
Az EKB saját Hivatásos Előrejelzők Felmérése a 2026-os éves GDP-növekedést mindössze 0,9 százalékra teszi; ezt a lefelé módosított prognózist közvetlenül az iráni háborúból fakadóan megugró energiaárak negatív hatásának tulajdonítják.
Az infláció 3,2 százalékra emelkedett, ami a legmagasabb szint 2023 óta, és a változékony élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció is nőtt: áprilisi 2,2 százalékról májusra 2,5 százalékra. Ez aláássa azt az érvelést, hogy az áremelkedési nyomás kizárólag az energiára korlátozódik.
A 21 tagú övezet háztartásai és vállalatai számára a döntés magasabb hitelköltségeket jelent a jelzáloghitelek és a vállalati kölcsönök esetében, miközben a vásárlóerőt már most is erősen szűkítik a magas üzemanyag- és gázárak.
A piacok nagyjából 50 százalékos eséllyel számolnak egy újabb, szeptemberi emeléssel is, ami arra utal, hogy a csütörtöki lépést inkább egy újabb szigorítási ciklus kezdeteként, semmint egyszeri, célzott beavatkozásként értékelik.
Közgazdászok kongatják a vészharangot
A csütörtöki kamatemelés mögötti érvrendszert már korábban felvázolták, és a leghatározottabban Isabel Schnabel, az EKB igazgatóságának tagja, a bank piaci műveleteiért felelős döntéshozó képviselte.
Schnabel azzal érvelt, hogy az EKB-nak júniusban mindenképpen kamatot kell emelnie, függetlenül attól, hogy az Iránnal kapcsolatos béketárgyalások eredményeznek-e megállapodást. Indoklásában a konfliktus elhúzódására és arra hivatkozott, hogy a magas energiaárak egyre inkább átszivárognak a gazdaság többi területére is.
Egy szöuli konferencián felszólalva Schnabel arra figyelmeztetett, hogy „egyre nő az inflációs várakozások elszabadulásának kockázata”, és a jegybank „már nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a sokkot”.
Philip Lane vezető közgazdász szintén azt mondta, hogy a márciusi előrejelzések óta romlottak a feltételek, és a júniusi ülésen felfelé módosítják majd az EKB inflációs prognózisát. Schnabel ennél is tovább ment: szerinte az infláció az év vége előtt akár 4 százalékra is emelkedhet.
Az események alakulnak, és amint új információk érkeznek, frissítjük a cikket.