A kamatemelés bírálói attól tartanak, hogy a kamatszint magasan tartása visszaveti a termelékenységet, és 2027-ig megakadályozza azt, hogy az eurózóna elérje az inflációs célját.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke megvédte a kamatemelésről szóló döntést, mondván, az „három különböző forgatókönyv esetén is megalapozott”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EKB ma bejelentette, hogy 0,25 százalékponttal emeli az irányadó kamatokat, amire három éve nem volt példa, a Közel-Keleten zajló háború elhúzódása miatt. Ez a jegybank első kamatemelése 2023 óta, amikor az Ukrajna elleni orosz, teljes körű invázió okozta energiaár-robbanásra reagálva szigorított.
„A háború inflációs nyomást generál, és a kamatemelésről szóló döntésünk számos olyan forgatókönyv esetén is helytálló, amely azt vizsgálja, miként alakulhat a sokk, és hogyan befolyásolhatja az euróövezet középtávú kilátásait” – mondta Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatóján az újságíróknak.
A februárban kirobbant közel-keleti konfliktus hatásai egész Európában érezhetők. A Hormuzi-szoros időről időre elrendelt lezárása az egekbe lökte az olaj- és gázárakat, ami komoly terhet jelent az európai importőröknek.
Az EKB kamatemelése egyértelműen szakít azzal a lazítási ciklussal, amely 2025 nagy részében jellemezte a jegybank politikáját. Az eurózóna inflációja májusban 3,2 százalékra emelkedett, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték, elsősorban az energiaárak 10,9 százalékos megugrása miatt.
Az Európai Unió gazdasága 2026 első negyedévében 0,2 százalékkal zsugorodott, ami arra késztette a közgazdászokat, hogy a „stagfláció”, vagyis a gyenge növekedés, a növekvő infláció és a romló fogyasztói bizalom együttesének veszélyére figyelmeztessenek.
A május végén közzétett legfrissebb európai gazdasági előrejelzés szerint az EU GDP-növekedése 2026-ban várhatóan 1,1 százalék, 2027-ben pedig 1,4 százalék lesz, miközben az infláció 2026-ban 3,1, 2027-ben pedig 2,4 százalékra mérséklődhet.
Három EKB-forgatókönyv
Lagarde csütörtöki nyilatkozatában világossá tette, hogy az intézmény nem ragaszkodik előre kijelölt kamatpályához.
„Kamatdöntéseinket az inflációs kilátások és az azokat övező kockázatok értékelésére alapozzuk, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az alapinflációs folyamatok dinamikáját, valamint a monetáris politika transzmissziós erejét” – fogalmazott.
A bizonytalanságok ellenére az EKB három rövid távú forgatókönyvet vázolt 2026 júniusára: enyhe, kedvezőtlen és súlyos kimenetelt.
Az enyhébb forgatókönyv szerint az olajárak „a bázisforgatókönyvhöz képest gyorsabban normalizálódnak, ami az infláció gyorsabb mérséklődését eredményezi, és 2027-ben, illetve 2028-ban a 2 százalékos cél alá szorítja, miközben a GDP-növekedés valamivel hamarabb és érezhetőbben áll helyre, mint az alapesetben” – magyarázza az EKB.
Ebben a helyzetben a GDP-növekedés 2026-ban 0,8 százalékról 2027-re 1,4 százalékra emelkedne, miközben az infláció 2026-ban 2,9, 2027-ben pedig 1,8 százalékra csökkenne.
A kedvezőtlen forgatókönyv ezzel szemben azt feltételezi, hogy az energiaárak nagy bizonytalanság mellett és jelentős nemzetközi átterjedési hatásokkal tovább emelkednek, valamint erősebb közvetett és másodkörös inflációs hatások jelentkeznek. A reál-GDP-növekedés 2026-ban 0,7 százalékot érne el, 2027-ben pedig 0,9 százalékra emelkedne, miközben az infláció 2026-ban 3,3, 2027-ben pedig 3,0 százalékra kúszna fel.
A súlyos forgatókönyv szerint az EU-t erőteljes és tartós energiársokk érné, a reálGDP-növekedés 2026–27-ben 0,5 százalékra lassulna, majd 2028-ban valamivel gyorsabban állna helyre.
Kamatok, infláció, növekedés
Lagarde az újságíróknak azt mondta, hogy az EKB első számú prioritása az infláció megfékezése.
„Ha hagyjuk, hogy az infláció kicsússzon az ellenőrzés alól, akkor sokkal nehezebb lesz visszaterelni arra az árstabilitási szintre, amelyet biztosítanunk kell” – figyelmeztetett.
„A helyes döntés az volt, hogy kamatot emeltünk, és ezzel vállaltuk, illetve teljesítjük az árstabilitás iránti elkötelezettségünket, hogy az emberek beruházási, foglalkoztatási és bértárgyalási döntéseiket is ennek az árstabilitás helyreállítására irányuló kötelezettségvállalásnak a tudatában hozhassák meg.”
Lagarde döntésének bírálói szerint a kamatemelés Európa legtermelékenyebb, leginnovatívabb ágazatait sújtja majd a leginkább.
„Egy ilyen döntés nem fogja csökkenteni az energiaárakat. A tisztaenergia-beruházásokat viszont megdrágítja, és így fékezi az egyetlen olyan megoldást, amely tartósan lejjebb szoríthatná az árakat. Ez azért lényeges, mert a megújuló energiaforrások nemcsak klímavédelmi, hanem árstabilitási megoldást is jelentenek” – mondta közleményében Calvin Vella, a brüsszeli székhelyű Positive Money Europe nevű civil szervezet kutatója.
„A hitelfelvétel drágulása Európa versenyképességét is kockára teszi, mivel megdrágítja a tisztább iparágakba irányuló beruházásokat, és ez csökkenti az Európa energiaellátásának biztonságához szükséges mozgásteret” – tette hozzá. – „A kamatemelés továbbá a béreket érintve és a munkahelyek elérhetőségét szűkítve növeli az egyenlőtlenséget.”
Lagarde csütörtökön arról is beszélt, hogy az európai gazdaság fontos strukturális változásokból profitálhatna, például ha a beruházások a kőolaj és a földgáz helyett a megújuló energiaforrásokat részesítenék előnyben.
„Minden korábbinál fontosabbak azok a reformok, amelyek növelik az euróövezet növekedési potenciálját, és felgyorsítják az energiaátállást, csökkentve a fosszilis energiahordozóktól való függést” – mondta.