Az El Niño jelenség a klímaváltozással együtt hajtja és fokozza a szélsőséges időjárási viszonyokat világszerte.
Az elszáradt El Salvadorban éhező szarvasmarháktól a világ korallzátonyait fenyegető, „rettenetes” veszélyig: az idei, kivételesen erős El Niño hatását világszerte érezni lehet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A természetes időjárási jelenség akkor jelentkezik, amikor a Csendes-óceán keleti részén a tenger hőmérséklete a szokottnál jóval melegebbé válik; ez nagyjából minden két–hét évben fordul elő.
Korábbi El Niño-események rekordszintű hőhullámokhoz járultak hozzá, tartós aszályokat, villámárvizeket és halálos erdőtüzeket táplálva szerte a világon.
Miközben a legtöbb El Niño nagyjából 0,2 °C-kal emeli a globális átlaghőmérsékletet – ami önmagában is elég ahhoz, hogy szélsőséges időjárást váltson ki a globális Dél országaiban –, ez csak töredéke az ember okozta klímaváltozás miatti többletmelegedésnek.
Így zajlik az idei, úgynevezett „szuper El Niño” a világ különböző pontjain.
El Niño veszélyezteti a korallzátonyokat és az erdőket
Az idei El Niño a világ korallzátonyai számára „rettenetes mértékű többletkockázatot” jelent – figyelmeztet David Obura, az ENSZ természetvédelmi szakértői testületének elnöke.
A korallok rendkívül érzékenyek a hőre, a klímaváltozás pedig már most gyakoribbá és intenzívebbé teszi a korallfehéredési eseményeket.
A negyedik globális korallfehéredési epizód és az idei El Niño együtt még nagyobb veszélybe sodorja a zátonyokat.
Obura vezetett egy átfogó, a Nature tudományos folyóiratban megjelent felülvizsgálatot a korallok állapotáról. A tanulmány megállapította, hogy a zátonyépítő fajok helyzete az előző, 2008-as globális felmérés óta drámaian romlott, és 44 százalékuk a kihalás fenyegetésének van kitéve.
A erdők szintén veszélyben vannak. Az önálló Forest Declaration Assessment szerint tavaly lassult a globális erdőirtás üteme, ám ezek az eredmények aligha lesznek tartósak, mivel Közép-Afrikában romlanak a körülmények, El Niño pedig növeli a tűzveszélyt a trópusokon.
Aszály sújtja Salvador szarvasmarháit
Az El Niño által felerősített aszály pusztít Közép-Amerika úgynevezett száraz övezetében, amely Mexikótól egészen Panamág húzódik.
El Salvadorban, ahol augusztusban 4,3 °C-kal volt magasabb az átlaghőmérséklet a szokásosnál, a haszonállatok különösen megszenvedik a következményeket.
„Képzelje el, milyen sovány ez a kis állat! Miért? Mert nincs fű” – mondja Antonio Aguilar, az 54 éves gazda, miközben egy csont és bőrre fogyott tehénre mutat a sensuntepequei állatpiacon.
Az év végére tetőző El Niño az emberi tevékenység okozta, gyorsuló ütemű felmelegedés közepette bontakozik ki, ami felerősíti a hatásait. A melegebb légkör kiszárítja a talajt, súlyosbítva az aszályt, ugyanakkor több nedvességet képes magában tartani, ami szélsőséges esőzéseket okoz.
Heves esőzések miatt lezárták az Iguazú-vízesést
Az El Niño által fűtött szélsőséges felhőszakadások miatt az Iguazú folyó vízhozama a múlt héten a szokásos érték hatszorosára nőtt. Az argentin nemzeti park hatóságai válaszul lezárták a turistautakat, köztük az Ördög torka nevű zuhataghoz vezető sétányt is, amely az Iguazú-vízesés legnagyobb és leglátványosabb része.
Dél-Amerika, az Egyesült Államok déli államai, Kelet-Afrika és Közép-Ázsia korábbi El Niño-időszakokban mind fokozott árvízveszélyt tapasztaltak.
Argentína északkeleti részén a Paraná folyó 4,7 méteres, veszélyes vízszintre emelkedett október 15-én, ami kitelepítéseket tett szükségessé a közeli településeken. Az áradások Paraguayban és Uruguayban is ezreknek kényszerítettek elhagyni otthonukat.
Szélsőséges időjárás fokozza a globális szegénységi kockázatokat
Az ENSZ fejlesztéspolitikai vezetője, Alexander De Croo arra figyelmeztet, hogy El Niño, a megugró energiaárakkal és a magasabb kamatlábakkal együtt, emberek millióit taszíthatja szegénységbe, mivel a legsebezhetőbbeket egymást követő válságok sújtják.
El Niño-hoz köthető súlyos aszály különösen Szudánt érinti, amelynek több mint felén érezhető – miközben a fegyveres konfliktus már most éhínséget szít –, helyi terméskiesést okozva, és megfosztva a háztartásokat élelemtől és jövedelemtől.
Számos alapvető élelmiszer-import, például a kukorica és a bab, Európa élelmiszer-ellátásának biztonságát is veszélyeztetheti – figyelmeztet a hollandiai IHE Delft vízügyi kutatóintézet.
Bár El Niño-t nem tudjuk befolyásolni, az ember okozta felmelegedés mértéke csökkenthető a kibocsátások visszafogásával. De Croo arra ösztönzi a magánbefektetőket, hogy ismerjék fel a klímaváltozás „gazdasági költségét”, és azt is, hogy milyen „üzleti lehetőséget” rejt a cselekvés.
Sri Lanka központi bankja arra figyelmeztet, hogy El Niño alááshatja a sziget törékeny kilábalását az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságából, mivel decemberig heves esőzésekre, jövő év elején pedig elhúzódó aszályra számítanak.
Rekordokat dönt-e az idei El Niño?
Az, hogy az idei El Niño hol helyezkedik el a rangsorban, attól függ, hogyan mérik; az egyes ügynökségek eltérő módszerei megnehezítik az összehasonlítást.
A brit Met Office „példátlannak” nevezi, a japán meteorológiai ügynökség szerint pedig ez a valaha megfigyelt legerősebb El Niño, az amerikai előrejelzők azonban egyelőre nem hirdettek ki rekordot.
Az amerikai NOAA adatbázisában 1982 számít a legerősebb El Niño-évesnek. Az ügynökség szerint az aktuális esemény várhatóan ezt is felülmúlja.
„Bármilyen mércét is használunk, egy nagyon erős El Niño-val állunk szemben” – mondja Emily Becker, a Miami Egyetem klímakutatója. Hozzáteszi: csak az esemény lezárulta után derül ki, „hol helyezkedik el a történelem tágabb összefüggésrendszerében”.
Mivel a klímaváltozás felmelegíti az óceánokat szerte a világon, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) ma már azt méri, hogy a kelet-középső Csendes-óceán mennyivel melegebb vagy hidegebb a trópusi óceánok többi részéhez képest. Ez a különbség határozza meg a globális időjárási hatásokat.
Hogyan gyakorolhat ekkora hatást néhány fok melegedés a Csendes-óceánon?
A NOAA módosított indexe szerint, ha egy kulcsfontosságú csendes-óceáni térségben három hónapon át 2,5 °C-os hőmérsékleti anomália áll fenn a trópusi óceán többi részéhez viszonyítva, az a valaha mért legerősebb El Niño-t jelentené.
Ez talán nem hangzik soknak, ám az El Niño–Déli Oszcilláció a legjelentősebb természetes tényező, amely az évek közötti klímaingadozásokat meghatározza.
Az óceán és a légkör közötti hőcsere helyének eltolódása hullámként fut végig a globális időjáráson: egyes régiók hűvösebbé és csapadékosabbá, mások forróbbá és szárazabbá válnak. Ezeket a hatásokat „távkapcsolatoknak” (teleconnections) nevezik.
És bár az El Niño-események és ellentétes párjuk, a La Niña-jelenségek – amikor az egyenlítői Csendes-óceán a szokásosnál hidegebb – bizonyos kimenetek irányába billentik a kockát, semmit sem garantálnak.