Hirdetés

„Az öngyilkosság támogatása”: Guterres a fosszilis támogatások leállítását sürgeti

A videó betöltése
Antonio Guterres ENS-főtitkár a vezetők csúcsértekezletén szólal fel az ENSZ biológiai sokféleség-konferenciája, a COP17 előtt, 2026. október 16-án Jerevánban, Örményországban.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a vezetők csúcstalálkozóján szólal fel az ENSZ biológiai sokféleség konferenciája, a COP17 előtt, Jereván, Örményország, 2026. október 16. -  Szerzői jogok  Vahram Baghdasaryan/Photolure via AP
Szerzői jogok Vahram Baghdasaryan/Photolure via AP
Írta: Angela Symons és AFP
Közzétéve: •A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A fosszilis tüzelőanyagok „forralják a bolygónkat”, mondja Guterres, mégis a COP31 házigazdái, Törökország és Ausztrália bővítik őket, derül ki egy új jelentésből.

„A fosszilis energiahordozók támogatása az öngyilkosság támogatása” – mondta ma (október 16-án) Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a jövő heti ENSZ-biodiverzitási csúcs, a COP17 előtt a vezetőknek.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Jerevánban, Örményországban tartott rendezvényen Guterres azt mondta, a kormányok még mindig „rossz dolgokra költik a pénzt”, és külön kiemelte a fosszilis tüzelőanyagoknak nyújtott ösztönzőket.

Arra sürgette az országokat, hogy szüntessék meg azoknak a fosszilis energiahordozóknak a termelését támogató állami pénzeket, amelyek „felforralják a bolygónkat, és valóságos csapást jelentenek a biodiverzitásra”.

„Arra kérem a világ kormányait, hogy véglegesen számolják fel ezeket a juttatásokat, és a megtakarított pénzt inkább az emberekre és a bolygóra fordítsák” – mondta.

Az EU pénzügyminiszterei a hónap elején azt sürgették, hogy a novemberi COP31 klímatárgyalásokon tűzzék ki a fosszilis energiahordozók támogatásainak fokozatos kivezetését.

Lassú az előrelépés a természetet károsító tevékenységek finanszírozásának megvonásában

Az országok alig értek el kézzelfogható előrelépést azóta, hogy 2022-ben vállalták: csökkentik a természetet károsító tevékenységekre – például a bányászatra, a fosszilis energiahordozók kitermelésére és az intenzív mezőgazdaságra – fordított közpénzeket.

Az országok megfogadták, hogy 2030-ig évente 500 milliárd dollárral (447 milliárd euróval) csökkentik a káros támogatásokat, ám eddig alig történt érdemi előrelépés.

„A természet nem a jó szándékokból fog gyarapodni” – mondta Guterres.

Az ENSZ becslése szerint minden, a természet védelmébe vagy helyreállításába fektetett dollárra körülbelül 30 dollár jut olyan tevékenységekre, amelyek lerombolják azt.

Ez magában foglalja az évi mintegy 2,6 billió dollárra (2,3 billió euróra) rúgó, a természetet és a klímát hátrányosan befolyásoló állami támogatásokat.

Közel 200 ország vesz részt a jereváni ENSZ-biodiverzitási tárgyalásokon, amelyek október 19-én kezdődnek, és ahol a természetvédelmi források hiánya lesz az egyik központi téma.

Guterres október 15-én egy jelentést mutatott be, amely szerint a világ messze elmarad a 2030-ra kitűzött biodiverzitási célok teljesítésétől, amelyeket egy mérföldkőnek számító, a természetre vonatkozó Párizsi Megállapodásként emlegetett paktum, a Paris Agreement for Nature rögzít.

„A természet elleni háború még nem ért véget” – fogalmazott.

Mit takar a Paris Agreement for Nature?

A csaknem 200 ország és terület által aláírt természetvédelmi megállapodás 23 célt jelölt ki a természeti értékek pusztulásának 2030-ig történő megállítására és visszafordítására. Ezek között szerepel a szennyezés csökkentése, a veszélyeztetett fajok védelme, valamint a világ szárazföldjeinek és óceánjainak 30 százalékának megőrzése – az úgynevezett 30x30 cél.

„Nem minden hír rossz… Van előrelépés, de nem elég” – mondta Guterres a jereváni újságíróknak. „Messze vagyunk attól, ami szükséges lenne.”

A jelentés szerint a kormányok jelenlegi politikái nem elegendők ahhoz, hogy teljesüljenek a biodiverzitási program sarokkövének számító 30x30 célok. A vállalások összesítve a szárazföldek és a belföldi vizek mindössze 27 százalékát fednék le az évtized végére, még akkor is, ha maradéktalanul megvalósulnának. Az óceánok esetében ez az arány csupán 12 százalék lenne.

A többi cél még ennél is nagyobb késésben van. Guterres hangsúlyozta, hogy az országoknak be kell tartaniuk a fejlődő államoknak tett pénzügyi ígéreteiket.

A források hiányát az egyik fő akadályként azonosították a biodiverzitási célok elérésében.

„A biodiverzitás válságban van. Fajok tűnnek el, ökoszisztémák omlanak össze” – mondta Sue Lieberman, a Wildlife Conservation Society képviselője.

„A kormányoknak és minden érintettnek fel kell ismernie, hogy a természetbe való beruházás nem luxus, hanem a túlélésünk kulcsa.”

Guterres azt is hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell a természetet károsító állami kiadásokkal, rámutatva néhány ágazat „nagyon erős befolyására”, amelyek „túl nagy hatalommal” bírnak a kormányokra – köztük az ipari halászat, a fosszilis energiahordozók és az erdőirtó vállalkozások.

A COP31 házigazdái növelik a fosszilis energiahordozók termelését

A Global Witness e héten publikált jelentése jól mutatja ennek a befolyásnak az erejét.

A független energiapiaci tanácsadó, a Rystad adatai alapján a környezetvédő civil szervezet vizsgálata arra jutott, hogy a két COP31 házigazda, Törökország és Ausztrália a jövő havi nagy nemzetközi klímatárgyalások előtt felfuttatja a fosszilis energiahordozók termelését.

A török állami olajvállalat, a TPAO a jelentés szerint csaknem megháromszorozza a gázkitermelést. Ausztrália két legnagyobb fosszilis energiacége szintén jelentős növelésre készül: a Woodside 2032-re megduplázná a cseppfolyósított földgáz termelését, a Santos pedig 2035-re nyolcszorosára emelné a nyersolaj-kitermelést.

Törökországot heves bírálatok érték a központi COP31 villamosítási célkitűzés miatt. Bár az ország 2035-re a jelenlegi mintegy 20 százalékról 35 százalékra akarja növelni az áram részarányát a globális energiaigényen belül, nem rögzíti, hogy az elektromos energia milyen módon legyen előállítva. Kritikusai szerint ez lehetővé teheti, hogy a kormányok az gáztüzelésű erőművi termelés bővítését is az elektrifikációs célok felé tett előrelépésként számolják el.

A fosszilis energiahordozók kivezetésére vonatkozó konkrét célok és pályák meghatározásáról szóló globális konszenzus megteremtésére irányuló erőfeszítések megrekedtek, és a vitatott kérdés nem szerepel hivatalos napirendi pontként a COP31 tárgyalásain.

Az év elején mintegy 60 ország, amely gyorsabb lépéseket sürget a fosszilis energiahordozók ügyében, az ENSZ-folyamaton kívül rendezte meg saját különálló konferenciáját.

A konszenzusos döntéshozatalon alapuló COP-folyamattól függetlenül több ország – köztük Németország, Franciaország és Hollandia – önkéntes, a fosszilis energiahordozóktól való eltávolodást célzó útitervet tett közzé. Brazília várhatóan novemberben követi a példájukat.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Hideg zuhany: pénzt spórol, javítja az egészséget és csökkenti a CO₂-kibocsátást

Szélfarmok denevérpusztítása: tanulmány sokkoló növekedésre figyelmeztet

Madeira: tudósok vizsgálják, hogyan éleszti újjá az óceánokat a tengeri védelem