Francia képviselők azt javasolják, hogy a tehetős kriptobefektetők, akik elköltöznek, adózzanak papírnyereségük után; a tervezet 10 000 eurós bírságot is kilátásba helyez a be nem jelentett saját tárcákra, de minden lépést még újra meg kell szavazni.
A Franciaországból külföldre költözés hamarosan többe kerülhet a legvagyonosabb digitális eszköztulajdonosoknak, mivel a törvényhozók a Bitcoint és más kriptoeszközöket is be akarják vonni abba az illetékbe, amelyet már most is megfizetnek az országot elhagyó részvénybefektetők.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csütörtökön a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága – az a pártok felett álló testület, amely a költségvetési törvényjavaslatokat ellenőrzi, mielőtt az alsóház egésze vitára bocsátja őket – megszavazta, hogy 2027. január 1-jétől Franciaország „exit tax”-e a kriptoeszközökre is kiterjedjen.
A jelenlegi teher a még nem realizált tőkenyereséget adóztatja meg azoknál, akik az elmúlt tíz évből legalább hatot Franciaországban éltek, és úgy költöznek külföldre, hogy részvényeik és egyéb értékpapírjaik összértéke meghaladja a 800 ezer eurót.
A módosítás ugyanezt a küszöböt alkalmazná a háztartások kriptoeszközeire is, beleértve a külföldi platformokon tartott tokeneket és a tulajdonosok által közvetlenül felügyelt, önőrzésben lévő tárcákat.
A részvényekhez hasonlóan az uniós országokba és néhány más államba irányuló költözésnél a fizetés halasztást kapna, és az adót törölnék, ha az eszközöket két–öt éven át nem adják el.
A módosítás nem határoz meg adókulcsot, és nem említi a szociális járulékokat sem, amelyek a távozó részvényesek nyereségére kivetett 31,4 százalékból 18,6 százalékpontot tesznek ki, így egyelőre nem világos, mekkora terhet kellene viselniük a kriptotulajdonosoknak.
A javaslat benyújtói, Nicolas Sansu kommunista képviselő és 16 baloldali kollégája azzal érvelnek, hogy a kriptoeszközök elkerülik azt az illetéket, amely azonos értékű értékpapírokat már most terhel, és ezzel adóelkerülésre ösztönöznek.
Tárcák, stablecoinok és egyéb intézkedések
A bizottság támogatta Charles de Courson centrista képviselő indítványát is, amely szerint az adófizetőknek be kellene jelenteniük az év végén legalább összesen 100 ezer eurót érő, önőrzésben lévő kriptotárcáikat, ellenkező esetben akár 10 ezer eurós bírsággal néznének szembe. Jelenleg csak a külföldi kriptoszámlákat kötelező bejelenteni.
Egy, a kriptoeszközökben rejlő csalási kockázatokat feltáró parlamenti vizsgálatra hivatkozva a javaslat támogatói azt állítják, a francia befektetők 2021-ben mintegy 3,5 milliárd eurónyi kriptónyereséget érhettek el, ám mindössze 400 millió eurónyi vagyont vallottak be.
Franciaország Számvevőszéke szerint ez az összeg valójában a bevallott nyereséget jelenti.
A kriptoszektor képviselői arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen adattár kiszivároghat, és veszélybe sodorhatja a tulajdonosokat, miközben Franciaországban elszaporodtak a kriptóhoz köthető emberrablások.
A rendőrség szerint január és április közepe között több mint 40 kriptóhoz kapcsolódó emberrablást regisztráltak, miután 2025 egészében mintegy 30 ilyen eset történt.
Az egyik legismertebb ügyben 2025 januárjában elrabolták David Ballandot, a francia kriptotárcagyártó Ledger társalapítóját és partnerét; az elkövetők levágták az egyik ujját, hogy kriptóban követeljenek váltságdíjat, mielőtt a rendőrség kiszabadította őket.
Egy második, Sansu által jegyzett módosítás – amely szintén nem határoz meg adókulcsot – 2027-től adókötelessé tenné a kriptó stablecoinokra váltását. Ezek olyan tokenek, amelyek értéke egy valutához, például az amerikai dollárhoz van rögzítve, és a meglévő, 31,4 százalékos, kriptohozamokra kivetett átalányadó alá tartoznának.
Jelenleg adót csak akkor kell fizetni, ha a kriptót készpénzre váltják vagy elköltik.
A képviselők megszavazták azt is, hogy a befektetők tíz éven át beszámíthassák kriptóveszteségeiket a nyereséggel szemben, valamint hogy a 10 ezer euróról 50 ezer euróra emeljék a bírságot azokra az esetekre, amikor valaki figyelmen kívül hagyja az adóhatóság iratbekérési felhívását. A kormány javaslata szerint ez a pénzintézetekre, kriptocégekre és online platformokra vonatkozik.
A bizottság elutasította egy, a kriptoeszközöket is magában foglaló szélesebb vagyonadó tervét, valamint Paul Midy jobbközép képviselő javaslatát is, amely évi 1000 euró értékű kriptófizetést tett volna adómentessé.
Mi következik ezután
Pénteken a bizottság 31:3 arányban leszavazta a kormány 2027-es költségvetési törvényjavaslatának bevételi részét, amely az adókat tartalmazza.
A francia alkotmány előírja, hogy a Nemzetgyűlés egésze a kormány eredeti költségvetési tervezetét vitassa meg, és a bizottság módosításait általában külön indítványként bocsátják szavazásra.
Mivel a bevételi részt elutasították, egyetlen módosítás sem száll át automatikusan a plenáris ülésre, így a kriptóra vonatkozó javaslatokat keddtől újra be kell nyújtani.
A képviselők október 20-án szavaznak ismét a bevételi részről, november 17-én pedig az egész törvényjavaslatról, mielőtt a Szenátus elé kerülne. Tavaly 404:1 arányban utasították el a bevételi fejezetet, ezzel az összes módosításukat érvénytelenítették.
A francia Parlamentnek december 10-ig van ideje elfogadni a költségvetést, ezt követően a kormány rendelettel is kihirdetheti azt.
Miközben Franciaország tízéves állampapírjainak hozama ebben a hónapban rövid időre 5 százalék fölé emelkedett – először 2002 óta –, és a pártok már a jövő tavaszi elnökválasztásra készülnek, a kisebbségi kormány komoly küzdelem elé néz a költségvetés elfogadtatásáért.