XIV. Leó pápa ezen a héten műtéten esik át, hogy eltávolítsanak egy tüdőcsomót, a tüdőben lévő kis, tömör szövettömeget. Íme, amit az eljárásról tudnia kell.
XIV. Leó pápa a következő napokban műtéten esik át, hogy eltávolítsanak egy „helyileg korlátozott csomót” a tüdejéből, amelyet „nagyon korai stádiumban” fedeztek fel. Ez a 17 hónapja tartó pápasága első komolyabb egészségügyi eseménye, és az első alkalom, hogy egy pápa ilyen jellegű, személyes orvosi bejelentést tesz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 71 éves egyházfő vasárnap, a Szent Péter téren elmondott szokásos heti beszéde során közölte, hogy az orvosok a „nemrég elvégzett vizsgálatok” során fedezték fel a csomót, és úgy ítélték meg, hogy a beavatkozás a legjobb megoldás.
„Úgy döntöttem, hogy megoperáltatom magam, és eltávolíttatom a csomót” – mondta.
Mi az a tüdőcsomó?
A tüdőcsomók a tüdőben található, kerekded területek, ahol a szövet kórosan sűrű (forrás: angol). Többnyire nem rosszindulatúak; a kisebb csomók többsége nem okoz tüneteket, és csak más egészségügyi problémák kivizsgálása során derül rájuk fény.
Ugyanakkor egy kis százalékuk korai stádiumú tüdőrákra utalhat. A kockázat magasabb az idősebb embereknél, a dohányosoknál és azoknál, akiknek a családjában már előfordult a betegség.
Ha a csomó rosszindulatú, de korai stádiumban távolítják el, a kilátások „rendkívül kedvezőek”, és önmagában a műtét is elegendő kezelés lehet – mondta az Associated Pressnek Stephen Liu, a Georgetown Egyetem Lombardi Átfogó Rákközpontjának tüdőrákszakértője.
Milyen gyakoriak, és mi okozza őket?
A tüdőcsomók nagyon gyakoriak: a mellkasi CT- vagy röntgenvizsgálatok nagyjából egyharmadán, felénél jelennek meg. A diagnózisok száma nő, ahogy a képalkotó eljárások és a rutinszerű szűrővizsgálatok egyre elterjedtebbé válnak.
A tüdőcsomók alapvetően két fő kategóriába sorolhatók: rosszindulatú (malignus) és jóindulatú (benignus) elváltozásokra.
A leggyakoribb, jóindulatú csomók gyakran tüdőfertőzések, például tüdőgyulladás, illetve gyulladásos folyamatok következményei. A rosszindulatú csomókat tüdőrák okozza, vagy olyan daganat, amely a test más részéről terjedt át a tüdőre.
Hogyan zajlik a műtét, és milyen a felépülés?
A csomó eltávolítására irányuló műtétet általában altatásban végzik, a beteg lélegeztetőcsövön keresztül kap levegőt.
A Vatikán közlése szerint az egyházfőt a hét elején operálják meg, és várhatóan körülbelül egy hétig marad kórházban a felépüléshez.
A pápát a római Agostino Gemelli Poliklinikán kezelik, ez egy magánkézben működő, nonprofit katolikus egyetemi kórház. Az intézményben külön lakosztályt alakítottak ki a pápák számára; ebben orvosi konzíliumok számára fenntartott tárgyaló, konyha, fürdőszoba, pihenőhelyiségek és egy kis kápolna is található.
XIV. Leó közvetlen elődje, Ferenc pápa is ott kapott kezelést hosszan elhúzódó betegsége idején, amelyet egy, a 2025 áprilisi halála előtt jelentkező légzési krízis váltott ki.
Ki vezeti az egyházat, amíg a pápát műtik?
A Vatikánban nincsenek egyértelmű szabályok arra az esetre, ha a pápa teljesen cselekvőképtelenné válna. Még a műtét alatti eszméletvesztés idején is XIV. Leó marad a pápa, és minden hatáskörét megtartja.
Ferenc pápa hosszabb kórházi kezelései idején végig ő maradt a katolikus egyház feje, ahogy előtte Szent II. János Pál pápa is. Mindketten a kórházból is tettek kinevezéseket, és adtak ki törvényeket, nyilatkozatokat.
Az orvostudomány fejlődése és a pápák hosszabb élettartama azonban rávilágított erre a joghézagra az egyházjogban, és egyre többen sürgetik, hogy a Vatikán készüljön fel arra az esetre, ha a pápa betegsége miatt túlságosan legyengülne vagy cselekvőképtelenné válna ahhoz, hogy kormányozni tudja az egyházat.