Egy jelentős ENSZ-csúcs előtt tüntetők ezrei vonultak végig Brüsszel utcáin, és nagyobb, határozottabb lépéseket követeltek az éghajlatváltozás megfékezésére az uniós vezetéstől.
Több tízezer ember vonult fel vasárnap a belga fővárosban, Brüsszelben az Európai Unió központjához, hogy nagyobb léptékű intézkedéseket követeljen a klímaváltozás elleni küzdelemben egy jelentős ENSZ-csúcs előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európa-szerte tapasztalt, rekordokat döntő hőhullámok ebben a hónapban ismét ráirányították a figyelmet arra, milyen hatással van az ember okozta klímaváltozás a kontinensre.
A világ minden tájáról érkező küldöttek jövő hónapban a török üdülővárosban, Antalyában gyűlnek össze az éves ENSZ-klímacsúcsra, a COP-ra.
A várakozások azonban csekélyek, hogy az ülés áttörő eredményeket hoz majd, mivel az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével kivonult a folyamatból, és Európában is lankad a lendület.
A vasárnapi tiltakozást a Climate Coalition szervezte, más csoportokkal együttműködésben, köztük a flamand zöld párttal, a Groennel.
A Climate Coalition öt fő követelést fogalmazott meg: a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának fokozatos megszüntetését és a fosszilis szektor megadóztatását, több zöldfelület létrehozását, a tisztességes klímaátmenet biztosítását, nagyobb támogatást a polgárok és a vállalkozások számára a fosszilis energiahordozóktól való elmozduláshoz, valamint szorosabb nemzetközi együttműködést a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A flamand és brüsszeli Zöldek elnöke, Aimen Horch az Euronewsnak elmondta, hogy a követelések ugyan nem változtak, a helyzet sosem volt ennyire sürgető, mint most.
Az idei nyáron egymást érő hőhullámok magukért beszélnek
Belgiumban – sok más európai országhoz hasonlóan – példátlan mértékben megugrott azoknak a haláleseteknek a száma a nyáron, amelyeket a hőhullámokkal hoznak összefüggésbe.
„Az emberek ténylegesen a hőség miatt haltak meg. Úgy érezték, az otthonaikban uralkodó körülmények miatt lehetetlenné vált az éjszakai alvás. Látták a tüzeket a High Fensben, az ország egyik legfontosabb természetvédelmi területén, és azt is, hogy a kormány nem tesz semmit” – mondta Horch.
A felvonuláson sok tüntető – köztük Horch is – hangot adott csalódottságának a politikusok tétlensége miatt, mivel a jelek szerint a klímacélok egyre hátrébb szorulnak a politikai napirenden, és számos kormány visszafogja korábbi vállalásait.
„Az Európai Parlamentben és itt, Belgiumban is küzdenünk kell azért, hogy a klíma a napirend élén maradjon, mert a sürgősség nem múlt el. A hőhullámok nem múltak el. A klímaváltozás hatása az emberek mindennapi életére sem múlt el.
A rendőrség szerint a felvonuláson – amely a sorozat legutóbbi brüsszeli eseménye volt – mintegy 45 ezren vettek részt. A szervezők ugyanakkor nagyjából 60 ezer résztvevővel számoltak.
„A lakosság körében óriási a bizonytalanság és az aggodalom, nemcsak a mai tüntetők között” – mondta Etienne de Callatay közgazdász, aki maga is részt vett a meneten.
„Az idei nyáron tapasztalt szélsőséges hőséget mindenki érzékelte. A politikusoknak nem kellene tartaniuk a választási következményektől, ha bátor lépéseket tesznek a környezetvédelem terén.”
A fejlesztési együttműködéssel foglalkozó civil szervezetnél dolgozó Aurore Schreiber elmondta, családjával együtt azért érkezett, „hogy a politikusok végre felébredjenek, és meghallják a polgárok üzenetét”.
„Meg kell hallgatnunk a fiatalok és a legsebezhetőbbek követeléseit” – tette hozzá. „Zöldebb, igazságosabb ellátási láncokra van szükség, amelyek figyelembe veszik a dolgozók helyzetét és béreit.”
Az EU visszafogott várakozásokkal készül a COP31-re
Miután tavaly Brazíliában szertefoszlottak a reményei egy ambiciózusabb megállapodásra, az Európai Unió ezúttal jóval szerényebb elvárásokkal tekint a jövő havi COP31 elé.
A klímaszkeptikus Donald Trump döntése, hogy kivonja az Egyesült Államokat a tárgyalásokból, már korábban is súlyos csapást mért a globális felmelegedés elleni nemzetközi erőfeszítésekre.
A kilátások most azonban még kedvezőtlenebbek, mivel az energiaárak meredek emelkedése megerősítette a nagy olaj- és gáztermelő országok pozícióját, így ezek még kevésbé hajlandók a fosszilis energiahordozók kivezetéséről tárgyalni.
Az EU hangsúlyozza, hogy továbbra is a globális klímapolitika éllovasa, és a terület legnagyobb nemzetközi donorának számít.
A blokk ugyanakkor úgy érkezik a COP-ra, hogy nemrégiben felpuhította saját környezetvédelmi jogszabályait.
Miközben Brüsszel egyre nehezebben tartja a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal, egyre inkább a vállalkozásbarát megközelítés felé mozdul el.
A legutóbbi példa erre, hogy a bizottság múlt hónapban azt indítványozta: egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák el egy, a metán – egy rendkívül szennyező üvegházhatású gáz – kibocsátását célzó jogszabály hatálybalépését.