A francia államadósság június végére 3 595,5 milliárd euróra nőtt, közölte az Insee. Példátlan szint, amely rövid távon tovább emelkedhet, miközben a kilátások negatívak.
A francia államadósság a második negyedévben ismét emelkedett, június végére példátlan, 3 595,5 milliárd eurós szintet ért el – közölte szeptember 29-én, kedden az Insee, a Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Nemzeti Intézete.
A gazdasági teljesítményhez viszonyítva a francia adósság szintje szintén történelmi csúcsra jutott, a bruttó hazai termék (GDP) 119 százalékára. Ilyen magas államadóssági rátához 1946-ig kell visszamenni: Franciaország akkor a második világháború sebeit igyekezett begyógyítani.
2026 első és második negyedévének vége között az adósság 59,6 milliárd euróval nőtt, miután az első negyedévben már 75,8 milliárddal emelkedett; akkor a GDP 117,5 százalékát tette ki.
Részleteiben: az állam és a társadalombiztosítás adóssága a második negyedévben emelkedett, a helyi önkormányzati közigazgatásoké viszont csökkent.
A kormány ebben a hónapban jelezte, hogy az államadósság 2027-ben eléri a GDP 121,7 százalékát, vagyis több mint kétszerese lesz az európai, 60 százalékos plafonnak – ilyenre nem volt példa az Insee 1978-ban indult statisztikája óta.
Növekvő adósságszolgálati teher
Amikor a kamatok alacsonyak, sőt negatívak voltak, mint a Covid–19-járvány időszakában, 2020-ban és 2021-ben, az eladósodás jó üzletnek tűnhetett.
Azóta azonban az adósság felduzzadása és a kamatszintek megugrása nagyon is kézzelfogható következményekkel járt: Franciaországnak évről évre egyre nagyobb összegeket kell kifizetnie hitelezőinek, 2026-ban mintegy 79 milliárd eurót.
Az elmúlt hetekben a pénzpiacokon látványosan romlott a helyzet. Ez különösen Franciaországra igaz: a befektetők immár közel 5 százalékos kamatot kérnek azért, hogy tízéves futamidővel kölcsönt adjanak az államnak. Ilyenre 2008, a subprime-hitelekből kiinduló globális pénzügyi válság óta nem volt példa.
Ennek közvetlen következménye, hogy a következő években meredeken nőnek majd a fizetendő kamatok. 2027-re a kormány arra számít, hogy az adósságszolgálat összege 91 milliárd euróra hízik.
A 2027-es költségvetés fejtörése
Az adósságszolgálat terhének növekedése részben magyarázza a közpénzügyek jelenlegi kisiklását. Ugyanakkor nagymértékben megnehezíti a 2027-es költségvetési törvénytervezet kidolgozását is, amelyet október 1-jén kell bemutatni. A Sébastien Lecornu vezette kormány által előkészített szöveg a GDP 5 százalékára kívánja leszorítani a költségvetési hiányt, egyéves késéssel az eddig tervezettekhez képest.
Márpedig komoly a veszélye annak, hogy ez a mérsékelt cél sem valósul meg az elnökválasztási kampány miatt. Számos közgazdász szerint ez a politikai határidő gyakorlatilag befagyaszt minden szerkezeti reformot.
Végül, ha a kamatok tovább emelkednek, és még jobban megterhelik az államadósság költségeivel az állami költségvetést, a hamarosan a parlament elé kerülő költségvetési törvényjavaslatnak alig marad tényleges jelentősége.