Európa jegybankjai szigorúbb uniós kriptószabályokat sürgetnek: a stablecoinok kamattilalmának kiterjesztését, több jogkört a devizaalapú tokenek korlátozására és uniós szintű felügyeletet a kriptocégekre.
Egy nappal azután, hogy bemutatta Pontes nevű rendszerét, amellyel a központi bankpénzben történő, tokenizált eszközöket lehet elszámolni, az EKB máris felvázolta, miként szeretné átírni Európa kriptoszabályait.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kedden közzétett állásfoglalás, amelyet az Európai Központi Bankot és az uniós nemzeti jegybankokat tömörítő Európai Központi Bankok Rendszere jegyez, szigorúbb szabályokat sürget a stabilcoinokra, a stakingre és a kriptoszolgáltató cégekre.
Az anyag az Európai Bizottság felülvizsgálatához járul hozzá a Kriptoeszközök piacairól szóló rendeletről, vagyis a MiCA-ról, amely az EU kriptovalutákra és az azokat forgalmazó vállalatokra vonatkozó szabálykönyve.
A MiCA-rendelet 2024 decembere óta van hatályban, a már működő szolgáltatók számára kitűzött utolsó átmeneti határidő pedig július 1-jén járt le, így a világ legnagyobb tőzsdéje, a Binance sem szolgálhatja ki tovább az európai ügyfeleket.
A Bizottság konzultációja szeptember 30-án zárul, egy hónappal később a tervezettnél.
A jegybankok ajánlásai nem kötelező erejűek, a Bizottság ezeket más beérkezett véleményekkel együtt mérlegeli, mielőtt eldöntené, megnyitja-e újra a jogszabályt.
Uniós diplomaták az Euronewsnak azt mondták, hogy 2027-ben számítanak módosításra, amelyhez az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyása is kell.
Nincs kamat, és nincs kiskapu
A stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyeket úgy terveztek, hogy értékük állandó maradjon, jellemzően az amerikai dollár árfolyamához kötve.
A MiCA már most megtiltja, hogy a kibocsátók vagy a kriptotőzsdék kamatot fizessenek rájuk, és a jegybankok szerint ennek így is kell maradnia.
„A stabilcoinokra fizetett díjazást továbbra is tiltani kell” – áll az EKB válaszában.
A célpontjuk a kiskapuk. A válasz szerint egyes tőzsdék kriptokölcsönzést, hitelnyújtást és stakinget kínálnak, „ezáltal járulékos vagy nem szabályozott szolgáltatásokon keresztül gyakorlatilag reprodukálva a kamatfizetés gazdasági hatását”.
A jegybankok azt szeretnék, ha a tilalom ezekre a tevékenységekre és a közvetett jutalmazásra is kiterjedne, például bizonyos hűségprogramokban adott előnyökre, és ezt „egyértelmű jogalkotási prioritásnak” nevezik.
Washington ezzel szemben ellenkező irányba mozdult el.
Az Egyesült Államok 2025-ös GENIUS-törvénye megtiltotta, hogy az amerikai stabilcoin-kibocsátók kamatot fizessenek, ugyanakkor szabadon hagyta azokat a tőzsdéket, amelyek jutalmakat kínálnak. Az, hogy ezt a rést be kell-e zárni, a CLARITY Act körüli egyik legélesebb vitává vált; ez a mérföldkőnek szánt kriptotörvény szeptember 15-én tíz szavazattal maradt el a szenátusi elfogadástól.
Fék az amerikai dollárhoz kötött stabilcoinokra
A jegybankok erősebb eszközöket akarnak az idegen valutákhoz kötött tokenekkel szemben.
Szerintük hasznos lenne, ha a hatóságok „tilalmat szabhatnának ki új tokenek kibocsátására, valamint kötelezettséget írhatnának elő a meglévő tokenek visszaváltására” azoknál a kibocsátóknál, amelyeknél a jegybankok úgy ítélik meg, hogy a tokenek kockázatot jelentenek, többek között a pénzügyi stabilitásra.
Általánosabban fogalmazva, kevés hasznát látják a stabilcoinoknak a belföldi, mindennapi fizetésekben, tekintettel az azonnali banki átutalásokra és a készülő digitális euróra. Arra is figyelmeztetnek, hogy a MiCA nem ad jogalapot ugyanazon stabilcoin EU-n belüli és kívüli kibocsátására.
Egy pénzkiáramlási roham esetén előfordulhatna, hogy az európai tartalékok a máshol lévő tulajdonosokat fizetik ki, miközben „az uniós hatóságok nem tudják kellő bizonyossággal megállapítani, hány token van az Unión belül”.
Az euróövezeti jegybankok jelenleg azt sem engedik meg, hogy a stabilcoin-kibocsátók náluk tartsák az ügyfelek pénzét.
A válasz szerint egy teljes mértékben jegybankpénzzel fedezett token „gyakorlatilag egy »szintetikus« jegybanki digitális valutát eredményezne”, vagyis a digitális euró magánúton létrehozott utánzatát, amely elméletben elszívhatja a betéteket a kereskedelmi bankoktól, különösen válsághelyzetben.
Staking és decentralizált pénzügyek
A stakinggel kapcsolatban – amikor a felhasználók jutalmakért cserébe zárolják kriptójukat – a válasz egyértelműen fogalmaz: „A kriptoeszközök stakingjét, hitelezését és hitelfelvételét uniós szinten kell szabályozni.”
Ha egy vállalat átveszi az ügyfelek kriptoeszközeit, és azt ígéri, hogy azokat – akár felárral – visszaadja, a jegybankok szerint ez a konstrukció a banki szaknyelvben „összemérhető a visszafizetendő pénzeszközök gyűjtésével”.
Ugyanez vonatkozik a decentralizált pénzügyekre, vagyis a DeFi-ra is, ahol a hitelezés és a kereskedés automatizált szoftvereken fut, nem pedig egy vállalaton keresztül.
A MiCA a teljesen decentralizált szolgáltatásokat mentesíti a szabályozás alól, ám a fogalmat nem határozza meg. A jegybankok olyan tanulmányokra hivatkoznak, amelyek szerint a teljes decentralizáció ritkán, ha egyáltalán megvalósul, így sokszor az sem világos, ki gyakorolja ténylegesen az irányítást.
Ki engedélyezi a kriptotőzsdéket?
A jegybankok támogatják azt a bizottsági javaslatot is, amely a kriptoszolgáltatók engedélyezését és felügyeletét a nemzeti hatóságoktól az uniós piacfelügyeletre, az ESMA-ra ruházná át.
Jelenleg egyetlen nemzeti engedély az egész blokkra érvényes, és ezt az utat követte eredetileg a Binance is Görögországban.
Az amerikai The Wall Street Journal múlt héten arról számolt be – az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva –, hogy Christine Lagarde, az EKB elnöke arra kérte Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnököt, ne hagyja jóvá a Binance kérelmét a tőzsde korábbi megfelelési problémái és annak fényében, hogy mérete tovább erősíthetné az amerikai dollárhoz kötött stabilcoinok használatát Európában.
A lap szerint egy magas rangú görög felügyeleti tisztviselő azt közölte a tőzsdével, hogy Lagarde azt szeretné, ha a döntést elhalasztanák addig, amíg az ESMA átveszi a feladatot – ugyanazt az átszervezést, amelyet a jegybankok is támogatnak a keddi állásfoglalásban. A Binance június 24-én visszavonta kérelmét.
Sem az EKB, sem a görög felügyelet nem erősítette meg a beszámolót. Az EKB, amelynek nincs hivatalos szerepe a kriptoszolgáltatók engedélyezésében, nem kívánt kommentálni az ügyet, míg a Binance közölte, hogy „nem kommentál feltételezéseket”.