A befektetők egyre bizalmatlanabbak a folyamatosan növekvő államadósság miatt.
A francia tízéves államkötvény hozama csütörtökön, október 1-jén délelőtt 10 órakor 4,94 százalékra emelkedett, szemben a szerdai záráskor mért 4,85 százalékkal. Ilyen magas szintet legutóbb 2002-ben ért el, amikor a francia államkötvények másodpiaci hozama 4,91 százalék volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ráadásul a hozam az elmúlt közel négy évtized legnagyobb negyedéves emelkedését produkálta, és a 2022 óta mért legnagyobb havi növekedését is.
Ez az újabb emelkedés annak a jele, hogy a befektetők egyre bizalmatlanabbak a francia államadóssággal szemben, miközben a kormány e csütörtökön bemutatja a 2027-es évre szóló állami költségvetés lehetséges körvonalait. A feladat így igencsak nehéznek ígérkezik Sébastien Lecornu miniszterelnök számára, különösen úgy, hogy Franciaország 1973 óta nem fogadott el kiegyensúlyozott költségvetést.
A rekordméretű emelkedés ugyanakkor nem éri váratlanul a kormányt. Előző nap a Matignonban székelő miniszterelnök sajnálkozott amiatt, hogy a figyelmeztetés a közéleti vitában „szinte észrevétlenül” maradt. „Az energiapiaci feszültségek számos országban felfelé hajtják a hozamokat. Franciaországban a közelgő elnökválasztás miatti politikai bizonytalanság tovább növeli ezt a nyomást”, írta a miniszterelnök az X-en. „Ne tetézzük instabilitással ezeket a nehézségeket.”
„Minél több kamatot kell fizetni, annál kevesebb forrás marad az ország prioritásaira. Ez a valóság mindenkire vonatkozik: a kormányra, a parlamentre, az elnökjelöltekre. A valóság utolér bennünket”, pontosította Sébastien Lecornu, aki már korábban bejelentette, hogy 54 milliárd eurós megtakarítást szeretne elérni.
A helyzet súlyosságát nemcsak ez az emelkedés mutatja, hanem az is, mekkora lett a különbség Németországhoz képest, amelynek hozama irányadó Európában. Csütörtökön a német tízéves hozam 3,61 százalékon állt, vagyis mintegy 1,30 százalékponttal az azonos futamidejű francia hozam alatt. Ez a különbség, az úgynevezett francia-német spread folyamatosan tágul, és immár tizennégy éve nem volt ilyen magas.
Ennek következményeként a tőzsdék azonnal reagáltak. Csütörtök reggel valamennyi európai piac eséssel nyitott: a korai kereskedésben Párizs 0,56, Frankfurt 0,48, Milánó 0,49, London pedig 1,10 százalékot veszített. le p
Édouard Philippe, az Horizon párt elnökjelöltje az LCI csatornán arról beszélt, hogy attól tart, „fojtogatássá” válhat a helyzet, ha az adósság tovább nő, és a kamatlábak is emelkednek. Olyan helyzet, amelyben már semmilyen „mozgástér” nem maradna. „És van valami, ami ennél is szinte rosszabb: mindez plusz egy sokk, egy külső sokk, politikai instabilitás, bármi, ami megingatja a rendszert, és valódi pénzügyi válságot idézhet elő”, tette hozzá.
Bruno Retailleau, aki a Republikánusok színeiben szintén az elnöki posztra pályázik, azt mondja, hogy egy „pénzügyi válság áll előttünk”. „Arra kérem Emmanuel Macront, hogy még az év vége előtt írjon ki népszavazást annak érdekében, hogy az Alkotmányba bekerülhessen egy költségvetési aranyszabály”, jelentette ki a BFMTV-n.
3 596 milliárd eurónyi adósság
A kormányra ezért különösen nagy nyomás nehezedik, hiszen az államadósság Emmanuel Macron elnök két mandátuma alatt történelmi csúcsra emelkedett, ami aggodalommal tölti el a befektetőket, és az előttünk álló elnökválasztás egyik fő tétjévé válik.
Az adósság összege 3 596 milliárd euró, ami már a bruttó hazai termék (GDP) 119 százalékának felel meg, így valószínű, hogy az ország meggyengült államháztartása uralni fogja a kampányt.
Az adósságprobléma megoldására irányuló egyik javaslat különösen heves vitát vált ki. A La France insoumise jelöltje, Jean-Luc Mélenchon azt indítványozta, hogy töröljék az Európai Központi Bank tulajdonában lévő francia államkötvényeket, így teremtve forrást az állami kiadásokra; szerinte ez felszabadítaná az erőforrásokat a beruházások számára.
Ezt az ötletet Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke gyorsan elutasította. Úgy véli, hogy az ilyen lépés „a legteljesebb mértékben sértené” az uniós szerződéseket, amelyek megtiltják, hogy a jegybank közvetlenül finanszírozza az államokat. Hangsúlyozta: ha Franciaország ma befagyasztaná adósságát, hitelezői a következő hitelfelvételkor szélsőségesen kedvezőtlen feltételeket szabhatnának, vagy akár egyszerűen megtagadhatnák, hogy újra kölcsönadjanak az országnak.
A francia gazdasági minisztérium szerint a francia államadósságot nagyon különböző típusú befektetők tartják a portfóliójukban. Az állampapírok egynegyede francia befektetők, egynegyede az euróövezetben működő befektetők, újabb egynegyede pedig az eurózónán kívüli befektetők tulajdonában van. A fennmaradó 25 százalékot a Francia Bank tartja, az Európai Központi Bank monetáris politikájához kapcsolódó vásárlásai keretében.