A diplomaták elismerik, hogy a vezetőknek előbb-utóbb foglalkozniuk kell a kényes kérdéssel. „Ez a háború tovább fog tartani, mint gondoltuk” – mondta egyikük.
Az Európai Unió gyorsan szembesül az Ukrajnának nyújtott, több milliárd eurós támogatás korlátaival, miközben Oroszország teljes körű eszkalációja romba dönti az ország pénzügyeit, feléli légvédelmi kapacitásait, és még inkább a forráshiányos támogatóktól teszi függővé.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ez a háború tovább fog tartani, mint gondoltuk” – mondta egy európai diplomata, aki névtelenséget kért. „Kezdjük felismerni, hogy a szükségletek továbbra is jelentkezni fognak, de még nem világos, hogyan lehet ezt kezelni.”
„Egyértelmű jelzést kell küldenünk, hogy az EU nem változtat álláspontján, és megkétszerezi Ukrajna támogatását, valamint az Oroszországra gyakorolt nyomást” – mondta egy másik diplomata.
Az elmúlt napokban orosz légicsapások érték a vasútvonalakat, hidakat, teherszállító hajókat, erőműveket, adatközpontokat, raktárakat, orvosi központokat, iskolákat és óvodákat. Célponttá vált még a Nemzeti Tudományos Akadémia is.
A könyörtelen bombázás – a ballisztikus rakéták és sugárhajtású drónok kiszámított keveréke – emberek tucatjait ölte meg, köztük több mint 30 embert Kramatorszkban, miután egy siklóbomba-támadás két menetrend szerinti autóbuszt lángba borított.
Csütörtökön Oroszország sötétségbe borította Kijevet, baljós előképét adva annak a télnek, amely minden jel szerint a háború eddigi legkeményebb, legkegyetlenebb időszaka lesz.
„Ez emberek és az élet elleni terror. Fontos, hogy a vezetők ne hunyjanak szemet afölött, ami történik” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Egyszerűen és világosan: ezek háborús bűncselekmények” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, kifejezve szolidaritását.
Az eszkaláció különösen súlyosan érinti az ország háború sújtotta gazdaságát: a véget nem érő drónhullámok megzavarják a mindennapi működést, vállalkozások bezárására kényszerítenek, növelik az anyagköltségeket, és felemésztik a nyereséget.
Oroszország blokkádja a Fekete-tengeren tovább fokozza a nyomást, megakadályozva az ukrán gazdákat abban, hogy tonnaszám adják el gabonájukat nemzetközi ügyfeleiknek, és megfosztva az államot egy létfontosságú bevételi forrástól.
A helyzet romlása komoly kérdéseket vet fel az EU többféle támogatási programjának életképességéről és tartósságáról, különösen a 90 milliárd eurós hitelről, amelyről a vezetők tavaly állapodtak meg, hogy fedezzék Ukrajna 2026-os és 2027-es szükségleteinek kétharmadát.
Megjegyzendő, hogy a hitel abból a feltételezésből indult ki, hogy a háború valamikor az idei évben véget ér. Oroszország eszkalációja gyakorlatilag garantálja, hogy ez nem így lesz.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a 2027-es költségvetés lesz a legösszetettebb a teljes körű invázió kezdete óta. Arra kérte a nemzetközi donorokat, hogy töltsék be a megdöbbentő, 78 milliárd dolláros (70 milliárd eurós) hiányt.
A Bizottság tartózkodott attól, hogy jóváhagyja ezt a főösszeget, amely messze meghaladja azt a 45 milliárd eurót, amelyet jövőre a támogatási hitel keretében folyósítani tervez. Ehelyett azt ígérte, hogy felgyorsítja a kifizetéseket, belső reformokhoz kötve azokat.
„A 2027-es évre a kép valóban nehezebb” – mondta Valdis Dombrovskis gazdasági biztos pénteken, a pénzügyminiszterek találkozója után.
„Nyilvánvaló, hogy jelentős finanszírozási hiánnyal nézünk szembe. A pontos számszerűsítésen még dolgozunk.”
Brüsszel hivatalosan még nem nyitotta újra a vitát Ukrajna további támogatásáról, mivel a tagállamok jelenleg éles tárgyalásokba bonyolódtak a következő uniós költségvetésről.
Tisztviselők és diplomaták azonban elismerik négyszemközt, hogy csak idő kérdése, mikor kényszerülnek a vezetők érdemben foglalkozni a kérdéssel, amely a növekvő adósság, a stagnáló növekedés és a szélsőjobboldali ellenállás közepette egyre inkább megosztóvá válik.
A teljesen elapadt amerikai segítség, amely egykor a fegyverszállítások egyik fő forrása volt, tovább bonyolítja a helyzetet.
Az uniós országok egy csoportja megpróbálta újraéleszteni a vitát a befagyasztott orosz vagyonról, azzal érvelve, hogy a 90 milliárd eurós hitel „nem lesz elég”.
Belgium, a vagyon fő letétkezelője azonban visszautasította az újabb kísérletet. Franciaország és Olaszország, két kulcsfontosságú szavazat, továbbra is vonakodik rálépni erre a járatlan útra.
„Az eszközök ügyében továbbra is mutatkozik némi érdeklődés, de nagyon jól emlékszünk, mi történt decemberben” – mondta egy magas rangú diplomata, utalva arra a drámai csúcstalálkozóra, ahol az utolsó pillanatban meghiúsult az eszközfedezetű javaslat. A hitelt akkor B tervként állították fel.
„Jelenleg semmi új vagy érdemi javaslat nincs az asztalon.”
Az a lehetőség, hogy újabb közös adósságot bocsássanak ki Ukrajna támogatására, ahogyan a 90 milliárd eurós hitel esetében történt, politikailag vonzótlanná vált a elszabaduló hitelfelvételi költségek közepette.
Közben az egyenesebbnek tűnő, kétoldalú hozzájárulások felfuttatása azzal fenyeget, hogy néhány gazdag országra, mindenekelőtt Németországra, Hollandiára és az északi államokra rakja a teher zömét.
Mivel nincs könnyű megoldás, Brüsszel arra kéri más szövetségeseit – köztük az Egyesült Királyságot, Kanadát és Japánt –, hogy vállaljanak nagyobb szerepet, miközben igyekszik eldönteni, mi legyen a következő lépés.
„Mindenesetre más lehetőségeket is mérlegelünk” – mondta Dombrovskis. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Ukrajna mindaddig rendelkezzen a szükséges finanszírozással, ameddig arra szükség van.”