Az El Niño Európa időjárására gyakorolt hatásai általában közvetettek és enyhébbek, mint a trópusokon, de szakértők figyelmeztetnek: gyengítheti a poláris örvényt.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az idei El Niño-jelenség „az élő emlékezet legerősebbje” lehet, ami növeli annak esélyét, hogy 2027 legyen a feljegyzések kezdete óta legmelegebb év.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Csendes-óceán egyenlítői térségében a tengerfelszín hőmérséklete már meghaladta az eddig bármely korábbi El Niño idején mért legmagasabb értékeket, és az időjárási jelenség várhatóan csak késő ősszel vagy kora télen éri el a csúcspontját.
A szakértők becslése szerint 2026 júniusa és 2027 februárja között az El Niñohoz köthető szélsőséges hőhullámok akár 451 000-rel növelhetik a halálesetek számát. A többletmeleg tovább fokozza a szélsőséges időjárási hatások, például a bozót- és erdőtüzek, valamint az árvizek kockázatát.
Az eddigi El Niño-időszakok alatt Dél-Amerikában, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrikában és Közép-Ázsiában megnövekedett árvízveszéllyel számoltak, míg Ausztrália jelentős térségeiben, Dél-Amerika északi részén, valamint egyes ázsiai országokban – például Indonéziában – a szárazság és az erdőtüzek kockázata nőtt.
Európában azonban El Niño időjárási hatásai jóval közvetettebbek és enyhébbek. A természeti jelenség növelheti az év későbbi szakaszában a változékony időjárás valószínűségét, például a szokásosnál enyhébb, csapadékosabb és szelesebb őszt és kora telet.
Miért erősödnek mégis azok a félelmek, hogy Európa idén télen tartós fagyba süllyed?
Mi az a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés?
Minden télen, a sztratoszférában – amely a Föld felszínétől számított mintegy 10 és 50 kilométer közötti magasságig terjed – erős nyugati szelek keringenek a sarkvidék körül.
Ezt nevezzük sztratoszférikus poláris örvénynek (SPV), amely az Északi-sarkvidék fölött, nagy magasságban lévő hideg légtömeget veszi körül.
Az El Niño csúcspontját követően azonban az SPV meggyengülhet. Ez növeli egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés (SSW) esemény valószínűségét, amelynek következtében nagyobb az esély a hideg időjárásra.
A hirtelen sztratoszférikus felmelegedés során néhány nap leforgása alatt akár 50 Celsius-fokkal is megemelkedhet a hőmérséklet a sztratoszférában. Ahogy a magasban lévő hideg levegő szétoszlik, megváltoztathatja a futóáramlás alakját, mivel a hideg levegő a sztratoszférából leereszkedik a troposzférába.
„Jellemzően ez az Észak-Atlanti-óceán fölött és Skandinávia térségében alakul ki” – közli a brit Met Office.
„Ez azt jelenti, hogy Észak-Európában, beleértve az Egyesült Királyságot is, nagy valószínűséggel hosszabb ideig tartó száraz, hideg időre lehet számítani, míg Dél-Európában inkább enyhébb, csapadékos és szeles idő várható. Az említett térségek határán keleti, hideg szelek fejlődnek ki, és bizonyos esetekben a hőmérséklet csökkenése havazást okoz.”
El Niño valóban „mélyfagyba” taszítja Európát?
Az elmúlt hetekben számos lap figyelmeztetett arra, hogy „mélyfagy” sújthatja Európát, mivel fennáll a veszélye annak, hogy az El Niño csúcspontja meggyengíti a poláris örvényt.
A brit szigetek és a kontinens európai országaiban uralkodó téli időjárást azonban tényezők széles köre alakítja – köztük az ember okozta klímaváltozás. Egy 2025-ös tanulmány (forrás: angol) a Newcastle Egyetemről például arra jutott, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése az Egyesült Királyságban és Európában a vártnál csaknem 25 évvel korábban gyorsítja fel a téli csapadékviszonyok változását.
Az Európa időjárását befolyásoló tényezők nagy részét ilyen hosszú távra nem lehet előre jelezni. A meteorológusok egy-egy SSW-eseményt valójában legfeljebb körülbelül egy héttel a bekövetkezése előtt tudnak megbízhatóan előre jelezni.
„Noha ismert, hogy az El Niño és a brit tél végének hidegebbé válása között fennáll egyfajta távoli összefüggés, ez az eredmény korántsem garantált” – mondja Grahame Madge, a Met Office éghajlati szóvivője az Euronews Earthnek.
„Az Egyesült Királyság téli időjárását számos hatás befolyásolja, többek között az El Niño, és a télre vonatkozó előrejelzést ezen hatások együttes képe határozza meg, nem pedig egyetlen tényező.”