A francia adóssággal kapcsolatos aggodalmak és Európa energiaválsága miatt 17 hónapos mélypontra gyengült az euró. A kötvénypiaci feszültség korlátozhatja az EKB további kamatemeléseit, elemzők szerint a nyomás erősödése esetén 1,10 dollárig is eshet az árfolyam.
Az év elején az euró a globális piacok egyik legnépszerűbb ügylete volt. A befektetők arra számítottak, hogy az Európai Központi Bank tovább emeli a kamatokat, miközben a dollár veszít a vonzerejéből, és január végén az egységes valuta 1,20 dollár fölé erősödött.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kilenc hónappal később ez a bizalom gyakorlatilag elpárolgott.
Az euró négy egymást követő héten gyengült, és a hét elején egészen 1,116 dollárig esett, ami 2025 májusa óta a leggyengébb szint a dollárral szemben.
A zuhanás mögött két, egyszerre jelentkező válság áll: egy Európa számára kezelhetetlen energiapiaci sokk és egy francia költségvetés, amelyet látszólag senki sem tud keresztülvinni.
Együttesen teljesen átformálták a befektetők euróról alkotott képét, és most olyan mértékben játszanak az esésére, amire korábban még nem volt példa.
Miért gyengül az euró, és meddig eshet még az árfolyam?
Egyre duzzadó gázszámla
Az első probléma az energia, és a Hormuzi-szorosnál kezdődik.
Folyékony földgáz szállítmányai a szoroson keresztül nagyrészt leálltak, mióta február végén kitört a háború Iránnal.
Európa a felhasznált gáz döntő részét importálja, ezért most versenyeznie kell a megmaradt szállítmányokért.
A viszonyítási alapnak számító holland TTF gázár ezen a héten megawattóránként mintegy 73 euró körül mozgott, ami nagyjából 120 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
A tárolók állapota alig ad okot megnyugvásra.
Az európai gázkészletek október 2-án 71,5 százalékos töltöttségen álltak az egy évvel korábbi 82,6 százalékkal szemben, miközben már csak néhány hét van hátra a tél kezdetéig.
A globális olajpiaci irányadó, a Brent hordónként közel 100 dolláron forgott kedden. Az év eleje óta több mint 60 százalékot drágult.
A magasabb energiaárak mostanra kezdenek megjelenni a fogyasztói árakban is.
Az euróövezeti infláció szeptemberben 3,2-ről 3,8 százalékra ugrott, ami az Eurostat szerint 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték. Az energiaárak önmagukban 18,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Amikor a magasabb infláció már nem segít a devizának
Normális körülmények között mindez az eurónak kedvezne.
A magasabb infláció kamatemelésre készteti a jegybankot, a magasabb kamatszint pedig vonzza azokat a befektetőket, akik jobb hozamot keresnek a pénzüknek.
Ezúttal azonban ez a logika felborult.
Szeptember végén a piacok még nagyjából három és fél további kamatemelést áraztak be az EKB-tól, mára ez körülbelül kettő és félre csökkent.
Christine Lagarde EKB-elnök múlt héten lehűtötte ezeket a várakozásokat.
Arra utalt, hogy a növekvő hitelköltségek már most lassítják a gazdaságot, és egyelőre nincs jele annak, hogy az energiaárak beépülnének a bérekbe.
Mértéktartó jegybanki reakciót sürgetett.
Enrique Díaz-Alvarez, az Ebury vezető közgazdásza szerint a szeptemberi inflációs meglepetés „semmit sem segített a közös valután”, különösen Lagarde megjegyzései után, „amelyek egyértelművé tették, hogy az igazgatótanács számára rendkívül magasra került a mérce egy esetleges októberi kamatemeléshez”.
Az euró így megkapta a magas infláció összes költségét, a magasabb kamatszint előnyei nélkül.
Az európai háztartások és vállalatok számára a következmények messze túlmutatnak az árfolyammozgásokon. A gyengébb euró megdrágítja a dollárban árazott importot, és tovább erősítheti azt az energiapiaci sokkot, amely már most is szűkíti a vásárlóerőt.
Hogyan hat a francia költségvetés az euró árfolyamára
A második ütés Párizsból érkezett.
A befektetők ma jóval magasabb hozamot kérnek azért, hogy Franciaországnak hitelezzenek, mint Németországnak.
Az elmúlt pénteken a két ország tízéves hitelfelvételi költségei közötti különbség 1,4 százalékpont fölött zárt, ami a 2011–2012-es euróövezeti adósságválság óta a legnagyobb eltérés.
Sébastien Lecornu miniszterelnök 2027-es költségvetési tervezete, amely 43 milliárd eurónyi megtakarítást tartalmaz, továbbra sem élvez többségi támogatást a parlamentben.
Emmanuel Moulin, a Banque de France kormányzója kedden arra figyelmeztetett, hogy az országot „megfojthatják a kamatok”, ha nem tesz rendet az államháztartásban.
Francesco Pesole, az ING devizastratégája két csatornát említ, amelyen keresztül mindez árt az eurónak.
Az első közvetlen hatás.
Ha egy nagy euróövezeti ország kockázatosabbnak tűnik, a befektetők valamivel magasabb hozamot kérnek minden, euróban denominált eszköz után, és egy részük egyszerűen kevesebbet tart belőlük.
„Magas fiskális bizonytalanság, egyre élesebb politikai retorika és olyan politikai forgatókönyvek mellett, amelyek normális esetben a periférián maradnának, de most nyíltan terítékre kerülnek, a piacnak nagyobb tere nyílik arra, hogy magasabb hozamot követeljen” – mondta Ken Egan, a KBRA európai államadósságokért felelős vezetője.
A második hatás közvetett.
Minél nagyobb a feszültség az államkötvény-piacokon, annál valószínűtlenebb, hogy az EKB további kamatemelésekkel még rátegyen egy lapáttal.
Ana Munera, a BBVA globális piaci stratégiáért felelős igazgatója „világos dilemmának” nevezte az EKB előtt álló döntést a váratlan inflációs adat után: további szigorítás vagy szünetet tartani a periférikus országok kockázatainak csillapítása érdekében.
„Egy EKB-szünet nyomást gyakorolna az euróra a kamatkülönbözetek oldaláról, ugyanakkor az adósságpiacok stabilizálódása ismét tőkebeáramlást hozna a deviza számára” – tette hozzá.
Spanyolország ezen a héten újabb politikai kockázati tényezőt adott a képhez, amikor Pedro Sánchez miniszterelnök november 29-re előrehozott parlamenti választást írt ki.
Rekordszintű spekuláció az euró ellen
A hangulat fordulatának leglátványosabb jele az amerikai határidős piacok adataiból olvasható ki.
Az amerikai Árutőzsdei Határidős Ügyletek Felügyelete (CFTC) hetente közzéteszi, hogyan pozicionálják magukat a befektetők az euróban. A short pozíció arra utal, hogy az illető az árfolyam esésére játszik.
A szeptember 29-ével záruló héten a spekulatív szereplők 301 439 rövid európozíciót tartottak, ami a CFTC nyilvántartása szerint rekordnak számít.
Egy kontraktus 125 000 eurót ér, így a fogadások összértéke mintegy 38 milliárd euróra rúg.
A nettó pozíciójuk – az esésre való fogadások mínusz az erősödésre tett tétek – 63 256 szerződésnyi short volt, ami 2025 áprilisa óta a legnegatívabb beállítottság.
Meddig eshet még az árfolyam?
A bankok megosztottak: egyesek további gyengülést várnak, mások úgy vélik, a piac már túlzásba esett.
Az ING szakértője, Pesole szerint van még tér további veszteségekre, ha a francia kötvénypiac ismét romlik.
„A fiskális kockázati felár még viszonylag korlátozott, így bőven van mozgástér arra, hogy az EUR/USD 1,110-ig, sőt 1,100-ig essen, ha felerősödik a kötvénypiaci feszültség” – mondta.
A Danske Bank tartós gyengülésre számít.
„Az EUR/USD árfolyam a vártnál korábban elérte 12 hónapos célárunkat, az 1,12-t, de úgy gondoljuk, a csökkenő trend egészen 2027-ig fennmarad” – közölte a bank.
Értékelésük szerint az Európa által tapasztalt magas energiaárak miatt az EKB két tűz közé került: egyszerre kellene megóvnia az államháztartások fenntarthatóságát és megfékeznie az inflációt.
A BBVA szakértője, Munera rövid távon kevésbé borúlátó.
„Megítélésünk szerint az eurót túlzottan megbüntették, és az aktuális szintek már feszítettek” – mondta. Ennek ellenére arra számít, hogy az euró jóval a közelmúltbeli csúcsok alatt fog kereskedni, mivel a befektetők devizáról alkotott képe „egyértelműen romlott”.
A nagy volumenű short pozíciók ugyanakkor az emelkedést is felerősíthetik. Kedvező hírek arra késztethetik az euró ellen fogadó kereskedőket, hogy visszavásárolják pozícióikat, ami felgyorsíthatja a korrekciót.
Egy hiteles francia költségvetési megállapodás, a kötvénypiacok megnyugvása vagy az energiaárak csökkenése így könnyen megakaszthatja a lejtmenetet.
Tartós fordulathoz azonban nem elég, ha a short pozíciók lezárása felfelé hajtja az árfolyamot: a befektetőknek valódi javulást kellene látniuk Európa fiskális és gazdasági kilátásaiban.