Kétéves csúcsra emelkedett a brit Munkáspárt támogatottsága.
Harminc százalékon áll a brit Munkáspárt a legújabb közvélemény-kutatásában, ami a párt legjobb eredménye 2024 novembere óta. Nigel Farage Reform UK pártja egy pontot erősödve 25 százalékot ért el. A konzervatív toryk támogatottsága változatlanul 17 százalék, a Zöldeké 11, a Liberális Demokratáké 9 százalék.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Vissza Európába!
A felmérés Andy Burnham miniszterelnök első munkáspárti kongresszusi beszéde után készült. A kormányfő az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat felülvizsgálatát helyezte kilátásba, és a Reuters beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy a Brexit több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott. Burnham korábban azt is jelezte: szeretné megérni az ország visszatérését az unióba.
A kutatásban a megkérdezettek 54 százaléka helyeselte, hogy a miniszterelnök minden lehetőséget mérlegel a jövőbeli uniós kapcsolatokról, míg 25 százalék elutasította ezt a megközelítést. A Brexit mérlegét 46 százalék inkább károsnak, 13 százalék inkább előnyösnek ítélte; 21 százalék szerint a kedvező és kedvezőtlen következmények kiegyenlítik egymást. Ezek az arányok ugyanakkor nem azonosak egy visszalépésről szóló népszavazás várható eredményével.
Sir Kier Starmer alatt még fordított volt a sorrend
A mostani helyzet jelentős változás Keir Starmer kormányzásának időszakához képest. A tavaly októberi mérések szerint a Brexit-párti Reform UK (Nigel Farage) 30 százalékkal vezetett, a Labour mindössze 20 százalékon állt, a konzervatívok pedig 18 százalékon. A miniszterelnök személyes megítélésének egyenlege mínusz 45 pont volt.
A Labour gyengesége idén tavasszal is megmaradt. Májusban Farage pártja 28, a Munkáspárt 19, a konzervatívok 18 százalékot kaptak.
Farage a konzervatívok mellett a Labour táborát is fenyegette
A Reform felemelkedése már a 2024-es parlamenti választáson látható volt. A párt a szavazatok 14,3 százalékát szerezte meg, de az egyéni választókerületekre épülő brit rendszerben ez mindössze öt képviselői helyet jelentett. Starmer Munkáspártja eközben 33,7 százalékos szavazataránnyal az alsóházi mandátumok több mint 63 százalékát nyerte el.
Kevésbé ismert adat, hogy a Reform már ezen a választáson 98 körzetben végzett másodikként, és ezek közül 89-ben munkáspárti jelölt előzte meg. Bár mind az öt megszerzett mandátuma korábbi konzervatív körzetből származott, Farage pártja így már akkor számos Labour-képviselő közvetlen kihívójává vált.
Burnham mostani előnye mellett Farage pártja továbbra is a választók negyedének támogatását élvezi. A pártvezetők személyes megítélésében azonban nagyobb a különbség: Burnham egyenlege plusz 8, Farage-é mínusz 22 pont. A miniszterelnök szociális gondozási terve is kedvező fogadtatásra talált: az adókból finanszírozott, az igénybevételkor ingyenes országos szolgáltatást 48 százalék támogatta, és 15 százalék ellenezte. A Labour javulása így több népszerű bejelentéssel esett egybe.
Hogy zajlana Britannia visszatérése az Unióba?
Az Egyesült Királyság nem egyszerűen visszavonná a Brexitet: új csatlakozási kérelmet kellene benyújtania. Az uniós szerződés 49. cikke alapján felvételéhez valamennyi tagállam egyetértése és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges. A tárgyalások végén elkészülő csatlakozási szerződést az Egyesült Királyságnak és minden uniós tagországnak saját alkotmányos szabályai szerint ratifikálnia kellene. Egyetlen tagállam ellenállása is megakaszthatná tehát a visszatérést.
A korábbi tagság nem garantálná London egykori különleges feltételeinek helyreállítását. Újra meg kellene állapodni a költségvetési hozzájárulásról, és nem járna automatikusan a korábbi brit befizetési kedvezmény, illetve az euró és a schengeni rendszer alóli mentesség sem. Az euró esetében az általános szabály az, hogy az új tagok vállalják a közös pénz későbbi bevezetését, amikor teljesítik a szükséges feltételeket. Ez azonban nem jelentene azonnali valutaváltást, mert az uniós tagság és az euró bevezetése két külön lépés.
Brit oldalon először politikai felhatalmazást kellene teremteni a visszatéréshez. Az uniós csatlakozási szabályok önmagukban nem követelnek brit népszavazást, de a 2016-os referendum után egy újabb voksolás politikailag különösen fontos legitimációt adhatna.
Arról Londonnak kellene döntenie, hogy a választókat a tárgyalások megkezdése előtt vagy már a kialkudott feltételek ismeretében kérdezi meg. A visszatérés így több egymásra épülő döntést igényelne: a brit választók és parlament támogatása mellett az uniós országoknak is el kellene fogadniuk annak feltételeit.