Az Európai Bizottság új eljárást javasol, amely 15 évig megvonhatná a támogatásokat és a szavazati jogot a jogállamiságot sértő új tagállamoktól. A csomag fokozatos integrációs szabályokat és kormányzási intézkedéseket is tartalmaz.
A Bizottság kedden átfogó javaslatot terjesztett elő, amely intézményi „védzáradékokat” is tartalmaz, és akár 15 évvel az uniós csatlakozás után is megfoszthatja az új tagállamokat szavazati jogaiktól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tervezett intézkedés célja megakadályozni, hogy egy újonnan csatlakozott országban bekövetkező rendszerváltás megbénítsa az uniós döntéshozatalt. A csomag új javaslatokat is tartalmaz arra, miként lehet a tagjelölt országokat közelebb hozni az Unióhoz.
– jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős biztos.
Védzáradékok
Júniusban öt uniós alapító tagállam szorgalmazta, hogy az uniós csatlakozási szerződésekben erősítsék meg a védzáradékokat, és így gyorsabban lehessen fellépni a demokratikus visszacsúszás és a jogsértések eseteiben – levonva a tanulságokat Orbán Viktor Magyarországáról.
A Bizottság most hivatalosan is reagál erre a felvetésre, mivel úgy ítéli meg, hogy Magyarország legutóbbi tapasztalatai azt mutatják, hogy a 7. cikk, vagyis az a szerződéses rendelkezés, amely lehetővé teszi egy tagállam bizonyos jogainak megvonását az uniós értékek megsértése esetén, túl lassú és nem mindig hatékony.
A javaslat ezért egy új eljárással egészíti ki a 7. cikket. Ez megvágná az uniós forrásokat, sőt a szavazati jogokat is megvonhatná azoktól az új tagállamoktól, amelyek a jogállamiság, az uniós értékek és a lojalitás elve ellen kezdenek fellépni.
A Bizottság szerint erre a legszemléletesebb példa Magyarország Ukrajna-ügyben tanúsított magatartása: Budapest beleegyezett Ukrajna tagjelölti státuszának megadásába, majd később blokkolta a folyamatot. „Ha egyszer megállapodunk egy célban, mindannyiunknak azon kell dolgoznia” – tette hozzá Kos.
Az eljárás a csatlakozást követő 15 évben lenne alkalmazható, súlyos, az EU működését érintő jogsértések esetén. A következmények arányosak lennének, a szavazati jog felfüggesztése csak a legsúlyosabb esetekre maradna fenn.
Az eljárást a Bizottság vagy több tagállam is kezdeményezhetné, amelynek nyomán a Tanács döntést hozna. A javaslat nem rögzíti, milyen döntéshozatali eljárást kell alkalmazni, ezt a tagállamokra bízza.
A védzáradékok nem újak: korábbi csatlakozási szerződésekben is szerepeltek, különösen az uniós belső piacra, az igazságszolgáltatásra és a gazdasági szabályok végrehajtására vonatkozó súlyos hiányosságok esetére.
A Bizottság azt szeretné, ha ezek a hagyományos védzáradékok a korábbi három évnél hosszabb ideig maradnának hatályban, de nem határozza meg, pontosan meddig.
Szintén Orbán múltbéli lépéseiből kiindulva az uniós végrehajtó testület azt is szeretné, ha a jövőbeni csatlakozási szerződések tartalmaznák azt a vállalást, hogy kétoldalú viták miatt az új tagállam nem használja ki az egyhangúsági követelményt a bővítési folyamat blokkolására.
A legfrissebb példa Bulgária, amely továbbra is blokkolja Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait rendezetlen kétoldalú viták, mindenekelőtt Szófia alkotmánymódosítási követelése miatt.
A csomag több javaslata – különösen a belső reformok – a tagállamok jóváhagyását igényli. A Bizottság ugyanakkor azt tervezi, hogy a védzáradékokat beépíti az EU és Montenegró közötti tárgyalások utolsó fejezetéhez készülő álláspontjába, amelyet november elején tesznek le az asztalra.
Fokozatos integráció
A Bizottság átvette Franciaország és Németország fokozatos integrációról szóló javaslatát is, hogy a tagjelölt országok már a teljes jogú tagság előtt megtapasztalhassák az uniós tagság előnyeit.
– mondta Kos.
Elmondása szerint a fokozatos integráció ott jöhet szóba, ahol a tagállamok és a jelöltek egyaránt profitálnak belőle, példaként az ellátási láncok és az energiabiztonság megerősítését említette.
Más példák közé tartozik az olyan uniós programokban való részvétel, mint az Erasmus+ és a Horizont Európa, az olyan ügynökségek támogatása, mint a Frontex, a belső piacba való bekapcsolódás, a konnektivitási projektek, valamint megfigyelői státusz biztosítása szakértői csoportokban és testületekben.
A terv „megerősített” formát is kilátásba helyez azoknak a jelölteknek, amelyek stratégiai területeken igazodnak Brüsszelhez, és teljesítik a jogállamisági feltételeket. A stratégiai igazodás értékelésének módja még kidolgozásra vár.
Bizonyos korai integrációs formák már most is léteznek. A Bizottság szerint ez a megközelítés sokkal rendszerszintűbb, és lehetővé teszi, hogy az egyes jelöltekkel folytatott strukturált párbeszédben, célzott finanszírozással megtámogatva, testre szabott előnyöket dolgozzanak ki.
Kormányzás
A kormányzás terén a Bizottság ki akarja terjeszteni éves jogállamisági jelentéseit még több tagjelölt országra, és élesebbé kívánja tenni ajánlásait az uniós demokratikus normákhoz való igazodásról.
A cél az, hogy megerősítsék a független jogérvényesítési intézményeket és felkészítsék a jelölteket arra, hogy már csatlakozásuk pillanatától részt vehessenek az Európai Ügyészség munkájában.
Felmerülő problémák esetén megfelelő intézkedéseket lehetne hozni, a legsúlyosabb esetekben akár a csatlakozás későbbi időpontra történő elhalasztásával.
Brüsszel a jelöltekkel közösen tesztelné végrehajtási kapacitásaikat a csatlakozás előtt olyan kiemelt területeken, mint a határigazgatás, a belső piac felügyelete, az élelmiszerbiztonsági előírások, a közlekedési hálózatok és a kohéziós források kezelése.
Testre szabott átmeneti rendelkezéseket is kialkudnának, különösen a mezőgazdaság és a munkaerő-mobilitás területén.
A közbeszerzési eljárásokat, a független könyvvizsgálatot és a csalás elleni kapacitásokat szintén a csatlakozás előtt vizsgálnák.