Az Euronews Business összeveti az élelmiszerárak ötéves drágulását és a minimálbér változását 26 európai országban, hogy kiderüljön, hol tudnak a legkisebb bérű dolgozók több élelmiszert megvenni, mint 2021-ben.
Az élelmiszerárak az elmúlt öt évben Európa-szerte meredeken emelkedtek, de a minimálbérek még gyorsabban nőttek a Euronews Business által vizsgált 26 ország többségében.<\/p>
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Málta kivételnek számít. Az ottani minimálbéres dolgozó bruttó béréből ma körülbelül 6 százalékkal kevesebb élelmiszert tud vásárolni, mint öt évvel ezelőtt, a béremelkedés ellenére. Spanyolországban és Franciaországban is romlott a minimálbéresek pozíciója.<\/p>
Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára az EU-ban 34 százalékkal emelkedett 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között az Eurostat adatai szerint. A blokkban Magyarországon volt a legnagyobb drágulás, 57 százalékkal, ezt követte Bulgária (54 százalék) és Románia (53 százalék). A legkisebb emelkedést Cipruson mérték, 21 százalékkal.<\/p>
A 35 európai országot magában foglaló tágabb körben Svájcban volt a legkisebb áremelkedés, mindössze 5 százalék.<\/p>
Törökország kilóg a sorból: ott az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára ugyanebben az időszakban 752 százalékkal nőtt.<\/p>
Törökország rendkívüli áremelkedése részben a évek óta tartó magas inflációt<\/strong><\/a> tükrözi, amelyet többek között a líra jelentős gyengülése táplált. Ez megdrágította az importált termékeket és alapanyagokat. A líra esését részben az a kamatcsökkentési sorozat okozta, amely 2021-ben kezdődött, miközben az infláció emelkedett. Az alacsonyabb kamatszintek miatt kevesebben akarták lírában tartani a pénzüket, ami tovább növelte az árfolyamra nehezedő nyomást. Törökország 2023-ban szakított ezzel a politikával, és meredeken emelte az irányadó kamatokat, az árak azonban tovább emelkedtek.<\/p> <\/cstm> Az EU-ban az élelmiszerárak már Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója előtt emelkedtek. A háború az energia-, a műtrágya- és a szállítási költségek növelésével, valamint a mezőgazdasági piacok megzavarásával tovább fokozta a nyomást. Ezek a költségek végül megjelentek a szupermarketek árcéduláin.<\/p> Az unió legnagyobb gazdaságaiban az élelmiszerárak Franciaországban 25, Olaszországban 30, Németországban 34, Spanyolországban pedig 35 százalékkal emelkedtek 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között.<\/p> Hogyan alakultak a minimálbérek<\/h2> A bruttó havi minimálbér ugyanebben az időszakban számos európai országban emelkedett, ahol törvényben rögzítették a minimálbér szintjét.<\/p> Az EU-ban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a minimálbér, 93 százalékkal, míg Németországban 46, Spanyolországban 29, Franciaországban pedig 20 százalékkal. Ezeket a változásokat helyi valutában mérik.<\/p> A vizsgált országok közül Törökországban volt a legnagyobb minimálbéremelés: öt év alatt 823 százalékkal nőtt az összeg. Szerbiában (103 százalék) és Montenegróban (102 százalék) is több mint a kétszeresére emelkedett a minimálbér.<\/p> <\/cstm> A magasabb bérek azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy a dolgozók több élelmiszert tudnak megvenni. Az összehasonlítás azt méri, hogy 2021 augusztusában és 2026 augusztusában egy bruttó havi minimálbérből mennyi élelmiszert lehetett vásárolni. Nem azt mutatja, mennyi pénzük maradt a dolgozóknak élelmiszerre az adók, a lakbér és egyéb kiadások után.<\/p> Ha egyszerűen kivonjuk az élelmiszerárak emelkedését a minimálbér-növekedésből, az félrevezető lehet, különösen akkor, ha az infláció magas, mint Törökországban. Sokkal tisztább képet ad, ha azt nézzük, a bér mindkét időpontban mennyi árut tudott megvásárolni.<\/p> A 26 vizsgált országból háromban csökkent a minimálbérből élők vásárlóereje az élelmiszerárakhoz viszonyítva.<\/p> Máltán mérték a legnagyobb visszaesést, 6 százalékot. Az, aki 2021 augusztusában bruttó minimálbéréből 100 élelmiszerkosarat tudott megvásárolni, 2026 augusztusában már csak 94-et. Spanyolországban és Franciaországban 5, illetve 4 százalékkal esett vissza az élelmiszerekre fordítható vásárlóerő.<\/p> <\/cstm> Szerbiában és Montenegróban nőtt a legnagyobb mértékben az a mennyiség, amennyi élelmiszert egy minimálbérből meg lehet vásárolni: 37 százalékkal. Az, aki 2021 augusztusában 100 élelmiszerkosarat tudott venni, 2026 augusztusában már 137-et.<\/p> Horvátországban, Albániában, Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Litvániában is több mint 20 százalékkal nőtt az élelmiszerekre fordítható minimálbéres vásárlóerő.<\/p> Írországban 10, Németországban 9, Görögországban 7, Belgiumban és Hollandiában 6, Portugáliában pedig 3 százalékkal emelkedett az élelmiszerek vásárlóereje.<\/p> <\/cstm> A fenti, 2021 augusztusában 100-as értéken induló grafikon azt mutatja, hogyan változott az elmúlt öt évben az a mennyiség, amelyet egy minimálbérből élő élelmiszerekből meg tud vásárolni.<\/p> Törökországban a minimálbér 823, az élelmiszerárak<\/a> pedig 752 százalékkal emelkedtek. A különbség 71 százalékpont, de az élelmiszerek vásárlóereje mindössze 8 százalékkal javult. A lírában mért bérek és árak egyaránt meredeken emelkedtek, miközben a bérek valamivel gyorsabban nőttek.<\/p> <\/cstm> A fenti grafikon Törökország minimálbérét és élelmiszerárait követi nyomon, mindkettőt 2021 augusztusában 100-as értékről indulva. Jól látszik, hogy a minimálbéreseket<\/a> 2021-ben és 2022-ben időnként visszaesés érte, amikor az élelmiszerárak gyorsabban emelkedtek, mint a bérek. 2024 januárja óta a minimálbér folyamatosan az élelmiszerárak előtt jár, így a dolgozók több élelmiszert tudnak megvenni, mint a kiindulópont idején.<\/p> <\/p> 07a3d90ea2e3122cd5292e4ea4b12030<\/hash>