Az euróövezeti infláció szeptemberben 3,8 százalékra ugrott, hároméves csúcson, meghaladva az előrejelzéseket. Az energia hajtotta az ugrást. Megmutatjuk, hol drágultak leggyorsabban az árak.
Az euroövezetben az infláció szeptemberben éves összevetésben 3,8 százalékra ugrott, ezzel hároméves csúcsot döntött, és meghaladta a közgazdászok 3,6 százalékos várakozását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megugrás szinte teljes egészében a fogyasztói kosár egyetlen szegmenséből eredt.
Az energiaárak önmagukban majdnem az inflációs ráta felét magyarázzák.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint a fogyasztói árak szeptemberben önmagában 0,6 százalékkal emelkedtek augusztushoz képest.
Az érték a legmagasabb 2023 szeptembere óta, amikor az infláció 4,3 százalékos volt. A mostani ütem csaknem kétszerese az Európai Központi Bank 2 százalékos céljának, annak a szintnek, amelyet az EKB az árstabilitással összeegyeztethetőnek tart.
A maginfláció jóval nyugodtabb képet mutat. Az energiát, az élelmiszert, az alkoholt és a dohányárut – amelyek árai hónapról hónapra erősen ingadoznak – kiszűrve 2,4 százalékról 2,5 százalékra emelkedett, pontosan megfelelve az előrejelzéseknek.
Ez a különbség fontos kérdést vet fel az EKB számára: átmeneti energiaár-sokkról van szó, amely idővel kifut, vagy egy szélesebb körű árnyomás kezdetéről?
Az energiaárak állnak az euroövezeti inflációs ugrás mögött
Az energiaárak éves összevetésben 18,8 százalékkal nőttek, az augusztusi 14,3 százalék után. Csak szeptemberben 3,9 százalékos drágulást mértek.
Az energia mintegy 9 százalékos súllyal szerepel az euroövezeti inflációs kosárban. A 18,8 százalékos éves drágulás nagyjából 1,7 százalékponttal járult hozzá a 3,8 százalékos fő mutatóhoz.
A szolgáltatások inflációja 3,0-ról 3,2 százalékra emelkedett. A szolgáltatások teszik ki a kosár legnagyobb részét, mintegy 47 százalékos súllyal, és olyan tételeket foglalnak magukban, mint a lakbérek, az éttermek, az utazás és a biztosítás.
Az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek ára 1,4 százalékkal nőtt, az augusztusi 1,1 százalék után. Ezen belül a feldolgozatlan élelmiszerek – például a friss gyümölcs, zöldség és hús – inflációja 2,7 százalékról 4,0 százalékra ugrott.
A nem energetikai iparcikkek – ide tartoznak például az autók, a ruházat és a háztartási gépek – 1,1 százalékkal drágultak, ami kis visszaesés az 1,2 százalékhoz képest. Ez volt az egyetlen nagy kategória, ahol lassult az éves infláció.
Hol volt a legmagasabb az infláció az euroövezetben?
Litvániában jegyezték fel a legmagasabb éves inflációs rátát az euróövezetben, 6,1 százalékon, az augusztusi 5,6 százalék után.
Bulgária, amely 2026. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez, 5,6 százalékkal követte. Ciprus és Luxemburg egyaránt 5,2 százalékot mutatott, Görögország 5,1 százalékot, Spanyolország pedig 5,0 százalékot.
Összesen a 21 euróövezeti tagországból hatban érte el vagy haladta meg az infláció az 5 százalékot. Tíz országban a ráta elérte vagy meghaladta a 3,8 százalékos övezeti átlagot.
A skála másik végén Málta állt 2,4 százalékkal, utána Finnország 2,6 százalékkal és Lettország 2,9 százalékkal. Lettország volt az egyetlen tagország, ahol szeptemberben mérséklődött az éves infláció.
Olaszország és Franciaországban volt a legnagyobb elmozdulás a nagy gazdaságok között
Az infláció mind a négy legnagyobb euróövezeti gazdaságban felgyorsult.
Olaszországban volt a legnagyobb ugrás: az éves ráta 3,2 százalékról 4,1 százalékra emelkedett, az olasz árak pedig egyetlen hónap alatt 2,0 százalékkal nőttek, ami a blokk legnagyobb havi drágulása.
Franciaország követte, ahol az infláció 2,6 százalékról 3,4 százalékra emelkedett. Ennek eredményeként a francia infláció immár magasabb, mint Németországban, ahol a ráta 2,9 százalékról 3,3 százalékra nőtt.
Spanyolország maradt a négy közül a legmagasabb inflációval: a mutató 4,6 százalékról 5,0 százalékra emelkedett.
Mit jelent az euroövezeti infláció az EKB számára?
Az EKB szeptember 10-én három kulcsfontosságú irányadó kamatlábát 25 bázisponttal emelte.
A betéti rendelkezésre állási kamat jelenleg 2,50 százalék. Ez volt az EKB idei második kamatemelése, a júniusi hasonló lépés után.
A magasabb kamatszintek megdrágítják a hitelfelvételt a háztartások és a vállalatok számára, ami általában lassítja a költekezést. Idővel a gyengébb kereslet enyhíti az árakra nehezedő nyomást.
Az EKB szeptemberi előrejelzése szerint a teljes infláció 2026-ban átlagosan 3,0 százalék, 2027-ben 2,5 százalék, 2028-ban pedig 2,1 százalék lesz.
A döntéshozók legközelebb október 28-29-én ülnek össze Frankfurtban, a döntést 29-én jelentik be. Az üléshez nem készülnek új stáb-előrejelzések, a következő csomag decemberben érkezik.
A szeptemberi adatok új figyelmeztetést jelentenek az EKB számára: a teljes infláció jóval a cél fölött áll, és tovább emelkedik.
A predikciós piacok 91 százalékos esélyt adnak egy újabb EKB-kamatemelésnek a hónap végén.