London ULEZ-övezetétől Szófia tiszta levegő zónájáig az európai városok bizonyítják, hogy a tisztább levegő elérhető, de még sok a tennivaló.
A State of Global Air 2025 jelentés szerint 2023-ban világszerte csaknem nyolcmillió ember halálát okozta a légszennyezés. A Világbank számításai szerint az egészségügyi következmények éves költsége 8,1 billió dollár (7,05 billió euró), ami a globális GDP mintegy hat százalékának felel meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A légszennyezés a legtöbb ember számára láthatatlan marad” – mondja dr. María Neira, az Egészségügyi Világszervezet környezet, klímaváltozás és egészség területéért felelős korábbi igazgatója az Euronews Earthnek. Szerinte a szennyező részecskék „a test bármely szervébe” eljutnak, beleértve az agyat is, és hozzájárulnak a kognitív hanyatláshoz, valamint olyan betegségekhez, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a demencia.
Az olimpiai futó Paula Radcliffe, akinek 14 éves korában terhelés okozta asztmát diagnosztizáltak, maga is megtapasztalta a hatásokat. A szennyezett levegőjű Pekingben futva „fejfájást, hányingert” és látásromlást érzett – mondja az Euronews Earthnek. Hozzáteszi, hogy a koszos levegő a gyermekek agyi fejlődését és iskolai teljesítményét is rontja.
Városok lépnek fel a légszennyezés ellen
A városi légszennyezés visszaszorítását célzó globális kezdeményezés, a Breathe Cities jelenleg világszerte 16 várossal működik együtt, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítson a levegőminőségi adatokhoz, és támogassa a tiszta levegőt célzó szakpolitikai döntéseket.
London az Imperial College London független vizsgálata szerint az Ultra Low Emission Zone (ULEZ) és más tiszta levegőt célzó intézkedések bevezetése óta mintegy 40 százalékkal mérsékelte a mérgező levegőhöz köthető halálesetek számát.
A bolgár Szófiában a közlekedés és a fatüzeléses fűtés továbbra is a légszennyezés két legjelentősebb forrása. „A becslések szerint 2023-ra azok közé a városok közé tartoztunk, ahol a legtöbb haláleset írható a légszennyezés számlájára” – mondja dr. Kosztadin Kosztadinov, a plovdivi Orvosi Egyetem munkatársa az Euronews Earthnek.
Környezetvédelmi csoportok és lakosok által indított csoportos kereset nyomán Szófia alacsony kibocsátású zónát vezetett be, amely korlátozza a forgalmat, és korszerűsíti a háztartási fűtést. „Már most vannak bizonyítékok arra, hogy ez csökkenti a légszennyezést” – mondja Ivajlo Hlebarov, Szófia önkormányzatának levegőminőségi tanácsadója az Euronews Earthnek.
A zóna azonban évente csak három hónapig van érvényben. „Ez politikai döntés” – teszi hozzá Hlebarov, rámutatva, hogy a közlekedésből származó nitrogén-dioxid-szennyezés alig mutat évszakos ingadozást. Szerinte „ennek a zónának ... egész éves intézkedéssé kellene válnia”.
Bulgáriában az egyik legmagasabb Európában a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrók és a rák előfordulási aránya – olyan kórképeké, amelyek Kosztadinov szerint szorosan összefüggnek a légszennyezéssel, még ha a helyi kutatások egyelőre korlátozottak is.
Mi következik Európa légszennyezési válságában?
Neira szerint ma már nem a technológia, hanem a politikai akarat hiánya a fő akadály. Ellenállásra mutat rá a fosszilis energiahordozók és a közlekedési ágazatok részéről, miközben a városok a megújuló energiára és a fenntartható mobilitásra állnának át. A klímaváltozás várhatóan tovább nehezíti a probléma megoldását.
A Breathe Cities most munkájának második szakaszára készül: a már elért csökkentéseket – többek között Londonban, Szófiában és a többi részt vevő városban – alapul véve további közösségeknek kíván támogatást nyújtani.