Határozottan törekszik arra, hogy az EU különmegbízottjává nevezzék ki a béketárgyalásokhoz, de hozzátette: „az oroszok nem akarnak engem”.
A külügyi főképviselő, Kaja Kallas saját magát javasolta az Európai Unió kijelölt különmegbízottjának az Oroszország Ukrajna elleni háborúját lezárni hivatott tárgyalásokra, azzal érvelve, hogy külpolitikai vezetőként kötelessége vállalni a nagy tétű feladatot.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy „az oroszok nem akarnak engem” az asztalnál, „erős” nézetei miatt.
„De van beleszólásunk abba, ki képviseli Oroszországot? Nincs, nincs”, mondta Kallas péntek reggel. „Valóban, erős csapatra van szükségünk.”
Dublinban, Írországban, az uniós vezetők informális csúcstalálkozóján Kallas azt mondta, hogy éppen ezek az állam- és kormányfők nevezték ki őt külügyi főképviselőnek, tudva, hogy előbb-utóbb személyes tárgyalásokra lesz szükség Moszkvával.
Elmondása szerint 2024 júniusában hoztak döntést a vezetők arról, ki képviseli az EU-t a biztonság- és külpolitikában. „És akkor már arról folyt a vita, hogy ebben az öt évben tárgyalások lesznek az oroszokkal”, mondta.
„Ha a vezetők meg akarják változtatni ezt a megállapodást, természetesen megtehetik, hiszen ez az ő döntésük, de szerintem az energiánkat inkább a tartalomra kellene fordítanunk.”
Kallas szerint az EU-nak nem szabad „lemásolnia ugyanazt a mintát”, amelyet az Egyesült Államok követ a tárgyalásokon, ahol két kiválasztott különmegbízott, Steve Witkoff és Jared Kushner vesz részt. Ehelyett olyan személyt kellene kijelölni, akinek meghatározott „intézményi szerepe” van.
A Lisszaboni Szerződés a külpolitika összehangolását és végrehajtását a kül- és biztonságpolitikai főképviselőre bízza, de képviseleti szerepet szán az Európai Tanács elnökének is, aki jelenleg António Costa.
Az Európai Bizottság eközben olyan területeket kezel, mint a szankciók, a finanszírozás és a csatlakozás, amelyek kulcsfontosságúak a diplomáciai folyamat szempontjából.
Costa gyorsan megelőzte Kallast a versenyben, és jelenleg őt tartják a különmegbízotti poszt legesélyesebb jelöltjének. Kallast Brüsszelben megosztó személyiségnek tekintik, és egyre inkább háttérbe szorul a legfelső szintű egyeztetéseken.
„Kötve vagyok ahhoz, amit a tagállamok mondanak”, mondta Kallas, utalva azokra az egyhangúsági elvekre, amelyek az EU külpolitikáját irányítják.
„Nem saját magamat képviselem. Huszonhét tagállamot képviselek, ahogy már két éve teszem.”
Arra a kérdésre, hogy az orosz ellenállás részben abból fakad-e, hogy kelet-európai, Kallas azt mondta, Moszkva „bármilyen erős” tárgyalófél jelenlétét ellenezné az asztalnál.
„A maximális követeléseiket akarják keresztülvinni, ahogy mindig is tették”, mondta, visszautasítva a „fenyegetéseket és ultimátumokat”.
„Természetesen, ha bárkivel tárgyal az ember, azt szeretné, hogy a másik fél a lehető leggyengébb legyen, hogy elérje, amit akar. Ez teljesen egyértelmű”, folytatta.
„De nem rajtuk múlik, hogy ezt megmondják. Különben, ha megadjuk nekik erre a jogot, valójában olyan befolyást adunk nekik, amellyel nem kellene rendelkezniük.”
A különmegbízott kérdése azután került a viták középpontjába, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok is arra kérte az európaiakat, nevezzenek ki egyetlen képviselőt a tárgyalásokra.
A vezetők Dublinban tárgyalták a kérdést.
„Fontos, hogy az üzenetre összpontosítsunk, ne pedig arra, ki képviseli Európát”, mondta egy magas rangú diplomata, figyelmeztetve, hogy a lehetséges jelöltekről folytatott vita „tovább szíthatja az európaiak közötti megosztottságot, márpedig ez az, amit Oroszország akar.”
A tárgyalások eddig technikai szinten zajlottak, így egyelőre nem világos, milyen szerepet játszana a különmegbízott, és melyik tárgyalóasztalnál foglalna helyet.
A legutóbbi, Abu-Dzabiban tartott ülésen Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a NATO magas rangú tisztviselői vettek részt.
Kallas elismerte, hogy az EU különmegbízottja nem tudna az Egyesült Királyság és Norvégia nevében megszólalni, jóllehet mindkét ország kulcsfontosságú támogatója Ukrajnának, és nem tagja az uniónak.