Az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottsága elfogadta a kétéves határozatot a halálbüntetés egyetemes moratóriumáról. Magyarország is a 133 támogató ország között volt. 2025-ben 78%-kal nőtt a kivégzések száma.
Az ENSZ Közgyűlés Harmadik Bizottságában 133 ország szavazott a a halálbüntetés univerzális moratóriumára. Köztük Magyarorság is. Az eredmény újabb diplomáciai előrelépést jelent, mivel a támogató szavazatok száma kettővel több a 2024-es előző határozatnál.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Olaszország szintén támogatta a moratóriumot, Antonio Tajani külügyminiszter elégedettségét fejezte ki a szavazás kimenetele miatt, amelyet annak jelének nevezett, hogy a nemzetközi közösség egyre nagyobb egyetértésre jut a halálbüntetés meghaladását illetően.
„Ez egyértelmű jele annak, hogy a nemzetközi közösség mindinkább afelé mozdul el, hogy meghaladja ezt az igazságtalan és embertelen gyakorlatot” jelentette ki a Farnesina vezetője.
„Olaszország az egész tárgyalási folyamat során vezető szerepet játszott, összhangban országunk hagyományos elkötelezettségével a halálbüntetés egyetemes eltörlése mellett, amely kegyetlen és embertelen gyakorlat, összeegyeztethetetlen az ember alapvető jogainak tiszteletével, mindenekelőtt az élethez és az emberi méltósághoz való joggal. Ezek olyan egyetemes elvek, amelyeknek nem lenne szabad kivételeket ismerniük” tette hozzá Tajani.
A határozat az ENSZ-ben aktívan tevékenykedő, Olaszországot is magában foglaló Interregionális Munkacsoport (IRTF) munkájának eredménye, valamint együttműködés a civil társadalom néhány vezető szervezetével. Ezek közé tartozik az Amnesty International Italia, a Comunità di Sant'Egidio és a Nessuno Tocchi Caino, amelyek rendszeres, a halálbüntetés kérdésének szentelt találkozók révén vesznek részt a nemzeti koordinációban.
Halálbüntetés a világban: a kivégzések száma növekszik annak ellenére, hogy egyre többen ellenzik
Az ENSZ-ben tartott szavazás ellentmondásos időszakban történt, hiszen egyfelől növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek támogatják a moratóriumot, és bővül a halálbüntetés eltörlését támogatók tábora, másfelől a kivégzések száma egyes térségekben tovább emelkedik.
Az Amnesty International éves jelentése szerint 2025-ben legalább 2 707 kivégzést 17 országban jegyeztek fel, ami 78 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábban regisztrált 1 518-hoz képest. Ez a legmagasabb adat, amelyet a szervezet 1981 óta rögzített.
A kivégzések számának növekedéséhez elsősorban Irán járult hozzá, ahol legalább 2159 kivégzést dokumentáltak 2025-ben, több mint kétszer annyit, mint az előző évben. Ezt követi Szaúd-Arábia, legalább 356 kivégzéssel, Jemen 51-gyel és az Egyesült Államok 47-tel. Kína továbbra is az az ország, amely a legnagyobb mértékben alkalmazza a halálbüntetést, ám a kivégzések tényleges száma ismeretlen, mivel az adatokat államtitoknak minősítik. Az Amnesty globális statisztikái így nem tartalmazzák azokat a több ezer kivégzést, amelyekről feltételezik, hogy évente történnek az országban, sem a Vietnamban és Észak-Koreában végrehajtott, nem számszerűsíthető kivégzéseket.
Szintén különösen aggasztó adat a halálbüntetésnek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre való alkalmazása. 2025-ben az Amnesty legalább 1 257 ilyen bűncselekmény miatti kivégzést dokumentált öt országban: Kína, Irán, Kuvait, Szaúd-Arábia és Szingapúr. Ez olyan gyakorlat, amely a nemzetközi jog szerint nem tartozik azok közé a bűncselekmények közé, amelyekre jogszerűen kiszabható a halálbüntetés.
145 ország törvényben vagy a gyakorlatban eltörölte a halálbüntetést
A kivégzések számának növekedése ellenére a hosszú távú tendencia továbbra is az eltörlés irányába mutat. Az Amnesty International szerint 2025 végén 113 ország valamennyi bűncselekményre nézve megszüntette a halálbüntetést, míg 145 kivette azt a jogszabályaiból, vagy a gyakorlatban már nem alkalmazta.
Európában és Közép-Ázsiában 2025-ben sem kivégzést, sem új halálos ítéletet nem jegyeztek fel. Fehéroroszország ugyanakkor továbbra is az egyetlen európai ország, amely fenntartja a halálbüntetést a saját jogrendszerében, bár 1994 óta először nem dokumentáltak új ítéleteket vagy kivégzéseket. Oroszország és Tádzsikisztán ezzel szemben továbbra is moratóriumot tart fenn a kivégzésekre.
Az Egyesült Államokban ezzel szemben 47-re emelkedett a kivégzések száma, a legmagasabb szintre 2009 óta, és tizenegy tagállam alkalmazta a halálbüntetést. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben hét ország hajtott végre kivégzéseket, míg a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a szám legalább 1 442-ről 2024-ben 2 611-re nőtt 2025-ben.
Az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottság által elfogadott határozat így abba a diplomáciai folyamatba illeszkedik, amely 2007-ben indult, amikor Olaszország az ENSZ Közgyűlésében első ízben kezdeményezett globális moratóriumot. A szöveg nem vezet be jogilag kötelező erejű tilalmat a halálbüntetésre, de arra szólítja fel azokat az államokat, amelyek még alkalmazzák, hogy függesszék fel a kivégzéseket, azzal a céllal, hogy végül megszűnjön a büntetés.
A Harmadik Bizottságban történt elfogadás fontos állomás, de a szöveget még a Közgyűlés plenáris ülésének szavazására kell bocsátani, amelyet decemberre terveznek.