Egy új tanulmány szerint az emberi légzőrendszer rendkívül érzékenyen reagál a rövid távú szállópor-változásokra még viszonylag tiszta városi környezetben is.
Még azokban a városokban is, ahol a helyi légszennyezettségi szint a WHO által ajánlott napi kitettségi határérték alatt maradt, egy új tanulmány szerint a rossz levegőminőség a korábban feltételezettnél alacsonyabb szintű kitettségnél is légúti tünetekhez vezethet. Ennek oka, hogy az emberi légzőrendszer rendkívül érzékeny a finom részecskeszennyezés rövid távú ingadozásaira, még viszonylag tiszta városi környezetben is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A brit Cambridge-i Egyetem, a kínai Csinghua Egyetem és a Sleep Cycle alvásmonitorozó technológiai cég kutatói megállapították, hogy amikor a légszennyezés szintje 10 mikrogrammnyi részecskére emelkedett köbméterenként (μg/m³), a következő öt napban 2,4 százalékkal nőtt a köhögés mértéke.
Összesen mintegy 100 ezer Sleep Cycle alkalmazáshasználó köhögési hangjait elemezték 32 városban, 12 országban, 500 napon keresztül.
„Ez arra utal, hogy a légszennyezésnek való kitettség esetében talán nem létezik biztonságos küszöbérték, jóllehet kutatásunk kizárólag megfigyeléseken alapul” – mondta Cecilia Mascolo, a cambridge-i kutatás vezetője.
„Az emberek azonban megfontolhatják, hogyan csökkenthetik saját légszennyezésnek való kitettségüket, például maszkok vagy légszűrők használatával.”
Az azonnali légúti irritáción túl az éjszakai köhögés az alvást is megzavarja, ami összekötheti az akut légszennyezési kitettséget szélesebb körű, a teljes szervezetet érintő következményekkel, például szív- és anyagcsere-rendszeri zavarokkal, a kognitív teljesítmény romlásával, valamint a gyenge minőségű pihenéshez kapcsolódó neurodegeneratív kockázatokkal.
A kutatók a 2025-ös Los Angeles-i helyzetet is megvizsgálták, amikor a város az elmúlt évek legrosszabb erdőtűzszezonját élte át. Megállapították, hogy a részecskeszennyezés köbméterenkénti 10 mikrogrammos növekedése 10 százalékos ugrást okozott az éjszakai köhögésben, ami arra utal, hogy az extrém légszennyezési epizódok azonnali, aránytalanul nagy növekedést váltanak ki az akut légúti tünetekben.
A kutatók olyan külső tényezőket is figyelembe vettek, amelyek hozzájárulhatnak a köhögés gyakoriságának növekedéséhez, például az időjárási körülményeket vagy az influenzajárványok intenzitását, a légszennyezés okozta mintázat azonban így is megmaradt.
Milyen a levegőminőség Európában?
A vizsgálatba bevont 13 európai városban a napi átlagos finomrészecske-koncentráció 5,47 μg/m³ (svédországi Uppsala) és 14,70 μg/m³ (az olaszországi Bergamo) között mozgott. A 13 európai város átlaga nagyjából 10,58 μg/m³ volt. A WHO ajánlása szerint a napi kitettség 24 órás átlagban nem haladhatja meg a 15 μg/m³-t évi 3–4 napnál többször.
Összességében a vizsgálatban szereplő európai városokban alacsony-közepes alap légszennyezettségi szintet mértek a globális adatbázis legszennyezettebb városaihoz képest, mint például Pekingben (40,97 μg/m³) vagy Sanghajban (33,48 μg/m³).
Tágabb egészségügyi következmények
A köhögés és a torokfájás okozta kellemetlenségeken túl az ilyen tünetek lappangó állapotokra is utalhatnak – figyelmeztettek a szerzők.
„Mindenki köhög időről időre, de a köhögés, akár egyszeri, akár tartós, a tüdő irritációjának vagy gyulladásának jele” – mondta Tong Xia, a Csinghua Egyetem vezető szerzője. „A köhögés olyan állapot jele is lehet, amely még nem vált krónikussá, de a jövőben azzá válhat.”