Loader
Hirdetés

Rakétateszteket hajt végre vitatott szigeteken Oroszország, Japán tiltakozik

A videó betöltése
ARCHÍV FELVÉTEL: Felszín-felszín rakéták és tengeralattjáró-elhárító fegyverek a Varyag orosz rakétás cirkálón, San Franciscóban, 2010. június 21-én.
FELVÉTEL: Felszín-felszín rakéták és tengeralattjáró-ellenes fegyverek a Varyag orosz rakétás cirkálón San Franciscó-i látogatása során 2010. június 21-én. Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Aleksandar Brezar & Ferenc Szekely
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A Csendes-óceáni Flotta Bastion rakétát tesztelt, pár nappal azután, hogy Putyin Kuril-szigeti látogatása miatt Tokió bekérette az orosz nagykövetet, és az USA kiállt Japán szuverenitása mellett.

Japán pénteken tiltakozó jegyzéket adott át Moszkvának amiatt, hogy Oroszország rakétateszteket tervez végrehajtani azoknak a vitatott hovatartozású szigeteknek a partjainál, amelyeket Vlagyimir Putyin elnök a hónap elején felkeresett, miközben a két ország közötti feszültség tovább nő.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

„Tiltakozásunkat fejeztük ki válaszul arra az értesítésre, amely szerint rakétakísérletet terveznek a szigetek térségében” – közölte a japán kormány szóvivője. A Kjódó japán hírügynökség az orosz Csendes-óceáni Flottát idézve azt közölte, hogy a rakétatesztet már végre is hajtották, de nem volt világos, mikor került rá sor.

A Kjódó szerint a Bastion hajóelhárító rakétarendszerrel felszerelt egység a lánc legnagyobb szigetéről, Etorofuról indította a tesztet, amely szigetet az orosz elsök is felkeresett néhány nappal korábban.

Az orosz Csendes-óceáni Flotta zászlóshajója, a Varyag irányított rakétás cirkáló, valamint az Omszk atom-tengeralattjáró szintén részt vett a teszten – tette hozzá a hírügynökség.

A flotta közlése szerint a hadgyakorlat ellenséges hajók elleni támadást szimulált, és legalább 300 kilométeres távolságban valamennyi kijelölt célpontot eltalált – írta a Kjódó.

„Úgy véljük, hogy Oroszország katonai jelenlétének erősítése az Északi Területeken, beleértve ezeket a rakétagyakorlatokat is, ellentétes Japánnak az Északi Területekre vonatkozó álláspontjával, és elfogadhatatlan” – mondta Motegi Tosimicu külügyminiszter csütörtökön, ománi látogatása során újságíróknak.

„Nem tudjuk eltűrni azokat a lépéseket, amelyekkel Oroszország a négy északi szigeten növeli katonai erejét, mivel ezek szembemennek országunknak a területek hovatartozásával kapcsolatos álláspontjával” – tette hozzá Motegi. Elmondása szerint Tokió a japán nemzeti érdekeket átfogóan mérlegelve, kellő időben fog reagálni – közölte a japán közszolgálati műsorszolgáltató, a HNK.

Tovább romlanak a kapcsolatok

A japán kormány álláspontja szerint az Északi Területeket alkotó négy sziget és szigetcsoport (Etorofu, Kunasiri, Sikotan és Habomai) Japán szerves része, amelyet a szovjetek illegálisan szálltak meg, és amelyet Oroszország a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta folyamatosan megszállva tart.

Putyin augusztus 13-án tett első hivatalos látogatást a szigeteken, amire válaszul Japán bekérette Oroszország nagykövetét.

Putyin a közeli Szahalin szigetén és a Varyag zászlóshajón tett látogatását követően érkezett a szigetekre, ahol az orosz haditengerészet hadgyakorlatokat tart.

ARCHÍV: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Csendes-óceáni Flotta Varyag rakétás cirkálójának hídjáról figyel egy hadgyakorlatot Szahalin szigete közelében, 2026. augusztus 12-én
ARCHÍV: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Csendes-óceáni Flotta Varyag rakétás cirkálójának hídjáról figyel egy hadgyakorlatot Szahalin szigete közelében, 2026. augusztus 12-én AP Photo

Putyin látogatása után Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kijelentette, hogy a szigetek „történelmileg és a nemzetközi jog szerint is Japán elidegeníthetetlen területének részét képezik”. Putyin látogatása „sérti a japán nép érzéseit, és teljes mértékben elfogadhatatlan” – tette hozzá.

A japán–orosz kapcsolatok azóta romlottak tovább, hogy Oroszország 2022 elején átfogó inváziót indított Ukrajna ellen, és Tokió a többi G7-országgal együtt szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, valamint támogatást nyújtott Kijevnek.

Elemzők szerint Putyin Kuril-szigeteki látogatásának célja az is lehetett, hogy figyelmeztessen Japánt: ne mélyítse Ukrajna támogatását, ideértve akár Patriot légvédelmi rakéták közvetlen szállítását is, és ne közeledjen túlságosan a NATO-hoz.

Japán jelenleg csak nem halálos védelmi eszközök formájában nyújt segítséget Ukrajnának. Noha Tokio az elmúlt években enyhített a védelmi export korlátozásain, továbbra is tilos közvetlenül halált okozó fegyvereket szállítania hadban álló országnak.

A Kreml kardcsörtetése

Moszkva legutóbb 2021 decemberében erősítette meg katonai jelenlétét a szigeteken, amikor Bastion partvédelmi rakétarendszereket telepített a lánc közepén fekvő, lakatlan vulkanikus szigetre.

A szigeten a szovjet megszállás előtt japán hadseregbázis működött. Az ottani szovjet támaszpontot a Szovjetunió összeomlását követő forráshiány miatt zárták be. 2016-ban Moszkva már telepített Bal és Bastion rakétarendszereket a négy legdélebbi sziget közül kettőre. A következő években Oroszország tovább növelte a szigeteken lévő fegyverzetét: korszerű légvédelmi rakétarendszereket telepített, repülőteret hozott létre Etorofu szigetén, és vadászgépeket állomásoztatott ott.

A gyéren lakott szigetek stratégiai szempontból kiemelten fontosak a Kreml számára, mivel az Ohotszki-tenger bejáratánál fekszenek, és lehetővé teszik, hogy az orosz Csendes-óceáni Flotta japán fennhatóság alatt álló vizek érintése nélkül jusson ki a nyílt Csendes-óceánra.

Putyin látogatása volt az első orosz elnöki út a szigetekre Dmitrij Medvegyev 2010-es vizitje óta.

További források • AFP

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Erősödő kapcsolatok - átadták az első közúti hidat Észak-Korea és Oroszország között

Oroszország és Észak-Korea megnyitja első közúti hídját a határon

A hűtőbe kerül a fizetés nagy része: egyre több pénz megy el élelmiszerre az orosz háztartásokban