Az új orosz Állami Dumát militarista háttér jellemzi

Ma megkezdte munkáját a kilencedik összehívású Állami Duma, amely a szeptemberi választások eredményeként alakult meg. A hatóságok szigorúan ellenőrizték a voksolást, és a Kreml adatai szerint diadalmas részvétellel és teljes körű támogatással az elnöki irányvonal iránt zajlott, míg választási elemzők szerint súlyos jogsértések, a választókra gyakorolt nyomás, statisztikai anomáliák (ráírások) és szavazólapok tömeges bedobása kísérte.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A Központi Választási Bizottság által bejelentett rekordszintű győzelem mellett, amelynek köszönhetően a putyinpárti „Egységes Oroszország” történelmi eredménnyel a parlament alsóházának helyei több mint háromnegyedét szerezte meg, az új összehívású Duma egyik legfőbb sajátossága militarista irányultsága: a képviselők mintegy harmada valamilyen módon kapcsolódik az Ukrajnában zajló háborúhoz. Közöttük vannak az úgynevezett „harcosok” (a harci cselekmények hivatalos résztvevői) és a „propagandisták” (beleértve a haditudósítókat, politikai technológusokat, szponzorokat és ideológusokat).

Ha szűkítjük a kört, akkor a Központi Választási Bizottság elnöke, Ella Pamfilova hivatalos adatai szerint 46 közvetlen résztvevője a „különleges hadműveletnek” (SZVO) jutott be az Állami Dumába – a Kreml 2022 februárja óta ezzel a kifejezéssel nevezi az általa kirobbantott nagyszabású háborút. Ez a csoport azonban nem homogén: hivatásos katonák, önkéntesek és olyan hivatalnokok is vannak benne, akik hátországi struktúrákban kaptak különleges státuszt.

Oroszországban hősöknek, Ukrajnában bűnözőknek tartják őket

Az Oroszországi Föderáció elnöke, Vlagyimir Putyin a „SZVO-sokban” látja Oroszország valódi, új „elitjét”, ellentétben a nyugati „globalista” és nyugatbarát elittel. Szerinte „az ilyen embereknek… a jövőben át lehet adni és rájuk lehet bízni Oroszországot” – mondta 2024-ben.

Az újonnan megválasztott, háborúpárti képviselők között vannak olyanok is, akik ellen Ukrajnában közvetlenül büntetőeljárás folyik, vagy olyan egységekben szolgáltak, amelyeket Kijev a civilek és hadifoglyok meggyilkolásával, kínzásával és más bűncselekményekkel hoz összefüggésbe.

Íme néhány példa:

• Eduard Shonov. Az új képviselői mandátumot szerző Shonov, amint azt a „Novaja Gazeta Európa” kiderítette, minden valószínűség szerint a légideszantosok 45. különleges műveleti brigádjában szolgált, amely részt vett Bucsának, az ukrán civil lakossággal szembeni orosz hadsereg brutalitásának jelképévé vált településnek az elfoglalásában. Shonov hivatalos életrajzában nem jelölik meg az alakulatot, amelyben szolgált, de több közvetett jel – így a lakóhely szerint illetékes katonai körzet és a légideszantos jelvény – is arra utal, hogy ehhez a brigádhoz tartozott, amire felhívja a figyelmet a „Szvoboda Rádió”. A médium emlékeztet arra, hogy az alakulat katonáit több tucat ember agyonlövése és megkínzása miatt gyanúsítják, ugyanakkor nincs adat Shonov személyes részvételéről ezekben az epizódokban.

• Sándor Borodaj. Ismét bejutott az Állami Dumába Alekszandr Borodaj is, az úgynevezett „DNK” egyik alapítója, akit Ukrajnában távollétében 15 év börtönbüntetésre ítéltek az ország területi integritása elleni merénylet miatt.
• Bagma Basmankajev. A Zsidó Autonóm Területről a sebész, a korábbi összehívás képviselője, Bagma Basmankajev került be a Dumába. Az orosz teljes körű invázió híveként Donyeckben dolgozott, és a „Donbassz orvosi barátai” elnevezésű orvoscsoport kezdeményezője volt. Kijevben az agresszorral való bűnrészességgel és az orosz hadsereg támogatásával vádolják. Basmankajev ellen nemzetközi szankciók vannak érvényben az EU-ban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és más országokban, Ukrajnában pedig körözés alatt áll.
• Nurszultan Muszszagalijev. Az Egységes Oroszország párt képviselője, Nurszultan Muszszagalijev ellen Ukrajnában büntetőeljárás indult a háborús törvények és szokások megsértése miatt, a „Bucsai járásban végrehajtott tisztogató akciók” nyomán, amelyek célja a civil lakosság megfélemlítése volt. Ahogy az állítja az SZBU, Muszszagalijev parancsára orosz katonák elraboltak, megkínoztak, majd agyonlőttek egy 29 éves helyi lakost, akit azzal vádoltak, hogy segítette az ukrán fegyveres erőket. Muszszagalijev hazájában Oroszország Hőse csillagot kapott, és meghívást nyert az elnöki „A hősök ideje” programba.

• Dasibal Munkozsargalov. Burjátföldről a hivatásos deszanttiszt, Dasibal Munkozsargalov jutott be az Állami Dumába. A háború idején egy ideig a 175. felderítő zászlóalj parancsnoka volt; katonáit Alekszej Teliizsenko, az SZBU ezredesének Bucsában történt megkínzásával és meggyilkolásával hozták összefüggésbe. A „Szvoboda Rádió” újságíróinak sikerült azonosítani azoknak a tiszteknek a nevét, akik – adataik szerint – részt vettek Teliizsenko meggyilkolásában, Munkozsargalov személyes érintettségéről azonban nem esett szó.
• Vlagyiszlav Golovin. A mariupoli ostrom egyik résztvevőjét, Golovint Kijev az ukrán gyerekek militarizálásával vádolja, beleértve az ideiglenesen megszállt területeken élőket is. Ukrajna katonai hírszerzésének főigazgatósága állítja, hogy Golovin részt vett a megszállt területekről elszállított gyerekek számára szervezett katonai-hazafias rendezvényekben, valamint a katonai szolgálatra való felkészítésükben.

Választások, amelyek meg sem történtek

Időközben Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij szankciós rendeletet írt alá azok ellen, akik részt vettek az orosz Állami Duma „választásainak” megszervezésében az ideiglenesen megszállt ukrán területeken. A listán 44 személy szerepel, többségüknek egyszerre van ukrán és orosz állampolgársága. Ukrajna elnöki hivatala kiemeli, hogy a listára felvettek egy része korábban már „a megszállt ukrán területeken illegálisan létrehozott helyi tanácsok úgynevezett képviselőjeként lett megválasztva”.

Ukrajna és gyakorlatilag valamennyi nyugati állam törvénytelennek nyilvánította magát a „választásokat” és azok eredményeit. Brüsszelben emellett jelezték, hogy készek szankciókat bevezetni azokkal az orosz állampolgárokkal szemben, akik közreműködtek a megszállt ukrán területeken megtartott választásokban.

Miért van szüksége a Kremlnek „egyenruhás képviselőkre”?

A harci veteránok bevonása az Állami Dumába a végrehajtó hatalom egyik kulcsfeladatát oldja meg: a megfigyelők szerint legitimálja az ukrajnai illegális invázióban, valamint más jogsértésekben és bűncselekményekben részt vevő katonákat. Felhívják a figyelmet arra, hogy a régi üzleti elitet és rendszerhű hivatalnokokat felváltva a Kreml a „népi, hadban álló hatalom” képét építi, miközben társadalmi felemelkedési csatornát kínál a potenciálisan robbanásveszélyes veteránközösségnek.

Andrej Kolesznyikov politológus a Foreign Affairsben megjelent cikkében megjegyezte, hogy a katonák jelenléte a Dumában arra szolgál, hogy az abszolút társadalmi konszenzus illúzióját keltse. Független médiumok kiemelik, hogy az új képviselők legfőbb feladata a rekordméretű védelmi költségvetések és a mozgósítási törvények feltétel nélküli, gyors jóváhagyása, a katonai alá- és fölérendeltség elvének megfelelően.

Ugyanezek a médiumok azt írják, hogy az Állami Dumát a kormányzás minőségének romlása várja, és az „új elit” erőszakos problémamegoldási szokásai miatt elkerülhetetlenül tovább szigorodik a represszív jogalkotás. Az, hogy a parlamentben hivatalosan Ukrajna által háborús bűnökkel vádolt személyek ülnek, elemzők szerint végleg lezárja a Nyugat számára a csatornákat bármiféle diplomáciai kapcsolathoz az orosz törvényhozással.

„A háborús bűnösöknek nem szabad képviselői mandátumot kapniuk, törvényeket hozniuk és Oroszország élére állniuk – mindannyiuknak a bíróság előtt kell felelniük” – ilyen nyilatkozattal állt elő a közösségi médiában az „Alekszej Navalnij csapata” a választások eredményeinek ismertté válása után.

A Szvoboda Rádiónak adott interjúban Ivan Preobrazsenszkij politológus arra figyelmeztet, hogy nem annyira az egykori harcosok profiljára, mint inkább arra kell figyelni, miként oszlanak szét az államhatalmi rendszer egészében. „Úgy vélem, az elnöki adminisztráció célja az, hogy mindenhol ott legyenek. Hogy minden egyes hivatalban lévő tisztviselőtől egy kézfogásnyi távolságra legyen valaki, aki a háborúban ölt, vagy legalábbis ott volt – állítja. – Így az elit homogenizálódik, és legalábbis nyilvánosan mindannyian azonos nézeteket képviselnek. A fő cél, hogy mindenki »vérrel legyen összekötve«, ahogy ezt a bűnözői világban nevezik.”