Az amerikai nagykövet szerint Washington „megingathatatlan” Japán szuverenitásának elismerésében, miután Putyin a Szovjetunió által elfoglalt négy szigetet felkereste, és Japán bekérette az orosz nagykövetet, szigorúbb szankciókat is fontol.
Az Egyesült Államok kiállt Japán szuverenitása mellett négy, Oroszország által ellenőrzött sziget ügyében, miután Vlagyimir Putyin 15 év óta első orosz elnökként ellátogatott a vitatott területre. Tokió ezután berendelte Oroszország nagykövetét, és az utat „teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az Egyesült Államok továbbra is rendíthetetlenül kiáll legfontosabb szövetségese mellett, és elismeri Japán szuverenitását az Északi Területek felett” – írta az X-en George Glass, az Egyesült Államok tokiói nagykövete.
„Egy olyan időszakban, amikor az amerikai–japán szövetség elkötelezett a Indo–csendes-óceáni térség jólétének erősítése mellett, határozottan ellenezünk minden olyan lépést, amely aláássa a térség békéjét és stabilitását” – tette hozzá Glass.
Az orosz–japán kapcsolatokat régóta terheli négy, a Hokkaidó partjaitól induló vulkanikus szigylánc legdélebbi tagja, amelyeket a Szovjetunió 1945 augusztusában, a második világháború utolsó napjaiban végrehajtott inváziót követően foglalt el.
Moszkva csak néhány nappal az invázió előtt mondta fel Japánnal fennálló formális semlegességét.
A japán kormány álláspontja szerint az Északi Területeket alkotó négy sziget és szigetcsoport – Etorofu, Kunashiri, Sikotan és Habomai – Japán területéhez tartozik, amelyet a szovjetek jogellenesen szálltak meg, és amelyet Oroszország a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta folyamatosan megszállva tart.
A vita mindmáig megakadályozta, hogy a két ország békeszerződést írjon alá, amely hivatalosan is lezárná az ellenségeskedéseket. A hadiállapotot 1956-ban szüntették meg.
Moszkva legutóbb 2021 decemberében erősítette meg katonai jelenlétét a szigeteken, amikor Bastion partvédelmi rakétarendszereket telepített egy lakatlan vulkanikus szigetre a lánc közepén.
A szigeten a szovjet megszállás előtt japán hadibázis működött. A szovjet bázist a Szovjetunió összeomlását követő forráshiány miatt számolták fel.
Moszkva már 2016-ban is telepített Bal és Bastion rakétarendszereket a négy legdélebbi sziget közül kettőre.
Az azt követő években Moszkva tovább erősítette fegyveres jelenlétét: a szigetekre csúcskategóriás légvédelmi rakétarendszereket küldött, repülőteret létesített Etorofu szigetén, és vadászgépeket állomásoztatott ott.
A gyéren lakott szigetek stratégiai jelentőségűek a Kreml számára, mivel az Ohotszki-tenger bejáratánál fekszenek, és lehetővé teszik Oroszország csendes-óceáni flottája számára, hogy japán ellenőrzés alatt álló vizek érintése nélkül jusson ki a nyílt Csendes-óceánra.
Putyin látogatása Dmitrij Medvegyev 2010-es útja óta az első volt orosz elnöki vizit a térségben.
„Teljes mértékben elfogadhatatlan”
Szanae Takaicsi miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy „az Északi Területek Japán szerves részét képezik, történelmi szempontból és a nemzetközi jog alapján egyaránt”.
Putyin látogatása „megsérti a japán nép érzékenységét, és teljes mértékben elfogadhatatlan” – tette hozzá.
Motegi Tosimicu japán külügyminiszter közölte, hogy országa „határozottan tiltakozik” Putyin látogatása ellen a szigetek közül a legnagyobb, Etorofu esetében.
„Az Északi Területek, beleértve Etorofu szigetét, Japán szerves területei, történelmi szempontból és a nemzetközi jog nézőpontjából egyaránt” – áll Motegi közleményében.
A külügyminiszter bekérette Nyikolaj Nozdrevt, Oroszország nagykövetét a tokiói külügyminisztériumba, ahol erélyes tiltakozást nyújtott át a látogatás miatt, és kérte, hogy „haladéktalanul juttassa vissza az üzenetet Moszkvába” – mondta el később újságíróknak.
Oroszország tokiói nagykövetsége közölte, hogy a nagykövet megismételte Moszkva álláspontját, miszerint a szigetek Oroszország részét képezik, és hogy Putyin útja „nem tartozik a külföldi államokkal folytatott egyeztetés körébe”.
A Kreml hivalkodva számolt be a látogatásról: videót tett közzé Putyinról a négy fő sziget egyikén. Az orosz állami média szerint a látogatás során egy halfeldolgozó üzemet keresett fel, és felvételen mutatták, amint helyi kaviárt kóstol.
Takaicsi szerint a látogatás újabb csapást mért a már amúgy is feszült, Ukrajna miatt megromlott kétoldalú kapcsolatokra, és Moszkvának tisztában kell lennie a következményekkel.
Japán szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, miután Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
Tokió exportkorlátozásokat is elrendelt katonai felhasználású technológiákra, és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. Oroszország válaszul „barátságtalan állammá” minősítette Japánt.
Tokió most azt fontolgatja, hogy szigorítja a szankciókat, válaszul Putyin látogatására.
„Azt kell mondanunk, hogy ez a vizit tovább keményítette a japán közvélemény hozzáállását Oroszországgal szemben, és megnehezítette a kétoldalú kapcsolatok helyreállítását közép- és hosszú távon” – fogalmazott.
„Reméljük, hogy az orosz fél teljes mértékben megérti ennek súlyát.”