Egy szokatlanul korai, hirtelen sztratoszférikus felmelegedés felborította a poláris örvényt, ami miatt az elemzők az energiaárak emelkedésétől tartanak.
Az európaiak idén arra készülnek, hogy különösen hideg telük lehet, miután egy szokatlanul korai hirtelen sztratoszférikus felmelegedés (SSW) felborította a poláris örvényt.
A poláris örvény a nyugati szelek gyűrűje, amely a fagyos sarkvidéki levegőt a Föld felszíne felett mintegy 30 kilométerrel az Északi-sark fölött tartja bezárva.
Időnként nagy légköri hullámok zavarhatják meg ezt a körforgást, ami miatt a szelek jelentősen legyengülnek vagy akár irányt is váltanak. Ez a sztratoszférában a hőmérséklet gyors emelkedését okozhatja.
Ahogy a sztratoszféra magasabban lévő hideg levegője szétoszlik, befolyásolhatja a futóáramlás alakját, miközben a hideg levegő a sztratoszférából a troposzférába süllyed, amely a felszíntől átlagosan nagyjából nyolc és 15 kilométeres magasságig terjed.
Európa apadó gázkészletei
A piaci adatokat szolgáltató Montel (forrás: angol) szerint az előrejelzők arra figyelmeztetnek, hogy ez „növeli a hidegebb hőmérsékletek” kialakulásának esélyét, valamint a viharok, a szél és a fűtési igény valószínűségét a kontinensen a következő hónapban.
Elemzők ugyanakkor úgy vélik, csak akkor lenne tartós hatása az egész télre, ha ez egy „ismétlődő esemény” lenne, mivel az egyetlen SSW-események „rövid távú jellegűek”.
Egy súlyos hideghullám a gázellátást is még nagyobb nyomás alá helyezhetné, miután az EU arra figyelmeztetett, hogy a tél folyamán akár hét százalékkal is vissza kell fogni a gázfogyasztást, mivel a készletek az évnek ebben az időszakában rekordalacsony szintre estek.
Az apadó gázkészleteket elsősorban az Irán elleni háború és a Hormuzi-szoros, a világ egyik legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-szállítási útvonalának ezt követő blokádja hajtja, és várhatóan tovább romlik a helyzet az orosz cseppfolyós földgáz (LNG) importjának teljes tilalma előtt, amely 2027 januárjában lép életbe.
A szokatlanul korai SSW „kissé idegessé teheti az embereket”, mondja Klaas Dozeman, a Brainchild Commodity Intelligence energiapiaci előrejelzője, hozzátéve, hogy „a legtöbb meteorológus továbbra is tanácstalan afelől, milyen hatásai lesznek a következő hetekben”.
Megmenthetik-e a hőszivattyúk a háztartásokat az elszálló energiaszámláktól ezen a télen?
A zöld technológia tompítja Európa számára a folyamatos fosszilis tüzelőanyag-válság hatásait, több háztartásnak biztosítva energiabiztonságot és alacsonyabb számlákat.
A napenergia például már 44,6 milliárd euró értékű importgáz-költséget takarított meg az EU számára az Irán elleni, az Egyesült Államok vezette háború kezdete óta, amely február 28-án indult.
Ahogy azonban rövidülnek és sötétednek a napok, az elszálló energiaárak alól a hőszivattyúk hozhatnak enyhülést.
A hőszivattyúk úgy működnek, hogy energiát nyernek a levegőből, a vízből vagy a talajból, és azt hővé vagy hideg levegővé alakítják, jellemzően minden egyes felhasznált kilowattóra (kWh) villamos energia után három-négy kWh hőt szolgáltatnak.
Minden egyes beépített lakossági hőszivattyú évente átlagosan mintegy 1100 m3 gázt és két tonna CO2-t vált ki, feltéve hogy a működtetéséhez szükséges kis mennyiségű villamos energia megújuló forrásból származik.
Európa hőszivattyúi annyi hőt biztosítanak, mint amennyit több mint 200 tartályhajó szállítana LNG formájában, az Európai Hőszivattyú Szövetség júniusban közzétett elemzése szerint.*
Ez kétszerese annak a mennyiségnek, amely 2025-ben a Közel-Keletről érkezett az EU-ba, és nagyjából hét százaléka az EU teljes éves LNG-importjának, ami tavaly 9,7 milliárd euró importköltség elkerülését jelentette.
„Minden beépített hőszivattyú egy újabb retesz az európai energiabiztonság ajtaján” mondja Paul Kenny, az EHPA főigazgatója.
„Az LNG a legdrágább energiaforrás, ráadásul megbízhatatlan beszállítóktól érkezik, a hőszivattyúk pedig drasztikusan csökkenthetik az iránti igényünket.”
A hideg országokban működésképtelennek állított hőszivattyúkról szóló mítoszok ellenére, amelyeket az Euronews Earth itt cáfolt meg, új kutatás kimutatta, hogy ha hatékonyan használják, a levegőből működő hőszivattyúk egy tipikus téli napon akár napi 1,84 fontból (körülbelül 2,20 euróból) is képesek lehetnek fűteni az otthonokat.
A hőszivattyúk hatékonyabbak, mint a gázkazánok
A brit ingatlanfejlesztő Barratt Redrow tanulmánya megállapította, hogy a hőszivattyúk hatékonyabbak lehetnek a hagyományos gázkazánoknál, mivel egyenletesebb hőmérsékletet tartanak fenn, nem pedig hirtelen hőmérséklet-ugrásokra építenek.
„A hőszivattyúk a hidegben is működni fognak, de sokkal több áramot fogyasztanak” mondja Jean-Paul Harreman, a Montel igazgatója az Euronews Earthnek.
„A hőszivattyú hatásfoka jobb, mint egy gázkazáné, de ha az áramárak nagyon magasra emelkednek, a legnagyobb hidegben mégis magas költségek jelentkezhetnek. Ez azonban általában csak a tél egy részére igaz, ezért egy árkilengést nem szabad összetéveszteni az éves összköltséggel.”
A hőszivattyú-eladások tavaly 13 százalékkal nőttek, elérve a 2,9 milliós szintet 21 európai országban. Így az összesített állomány 29,3 millióra emelkedett.
Arra a kérdésre, hogy a hőszivattyúk segíthetnek-e az EU apadó gázkészletein, Harreman azt válaszolta: „Kicsit igen. Sok országban látjuk a fűtés villamosítását, de az összesített hatás a keresletre nem olyan nagy.”
„Az ipari kereslet pusztulása nagyobb szerepet játszik.”
Az ipari kereslet pusztulása az ipari energiafelhasználás tartós vagy végleges visszaesését jelenti, amelyet tartósan magas árak vagy ellátási korlátok okoznak.
*Az EHPA adatai 21 uniós tagállamon alapulnak. A teljes elemzés itt olvasható (forrás: angol).