Európa-szerte sorra épülnek napelemes parkolók, de úgy tűnik, nem minden ország tartja őket jó befektetésnek.
Európa parkolói mini naperőművekké válhatnának, amelyek jelentősen csökkentik az áramszámlákat és segítenek teljesíteni a dekarbonizációs célokat, de nem minden ország támogatja az ötletet.
A napenergia Európa tisztaenergia-átállásának „ragyogó csillagaként” ismert, és már most is segít tompítani a kontinensre nehezedő, az Irán elleni háború közepette elszálló olaj- és gázárak hatását.
A zuhanó költségeknek és a gyors telepítésnek köszönhetően a napenergia az EU számos részén a legversenyképesebb áramforrássá vált. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) adatai szerint 2024-ben a napelemek átlagosan 41 százalékkal voltak olcsóbbak, mint a legolcsóbb fosszilis alternatívák.
Ez egy sor, a hagyományos talajra telepített naperőműveken és tetőre szerelt rendszereken túlmutató napelemes innovációt inspirált. Az európaiak már most is ingyenes áramot nyernek kertkerítéseikből, miközben Olaszországban hamarosan megjelenhetnek a napelemes vasútvonalak a Svájcban lezajlott sikeres próbaüzem nyomán.
Okos megoldásnak számítanak a napelemes parkolók?
A parkolók újabb eszközt jelenthetnek arra, hogy a városi infrastruktúra alkalmazkodjon a megújulóenergia-robbanáshoz, és több európai ország hosszú távú stratégiájának részévé váltak.
„A parkolók többlet területigény nélkül képesek áramot termelni, ami fontos szempont, tekintve azokat a tervezési kihívásokat, amelyekkel a talajra telepített naperőművek szembesülhetnek” – mondja Rob Stait, az Alight (forrás: angol), Európa egyik vezető napelemes fejlesztő vállalatának ügyvezetője az Euronews Earthnek.
„Az ilyen infrastruktúra jól kombinálható az elektromos járművek (EV-k) töltésével, így ott lehet olcsóbban és egyszerűbben töltőpontokat telepíteni, ahol valóban szükség van rájuk, ami támogatja a szélesebb dekarbonizációs célokat, és további előnyt teremt a parkolót használók, valamint a tágabb közösség számára is.”
Stait hozzáteszi, hogy a napelemes beállók fedett parkolást biztosítanak, ami segít mérsékelni az autók belső terének hőmérsékletét nyáron.
Szerinte ez „egyre fontosabbá” válik Európa egyre melegebb nyarai miatt – a kontinens idén már egymást követő hőhullámokon is átesett.
Franciaország jár az élen a napelemes parkolókban
2022-ben Franciaország olyan jogszabályt fogadott el, amely előírja, hogy minden, legalább 80 jármű befogadására alkalmas meglévő és új parkolót napelemekkel kell lefedni.
A 80 és 400 férőhely közötti parkolók tulajdonosainak öt évük – 2027-ig – van arra, hogy megfeleljenek az előírásoknak, míg a 400-nál több helyet kínáló létesítmények üzemeltetői számára mindössze három év, 2025 a határidő. A nagyobb parkolók területének legalább felét napelemeknek kell fedniük.
A francia kormány szerint az intézkedés akár 11 gigawattal növelheti az ország villamosenergia-termelését, ami mintegy 12 millió otthon ellátására elegendő. Azok az üzemeltetők, akik nem tartják be az előírásokat, évente akár 40 ezer eurós bírságra számíthatnak.
Franciaország tavaly enyhítette az előírást: a 1 500 négyzetméternél nagyobb szabadtéri parkolók esetében már elegendő, ha a terület legalább felét napelemekkel, árnyékot adó fákkal vagy ezek kombinációjával fedik le.
Hasonló szabályok vannak érvényben Szlovéniában is, ahol minden 1 000 négyzetméternél nagyobb, felújított és új parkolóban kötelező napelemeket telepíteni.
Németországban több tartományban – köztük Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Schleswig-Holsteinben, Rajna–Pfalzban és Alsó-Szászországban – írnak elő napelemes rendszereket az új parkolók számára, a parkolóhelyek számától függően.
Az Egyesült Királyság visszakozott napelemes parkolóterveitől
A brit kormány tavaly bizonyítékgyűjtési felhívást indított annak feltérképezésére, miként lehetne „kiaknázni a napenergia parkolókban rejlő, még kihasználatlan potenciálját” az egész országban.
A kormány első becslései szerint egy 80 férőhelyes parkoló évente mintegy 28 000 fontot (körülbelül 32 000 eurót) takaríthatna meg az áramszámlákon, ha napelemes beállókat telepítenének, és az összes megtermelt áramot helyben használnák fel.
A vállalatok a beruházás költségét is visszanyerhetnék, ha a megtermelt energiát visszatáplálják a villamosenergia-hálózatba.
„Jelenleg autóparkolóhelyek százezreire süt a nap országszerte, amelyek felhasználhatók lennének otthonaink és vállalkozásaink energiaellátására” – mondta tavaly Ed Miliband volt energiaügyi miniszter.
„Az a célunk, hogy a vállalkozásokkal és a parkolóüzemeltetőkkel együttműködve napelemes beállókká alakítsuk a parkolókat, és így tiszta, hazai brit energiával spóroljunk a családoknak és a cégeknek.”
A kormány több esettanulmányra is hivatkozott, amelyek már megmutatják, milyen hatása lehet egy ilyen politikának, köztük az Egyesült Királyság első, Leedsben épült napelemes park and ride parkolójára.
A becslések szerint a rendszer évente 852 000 kilowattóra áramot termel, ezzel 471 tonna szén-dioxidot ellensúlyoz, ami 203 autó forgalomból való kivonásának felel meg.
Mivel a park and ride létesítmény képes tárolni a nappal megtermelt többletenergiát, az ott rendelkezésre álló áram olcsóbb, mint a hálózatból vásárolt energia. A becslések szerint az elektromos töltőpontok megtérülési ideje tíz évnél rövidebb, ha az első évben naponta átlagosan két töltéssel számolunk.
„Óriási elszalasztott lehetőség”
A bizonyítékgyűjtési szakaszt követően – amelynek célja adatok, kutatási eredmények és szakértői vélemények összegyűjtése új politikák vagy jogszabályok előkészítéséhez – az Energiaellátás Biztonságáért és a Nettó Nulla Kibocsátásért felelős minisztérium (DESZN) végül arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés „ebben a szakaszban nem folytatódik tovább”.
Az Euronews Earth megkérdezte a DESNZ-t, miért tették félre a terveket, ha ekkora bevételi potenciál rejlik bennük.
„Alapos mérlegelés és az iparági szereplőkkel folytatott szoros egyeztetések után úgy döntöttünk, nem írjuk elő kötelező jelleggel a napelemek telepítését az új parkolókban” – közölte a minisztérium szóvivője.
A DESZN szerint a napenergia továbbra is „kulcsszerepet” játszik a tisztaenergia-misszióban, és a minisztérium a Future Buildings Standard programon keresztül továbbra is támogatja a napelemek telepítését az új épületeken, köztük a parkolókon is.
Stait „óriási elszalasztott lehetőségnek” nevezte a döntést, és az Euronews Earthnek azt mondta, hogy pusztán a piaci erőkre támaszkodni ritkán működik hatékonyan megfelelő szabályozói támogatás nélkül.
„Azok a viták, amelyek általában lassítják a napelemes projektek megvalósítását – a látványra gyakorolt hatás, a biodiverzitás, a területhasználat kérdése (noha ezeket az iparág részletesen kezeli) – nagyrészt eltűnnek, ha meglévő infrastruktúrára, például parkolókra építünk” – tette hozzá.
Stait szerint a francia kötelezettségvállalás bebizonyította, hogy a modell „nagy léptékben is működőképes”, és úgy véli, „nyomós érvek szólnak amellett, hogy Európa többi része is kövesse ezt a példát”.