Svéd kutatók olyan MI-rendszert hoztak létre, amely minimális emberi beavatkozással végigviszi a teljes tudományos folyamatot, a hipotézistől az eredmények értelmezéséig.
Svéd kutatók olyan mesterséges intelligencián alapuló „tudóst” fejlesztettek, amely képes tudományos hipotézisek megfogalmazására, kísérletek megtervezésére és az eredmények értelmezésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csapat több nagyméretű nyelvi modellt (LLM), kiterjedt adatbázisokat és fizikai laboratóriumi robotokat kapcsolt össze egy zárt rendszerben, amely a tudományos felfedezés teljes ciklusát. (forrás: angol)
„Ez túl sok információ ahhoz, hogy egy ember átlássa, a MI-tudósunk viszont képes volt azonosítani az ígéretes biológiai kérdéseket, javaslatot tenni azok tesztelésére szolgáló kísérletekre, értékelni a kísérleti eredményeket, és új bizonyítékok alapján iteratív módon finomítani a saját megértését” – mondta Ievgeniia Tiukova, a Chalmers Műszaki Egyetem kutatója, a MI-tudóst vizsgáló új tanulmány egyik szerzője.
A MI-tudós egy mintegy 60 000 fenotipikus, fiziológiai és anyagcsere-kapcsolatot tartalmazó adatbázist elemzett a S. cerevisiae esetében – ez az élesztőfaj ismert sörélesztőként és sütőélesztőként is. Ezután a rendszer csaknem 2000 tesztelhető előrejelzést fogalmazott meg arról, hogy a tápanyagok miként befolyásolják a sejtnövekedést és a stressztűrő képességet.
Ezt követően a hipotéziseket kiértékelték, kiválasztották a megfelelő kontrollokat, és az elképzeléseket lépésről lépésre követhető, gép által olvasható utasításokká alakították a laboratóriumi berendezések számára.
Amikor a tesztek lefutottak, a MI elemezte az adatokat, megállapította, hogy a jóslatok helytállóak-e, és a jövőbeli ciklusokra automatikusan frissítette vagy pontosította, illetve elvetette a hipotéziseket.
„A MI-tudós nem pusztán döntéstámogató eszközként szolgál, hanem aktívan új tudományos ismereteket hoz létre” – mondta Tiukova.
A szerzők rámutattak, hogy a tudományos kutatás jövője az automatizálásé; a robotika, a mesterséges intelligencia és a nagy áteresztőképességű technológiák fejlődése átalakítja a tudományos munkát.
„Az MI-tudósok együtt fognak dolgozni az emberi kutatókkal, és felgyorsítják a felfedezéseket a biológia, az orvostudomány és a biotechnológia területén” – mondta Ross King, a tanulmány vezető szerzője, a Göteborgi Egyetem professzora.
„Az ilyen MI-rendszerek képesek lerövidíteni az összetett tudományos kérdések feltárásához szükséges időt, és optimalizálni a laboratóriumi erőforrások felhasználását” – tette hozzá King.
Az emberek továbbra is nélkülözhetetlenek
A kutatók szerint az ilyen MI-alapú megoldások csökkenthetik az emberi torzításokat, felgyorsíthatják a kutatási ciklusokat, és mérsékelhetik az emberi hibákból, a kísérleti protokollok hiányos rögzítéséből, a környezeti feltételekből és más, az eredményeket és a reprodukálhatóságot befolyásoló tényezőkből fakadó eltéréseket.
Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozták, hogy az emberek továbbra is kulcsszerepet játszanak a tudományos kutatásban.
„Az emberek továbbra is nélkülözhetetlenek lesznek a prioritások meghatározásában, a szélesebb összefüggések értelmezésében, a kutatási programok kidolgozásában és az etikai szabályok betartatásában” – fogalmazott King.
„Az autonóm laboratóriumok jövőbeli generációi egyre inkább képesek lesznek együttműködni az emberekkel, és értékes partnerré válnak a biológia és az orvoslás legnehezebb kérdéseinek megoldására irányuló erőfeszítésekben”.
Ahogy a mesterséges intelligencia kutatási alkalmazása egyre inkább elterjed, a nemzetközi szervezetek sorra dolgozzák ki, miként kell szabályozni használatát.
A Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég olyan jelentést (forrás: angol) adott ki, amely ajánlásokat fogalmaz meg a kutatók, etikai bizottságok, szabályozó hatóságok, finanszírozók és döntéshozók számára „annak elősegítésére, hogy az MI-vel támogatott egészségügyi kutatás felelősségteljesen, mindenki javára történjen”.
„A mesterséges intelligencia példátlan lehetőségeket teremt az egészségügyi kutatás felgyorsítására és az emberek életminőségének javítására” – mondta Meg Doherty, a WHO Egészségtudományi Főosztályának igazgatója.
„Ugyanakkor az innovációnak erős etikai garanciák mentén kell zajlania, hogy védje az emberi méltóságot, a jogokat és az egyenlőséget”.