Németország kibervédelme új kihívásokkal néz szembe: Volker Pötzsch vezérőrnagy az Euronewsnak elmondja, miként kellene reagálni a hibrid támadásokra, miért nem példa Ukrajna, és milyen szerepet kapnak a jövőben az autonóm rendszerek.
A Defence & Space Summit alkalmával az Euronews Volker Pötzsch vezérőrnaggyal készített interjút. Pötzsch 2026 márciusa óta a német fegyveres erők Kibervédelmi és Információs Hadviselési Parancsnokságának vezérkari főnöke. A számítástechnikai végzettségű katonatiszt jól ismeri a Bundeswehr működését. Katonai pályafutását a légierőnél kezdte, majd a védelmi minisztérium érintésével került a Kibervédelmi és Információs Hadviselési Parancsnoksághoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hogyan kellene Németországnak reagálnia az olyan támadásokra, amelyek nem lépik át a nyílt háború küszöbét, például a kibertámadásokra, a szabotázsakciókra és a dezinformációra?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Úgy gondolom, hogy már most is rendelkezünk egy jól bevált mechanizmussal az ilyen támadások kezelésére. Az úgynevezett békeidőben alkalmazott attribúcióra, vagyis a támadók azonosítására gondolok. Ezt az utat választottuk, és véleményem szerint ez a legjobb, sőt valószínűleg az egyetlen járható megoldás. Ennek lényege, hogy nyilvánosan megnevezzük a támadókat, és alkalmazzuk a „hibáztatás és megszégyenítés” elvét.
A hibrid fenyegetések esetében az jelenti a problémát, hogy miként reagáljunk arra a helyzetre, amelyben jelenleg vagyunk. Németország kancellárja nagyon találóan fogalmazott, amikor azt mondta: „Tudjuk, hogy nem állunk háborúban, de békében sem vagyunk.”
Amikor kidolgoztuk az attribúcióra épülő mechanizmust, egy olyan helyzetből indultunk ki, amelyben többé-kevésbé béke van, amelyben mi magunk is békében élünk, és amelyben a felelősség nyilvános megállapítása és a megszégyenítés valóban hatásos lehet.
Konkrét példa az attribúcióra: a lipcsei drónincidens során Oroszországot tették felelőssé egy robbanóanyaggal megrakott drónért. Ugyanakkor bírálták Friedrich Merz német kancellárt, amiért aznap nem állt személyesen a nyilvánosság elé, és nem adott magyarázatot. Ön hogyan látja ezt?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Számomra nem az a kérdés, hogy ki mondja el a nyilatkozatot. Az a fontos, hogy valóban a nyilvánosság elé álljunk, és közöljük, kit tartunk felelősnek, illetve kivel szemben tudjuk bizonyítani a felelősséget.
Személy szerint tehát nem tartom lényegesnek, hogy a kancellár vagy valamelyik miniszter szólal-e meg. Az számít, hogy Németország egésze, a kormány és a társadalom egyaránt nyilvánosan megnevezze a felelőst.
Hogyan érzékelte a német közvélemény reakcióját az attribúciót követően? Megkönnyebbültek az emberek, amiért a német kormány egyértelműen állást foglalt, és Oroszországra mutatott?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Ez mindig nagyon kényes kérdés. Egyrészt az ember talán megkönnyebbül, mert tudja, ki támadja, ki fenyegeti, és ki veszélyezteti az életformánkat. Másrészt viszont a helyzet komollyá válik, amikor már valóban néven tudunk nevezni valakit. Többé nem tehetünk úgy, mintha nem érnének bennünket támadások.
Így minden egyes állampolgárunk és mi magunk is kénytelenek vagyunk szembesülni azzal, hogy a támadások immár valóságos ténnyé váltak, és nem csupán egy lehetséges forgatókönyvet jelentenek.
Valószínűleg tehát mindkét hatás érvényesül: az emberek nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mert megnevezték a támadót, ugyanakkor a bizonytalanság érzése is fokozódhat, hiszen a korábbinál láthatóbbá válik, hogy támadások érnek bennünket.
Hogyan tudja a német hadsereg megőrizni az előnyét a hibrid hadviselés ilyen eseteiben, különösen annak fényében, hogy Oroszország egyre kreatívabb módszereket alkalmaz ezeknek a műveleteknek a végrehajtására? Hogyan tudnak mindig egy lépéssel az ellenfél előtt járni?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Katonáink és civil munkatársaink tudására és szakértelmére támaszkodva.
Németországban már nagyon korán elkezdtük az egyetemi kurzusok és mesterképzések kialakítását a Bundeswehr saját müncheni és hamburgi egyetemein. Ezeken az intézményeken keresztül fejlesztjük a szakértelmünket, és itt képezzük, illetve toborozzuk a munkatársainkat.
Természetesen más tudományos intézményekkel is szorosan együttműködünk, ahogyan az iparág szereplőivel, valamint a NATO-n és az Európai Unión belüli partnereinkkel is. Ismét arról van tehát szó, hogy partnerségeket alakítunk ki, információkat és bevált gyakorlatokat osztunk meg egymással. Így igyekszünk megőrizni vezető szerepünket a szakmai felkészültség terén.
Berlin megosztja a hibrid hadviseléssel kapcsolatos információkat az Európai Unió többi tagállamával is?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Igen, mindenképpen. Idén létrehozták az Európai Unió Kibervédelmi Központját. Ez az a szervezet, amelynek keretében a teljes körű információcsere megvalósulhat, és meg is kell valósulnia. Ez tehát egyértelmű kötelezettségvállalás a részünkről, amely mellett teljes mértékben elkötelezettek vagyunk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az Európai Unióban is létrehoznának egy, a NATO 4. cikkéhez hasonló mechanizmust. Ezzel kapcsolatban azonban felmerült az a bírálat, hogy a NATO 4. és 5. cikkével párhuzamosan ez megkettőzheti a védelmi struktúrákat. Ön hogyan látja ezt?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Úgy gondolom, hogy a párhuzamosság önmagában soha nem jelent valódi problémát, amennyiben mindkét rendszer megfelelően működik. Nekünk ugyanis csak egyetlen haderőnk van. Ha Németországot nézzük, egyetlen Bundeswehr létezik. Nincs külön német hadsereg a NATO, és egy másik az Európai Unió számára.
Mindkét struktúrában dolgoznunk kell, és ehhez már valóban hozzászoktunk. Személy szerint ezért ezt egyáltalán nem tartom problémának.
A hétvégén a korábbi ukrán védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov közzétett egy videót, amely az ukrán hadviselés lehetséges jövőjét mutatja be. Az elképzelés szerint humanoid robotokat vetnének be a fronton, a későbbiekben pedig robotok és drónok közösen hajtanának végre műveleteket. Ön is elképzelhetőnek tart egy ilyen jövőt Németország számára?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Mindenekelőtt rendkívül nagyra értékelem, ahogyan az ukrán fegyveres erők az agresszió ellenére is tartják állásaikat a harctéren. Sokat tanulunk az ukrajnai háborúból, de az ottani tapasztalatok nem jelentenek számunkra követendő mintát.
Természetesen mi is jelentős összegeket fektetünk az autonóm rendszerek fejlesztésébe. Ezeket azonban valószínűleg más módon és a katonai képességeink más területein fogjuk alkalmazni.
Minden olyan helyzetben, amikor a katonák különösen nagy veszélynek vannak kitéve a harctéren, mi is arra törekszünk majd, hogy több autonóm rendszert alkalmazzunk, ugyanakkor ezek működését szigorú emberi felügyelet alatt tartsuk.
Van valami, amit semmiképpen sem szeretnének átvenni az ukrajnai harctéren szerzett tapasztalatokból?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Mindenekelőtt őszintén remélem, hogy a Bundeswehrnek soha nem kell olyan helyzetbe kerülnie, amelyben egy ilyen háborút kell megvívnunk. Ha azonban mégis erre kerülne sor, akkor nem elsősorban az lenne a kérdés, hogy mit szeretnénk tenni. Sokkal inkább az, hogy a konfliktus mire kényszeríthet bennünket, és mire nem.
Pontosan ez jelenti a problémát.
Meggyőződésem, hogy Németország, a nyugati országok és a NATO teljesen más katonai képességekkel rendelkeznek, különösen, ha a légierőt, a haditengerészetet és az egyéb haderőnemeket vesszük figyelembe. Az általunk megvívandó háború tehát mindenképpen más lenne. Hogy azonban valójában hogyan alakulna, azt csak a kristálygömb tudná megjósolni.
Az uniós nagykövetek jelenleg az Európai Unió védelmi felkészültségéről szóló jelentésről tárgyalnak. A dokumentumból kiszivárgott információk szerint a 27 tagállam nem elég gyorsan fejleszti védelmi képességeit ahhoz, hogy elérje a 2030-ra kitűzött célt. Németország szempontjából melyik a legnagyobb hiányosság a védelmi képességek terén, amely akadályozhatja a cél elérését?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Nem szeretnék annyira a hiányosságokról beszélni. Úgy gondolom, hogy Németország saját erejéből ébredt rá a helyzet súlyosságára, és most hatalmas összegeket fordít a fejlesztésekre. Nemcsak pénzügyi forrásokat biztosítunk, hanem személyi állományt és haditechnikai eszközöket is mozgósítunk annak érdekében, hogy ismét teljesen új szintre emeljük védelmi képességeinket. Így képessé válhatunk saját magunk megvédésére, valamint arra, hogy hozzájáruljunk a NATO védelmi képességeinek erősítéséhez.
Ez természetesen mindig egyfajta verseny, egy folyamatos küzdelem. Gyorsabbnak kell lennünk az ellenfélnél vagy a versenytársnál. Jelenleg pontosan ezt próbáljuk elérni.
Ugyanakkor itt is érvényes, hogy bár nemzeti szinten kezdjük meg a fejlesztéseket, ezt a versenyt többnemzeti szinten lehet megnyerni vagy elveszíteni. Ezért számunkra az Európai Unió és a NATO jelenti a legfontosabb együttműködési keretet, amelyekre minden erőfeszítésünk összpontosul.
Németország technológiai és védelmi ipara folyamatosan bővül, miközben olyan nagyvállalatok is meghatározó szerepet töltenek be az ágazatban, mint a Rheinmetall. Mennyire könnyű a kisebb és közepes méretű vállalatoknak megvetniük a lábukat a német piacon?
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Egyre könnyebbé válik számukra, de a rendszer felépítése miatt ez továbbra sem egyszerű. Ennek az az oka, hogy katonaként, amikor szerződést szeretnék kötni egy induló vállalkozással, meg kell bizonyosodnom arról, hogy az képes biztonságosan és megbízhatóan biztosítani a szolgáltatásait és termékeit, akár a jövőben közel félmillió katona számára is.
Ez a legtöbb induló vállalkozásnak komoly kihívást jelent, még az úgynevezett unikornisoknak, vagyis a rendkívül magas piaci értéket elérő startupoknak, illetve a gyorsan növekvő technológiai vállalatoknak is.
Éppen ezért mindig a partnerségek mellett állok ki. Olyan stratégiai együttműködéseket támogatok, amelyekben egy startup egy már működő, nagy védelmi ipari vállalattal dolgozik együtt. Nem azt szeretném, hogy a nagyvállalat egyszerűen felvásárolja az induló céget.
Őrizzék meg saját vállalati kultúrájukat, és maradjanak rugalmasak. Hozzák magukkal azt a tudást és kreativitást, amelyet ezek az emberek a saját műhelyeikben, saját eszközeikkel, a „csináld magad” szemlélet jegyében képesek megvalósítani. Ugyanakkor legyen mellettük egy olyan partner, amely már pontosan tudja, hogyan lehet nagyobb léptékben működni, és miként lehet biztosítani a fegyveres erők által igényelt biztonságos és megbízható szolgáltatásokat.
Euronews: Köszönjük az interjút!
Volker Pötzsch vezérőrnagy: Én köszönöm!