Jó reggelt Brüsszelből. Ma reggel: az uniós kormányok amerikai nyomásra felszabadítanák az olajtartalékokat, az EU lezárja Ukrajna 27 milliárd dolláros hiányát.
Az EU az olajkészletek felszabadítását fontolgatja: Az unió energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen az „Europe Today” műsornak azt mondta, hogy a stratégiai olajtartalékok felszabadítása az elszálló árak fékezésére „lehetséges opció”, miközben az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást gyakorol az uniós szövetségesekre, hogy felszabadítsák dízelkészleteiket, különben amerikai exporttilalommal nézhetnek szembe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Iránban zajló háború és a csökkent finomítói kapacitás tovább szűkítette a kínálatot, ami meredek áremelkedést okoz a vállalatok és a fogyasztók számára. Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent arra sürgette Európát, hogy „azonnal” tegyen elérhetővé új készleteket a költségek enyhítésére, mondván, hogy az amerikai „gazdák, fuvarozók és vállalkozások nem maradhatnak egyedül a teherrel”.
Fájdalmas tankolás: Az Egyesült Államokban a dízel ára az elmúlt napokban gallononként 7 dollárra ugrott, miközben a Brent típusú kőolaj hordónként 97 és 102 dollár között mozog szeptember vége óta, 25–30 dollárral magasabban, mint a háború előtt. A kérdés Donald Trump elnök számára kiemelt fontosságú a sorsdöntő félidős választások előtt.
„Az IEA, a Nemzetközi Energiaügynökség valamennyi tagjával, nemcsak az Egyesült Államokkal egyeztetünk arról, mikor jön el a megfelelő időpont a felszabadításra, mert ez az egyik eszköz, amely a rendelkezésünkre áll. Már korábban is éltünk vele, és nagy valószínűséggel újra használni fogjuk” – mondta Jørgensen biztos csütörtökön kollégámnak, Maria Tadeónak.
Nyomás az uniós kormányokon: A készletek felszabadításáról szóló döntés végső soron az uniós fővárosok kezében van. Jørgensen az „Europe Today” műsorban elmondta, hogy az uniós országok egy összehangolt felszabadításról tárgyalnak az IEA párizsi székhelyű szervezetén keresztül, „éppen ezekben a percekben”.
Egy uniós forrás ugyancsak arról tájékoztatta kollégámat, Marta Pachecót, hogy a Bizottság csütörtökön telefonos egyeztetést tartott több országgal, köztük az Egyesült Királysággal, különböző forgatókönyvek felmérésére. Nézze meg a teljes interjút Jørgensen biztossal a Europe Today című műsorban.
Semmi látnivaló, kérem! Közben az Európai Bizottság hirtelen lezárta az Ukrajna 27 milliárd dolláros hiánya körüli vitát azzal, hogy bejelentette: az ország idei pénzügyi és katonai szükségletei teljes egészében fedezettek – írja Jorge Liboreiro.
„Koordinált, közös erőfeszítésekkel sikerült azonosítanunk azokat az eszközöket, amelyekkel fedezni tudjuk Ukrajna 2026-os költségvetési és védelmi szükségleteit” – fogalmazott a Bizottság Ursula von der Leyen által csütörtökön közzétett, meglehetősen homályos közleményben.
Emlékeztető: A védelmi minisztérium 27 milliárd dolláros finanszírozási hiányát Kijev augusztus végén jelezte, ami heves szakmai egyeztetéseket indított a felek között. Brüsszel azonban mindvégig távolságot tartott a címlapokra került számtól, amelyet az uniós tisztviselők váratlannak és megmagyarázatlannak tartottak. A Bizottság ehelyett arra ösztönözte Ukrajnát, hogy a 90 milliárd eurós támogatási hitel lehívásához szükséges reformok elfogadására összpontosítson.
Jorge értékelése: „Véget ért az egy hónapig tartó saga” – mondja Jorge, aki szoros figyelemmel kísérte a tárgyalásokat. „Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a Bizottság nem akarja, hogy a 27 milliárd dollárt hozzá kössék, pláne hogy felelősségre vonják miatta. A hitel alig egyéves. A reformok elakadtak a Radában. Túl korai lenne új pénzről beszélni.”
Komor kilátások: Most a 2027-es év kerül a fókuszba, amely jóval sötétebb képet mutat. Ukrajna a jövő évre egy megdöbbentő, 78 milliárd dolláros lyukat azonosított: 32,6 milliárd dollárt a költségvetésben és 45 milliárdot a hadsereg számára, amelyet Oroszország eszkalációja tovább növelhet.
Brüsszel és Kijev folytatja a tárgyalásokat a 2027-es igényekről. A Nemzetközi Valutaalap is részt vesz a folyamatban, de egyelőre nem áll készen arra, hogy frissített számot közöljön – közölte Julie Kozack, az IMF kommunikációs igazgatója.
„2026 után” – mondta Kozack csütörtökön –, „a konkrét finanszírozási rés természetesen elsősorban a háború alakulásától, a hatóságok által végrehajtott reformoktól, a gazdasági folyamatoktól és Ukrajna nemzetközi partnereinek további támogatásától fog függni.”
VDL három üzenete Montenegrónak: Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tegnap három fő üzenetet vitt Podgoricának a Nyugat-Balkán éves körútja keretében – írja kollégám, Luca Bertuzzi.
A kimondatlan nagy probléma: Von der Leyen először arra sürgette az országot, hogy rendezze a Horvátországgal fennálló kétoldalú vitákat, és a felek közötti nézeteltéréseket „rendkívül fontosnak” nevezte. Zágráb számos olyan kérdést vetett fel, amelyek veszélyeztethetik Montenegró ambiciózus menetrendjét, hogy 2028-ra az EU 28. tagállamává váljon; a Bizottság jelenleg közvetítő szerepet tölt be.
Rendezzék a belső megosztottságot: A montenegrói politikát heves vita rázta meg, miután Andrija Mandić házelnök augusztusban nyilvánosan részvétét fejezte ki Ratko Mladić halála után. A Bizottság elnöke emlékeztetett: az ambiciózus csatlakozási menetrend fenntartásához alapvető a pártokon átívelő támogatás.
Mi is készülünk: Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU-nak is fel kell készülnie az új tagállamok befogadására, és előre jelezte a jövő heti, bővítés előtti politikai felülvizsgálatokat. „Megvizsgáljuk intézményeinket, politikáinkat, költségvetésünket, és azt, mit kell megtennünk ahhoz, hogy készen álljunk egy új tagállam befogadására, és biztosítsuk, hogy az unió készen álljon a bővülésre” – mondta.
Görögország az uniós menedékjog felfüggesztését javasolja migrációs válságok idején
Athén azt javasolta, hogy tömeges irreguláris migránsáradat esetén függesszék fel az uniós menedékjog iránti kérelem benyújtásának jogát; Thanos Plevris migrációs és menedékügyi miniszter luxembourgi miniszteri ülésen ismertette az elképzelést uniós kollégáival.
A vitatott javaslat jelentős fordulatot jelentene a blokk migrációs politikájában, mivel lehetővé tenné a migránsok visszaküldését anélkül, hogy egyénileg megvizsgálnák menedékkérelmüket, ami „kollektív visszatoloncolásokhoz” vezethet – ezek a jelenlegi uniós jog szerint tiltottak.
Görögország azért dolgozik, hogy a javaslat bekerüljön az „Európai Vészhelyzeti Reagálási Keretbe”, abba az új jogszabályba, amelyet az Európai Bizottság a következő hónapokban terjeszt elő az irreguláris érkezések és a migráció uniós külső határokon történő eszközként való felhasználásának kezelésére.
Athén egy „különleges derogációs rendszert” nevezett meg lehetséges megoldásként, amelyet csak kivételes körülmények között lehetne aktiválni. A kritériumok között szerepelne az irreguláris érkezések gyors növekedése, a helyi infrastruktúrára nehezedő nyomás, valamint annak bizonyítéka, hogy a migrációs áramlatokat nem uniós országok szervezik vagy segítik.
Kollégáim, Vincenzo Genovese és Luca Bertuzzi szolgálnak a részletekkel.
Még több hír szerkesztőségeinkből
Kirilo Budanov: Az európai biztonság az Egyesült Államok nélkül „nagyon veszélyes” lenne. Az Euronews munkatársának, Sasha Vakulinának adott exkluzív interjúban az ukrán elnöki hivatal vezetője arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nélkül kialakított jövőbeli európai biztonsági architektúra nagyon kockázatos lenne, és felvázolta Kijev elképzeléseit az Európával folytatandó mélyebb védelmi együttműködésről.
Franciaország: új, antiszemita üzeneteket tartalmazó képernyőfotókat hoztak nyilvánosságra, amelyeket Jordan Bardellához kötnek. A Jordan Bardella körüli botrány második hullámában a tényfeltáró Mediapart portál új képernyőfotókat tett közzé antiszemita üzenetekről, amelyeket az RN vezetőjének tulajdonítanak, ő azonban tagadja, hogy ő írta volna azokat. Jean-Philippe Liabot hozza a részleteket.
Brazília vizsgálatot indít a Trump-kormány állítólagos, szélsőjobboldali ügyek finanszírozását célzó tervéről az országban. Brazília legfőbb ügyésze csütörtökön kérte fel a rendőrséget annak kivizsgálására, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya állami forrásokat használt-e egy „szélsőjobboldali agenda” előmozdítására a dél-amerikai országban, alig napokkal azelőtt, hogy Lula elnök és Flavio Bolsonaro indul a sorsdöntő választáson. Malek Fouda számol be további részletekről.
Erre is figyelünk
- Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Észak-Macedóniában zárja le nyugat-balkáni körútját.
- Az uniós igazságügyi miniszterek találkozót tartanak Luxemburgban.
- Az EU külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas Rómába látogat. Találkozik XIV. Leó pápával, Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel és Guido Crosetto védelmi miniszterrel.
Mára ennyi. Jorge Liboreiro, Luca Bertuzzi és Vincenzo Genovese is hozzájárultak ehhez a hírlevélhez.