Annak ellenére, hogy az elektromos átállást több kudarc is hátráltatja, Németország várhatóan az eredetileg tervezettnél jóval gyorsabban kivezeti a szenet.
Németország várhatóan az eredetileg tervezettnél „jóval hamarabb” szakít a szennyező szénnel, miután fontos mérföldkövet ért el a tisztaenergia-átállásban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A londoni Energy Institute agytröszt friss adatai szerint a szél- és napenergia együtt a német villamosenergia-termelés 44 százalékát adta 2025-ben, egy százalékkal megelőzve a fosszilis tüzelőanyagokat.
A 2000-ben bevezetett, mérföldkőnek számító megújulóenergia-törvény (Erneuerbare-Energien-Gesetz) óta önmagában a szél- és napenergia részaránya mintegy 42 százalékponttal ugrott meg.
Ezzel párhuzamosan a szén – amelyet gyakran a „legszennyezőbb” energiaforrásnak tartanak – a korábbi, több mint 50 százalékos arányáról mindössze 21 százalékra esett vissza Németország áramtermelésében. A szakértők most abban bíznak, hogy az ország még 2038 előtt teljesen felhagy a szén használatával.
Mindez azért is figyelemre méltó, mert Németország kivezette az atomenergiát, amely 2022-ben még a teljes áramtermelés 6,6 százalékát adta. Bár az atomenergiát gyakran a tiszta energiaforrások közé sorolják, az általa termelt veszélyes hulladék és a környezeti hatások miatti aggodalmak továbbra is erősek.
A folyamat egy tágabb trendbe illeszkedik: az Ember nevű energiapolitikai elemzőintézet adatai szerint tavaly az EU-ban is először fordult elő, hogy a szél- és napenergia több áramot termelt, mint a fosszilis tüzelőanyagok (30 százalék, szemben a 29 százalékkal).
Németország megújulóenergia-dilemmája
A siker ellenére Németország továbbra is küzd a negatív áramárakkal, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a kínálat meghaladja a keresletet.
Ezt gyakran a szél- és napenergia rugalmatlanságának tulajdonítják, mivel ezek az erőművek az időjárási viszonyokhoz igazodva, nem pedig a tényleges igényekhez mérten termelnek áramot.
Ez a termelés visszafogásának, az úgynevezett curtailmentnek a megugrásához vezetett: ilyenkor az üzemeltetők átmenetileg lekapcsolják vagy csökkentik a naperőművek és szélerőművek teljesítményét.
Ha a termelés visszafogására közvetlenül azért kerül sor, mert az áramtermelés már nem gazdaságos (és nem például hálózati korlátok miatt), azt árérzékeny, vagyis kereskedelmi célú termeléskorlátozásnak nevezik.
2026 első felében Németországban 20 százalékkal nőtt a kereskedelmi célú termeléskorlátozás, 1 216 GWh-ról 1 463 GWh-ra, jóllehet a negatív áramárakkal jellemezhető időszakok száma 389 óráról 299-re csökkent.
Az energiapiai információs cég, a Montel friss elemzése szerint a tavaly bevezetett, Solar Peak Act néven ismert német törvény értelmében az újonnan épített megújulóenergia-berendezések azonnal elveszítik garantált támogatási felárukat, amint a nagykereskedelmi árak negatívba fordulnak.
Szakértők figyelmeztetnek, hogy ez „sokkal erősebb kereskedelmi ösztönzőt” teremt a megújulóenergia-termelők számára arra, hogy inkább leállítsák a termelést, mintsem veszteséggel folytassák.
Németország küzdelme az elektrifikációval
A villamosítás – amely a kereslet kiegyenlítésével segíthet csökkenteni a termeléskorlátozás mértékét – Németországban is terjed, jóllehet több komoly visszalépés is nehezíti.
Az év elején a kormány elvetette azt a törvénytervezetet, amely a háztartásokat arra kötelezte volna, hogy a fosszilis tüzelésű kazánokat klímabarát alternatívákkal váltsák fel – a Zöld Párt ezt „Németország klímacéljairól való teljes lemondásként” jellemezte.
Ez azt jelenti, hogy megszűnt az az előírás, amely szerint az országban üzembe helyezett új fűtési rendszereknek legalább 65 százalékban megújuló energiára kell támaszkodniuk, és ezzel együtt eltörölték az új olaj- és gázfűtési rendszerekre vonatkozó „kényszerű fűtéscseréket vagy tilalmakat” is.
A döntés éppen akkor született, amikor az adatok szerint Németországban a hőszivattyúk eladásai megkezdték felülmúlni a gázkazánokét, részben az Irán által a Hormuzi-szoros felett gyakorolt ellenőrzés miatt ingadozó gázárak hatására.
Tavaly a hőszivattyúk adták az országban értékesített új fűtési rendszerek csaknem felét (48 százalékát), összesen 299 ezer berendezést értékesítettek. Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) adatai szerint 2026 első negyedévében Németországban 34 százalékkal több hőszivattyút adtak el, mint 2025 azonos időszakában.
Németország az okosmérő-technológia terén is jelentősen lemaradt Európa többi részéhez képest: 2024-ben a háztartások mindössze 2 százalékában volt felszerelve fejlett okosmérő, annak ellenére, hogy tavaly bizonyos fogyasztói csoportok számára kötelezővé tették ezeket az eszközöket.
Az okosmérők nagyobb kontrollt adnak a háztartásoknak energiafelhasználásuk felett, és lehetővé teszik, hogy kihasználják a rugalmas, úgynevezett időalapú tarifákat, amelyek alacsonyabb árakat kínálnak, amikor a kereslet alacsony vagy a megújulóenergia-termelés magas.
A rugalmas tarifákon keresztül, amelyek arra ösztönzik a háztartásokat, hogy az olyan energiaigényes háztartási gépeket, mint például a mosógép, akkor működtessék, amikor bőséges a megújulóenergia-termelés, az okosmérők segítenek jobban összehangolni az áramkeresletet a kínálattal.