Az EU közös válasz előkészítését vizsgálja az Európában elkövetett szabotázsokra és más hibrid támadásokra reagálva. A GRU több egységét már szankcionálták, de most felmerül a kérdés, eljuthat-e Brüsszel odáig, hogy magát a teljes orosz katonai hírszerzést is terrorszervezetként kezelje-e.
Egy ilyen döntés rendkívül súlyos lenne, de az Unió kormányainak figyelembe kell venniük az orosz katonai hírszerzés ügynökeinek fokozott aktivitását az elmúlt években. Ezért a GRU terrorszervezetté nyilvánítása kiemelt politikai kérdéssé vált, mert a folyamatos hibrid támadások megkövetelik a kérdés napirendre vételét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nyugati sajtó már régóta széles körben vizsgálja az orosz beavatkozási kísérleteket, és nyomozásaik arra ösztönzik a kormányzatokat, hogy vizsgálják meg újra ezt a kényes kérdést. A londoni The Telegraph augusztusban "Helyi végrehajtók, távol maradó tisztek" címmel számolt be arról, hogy a titkosszolgálatok újabb támadási hullámot észlelnek az Ukrajnának szállító európai hadiipari üzemek ellen. A lap észtországi gyújtogatást, csehországi és litvániai büntetőügyeket, valamint bolgár és olasz fegyvergyáraknál történt robbanásokat sorolt fel.
A lap által ismertetett hírszerzési értékelés szerint a GRU tisztjei egyre inkább helyi bűnözői körökből szervezett közvetítőkre támaszkodnak. A feladatok üzenetküldő alkalmazásokon keresztül jutnak el a végrehajtókhoz, akiket kriptovalutában fizethetnek ki, így olykor ők maguk sem tudják, hogy végső soron kinek dolgoznak. Normunds Mežviets lett nemzetbiztonsági vezető úgy írta le a módszert, hogy a GRU tisztjei Oroszországban maradnak, és nem teszik ki magukat a külföldi műveletek közvetlen kockázatának. Az ilyen többlépcsős szervezés a megbízó azonosítását erősen megnehezíti.
A fokozódó nyomás közepette az Európai Unió gyorsabban és összehangoltan akar reagálni
A külügyminiszterek hétfőn egy vészhelyzeti biztonsági eljárásról tárgyaltak: ezt egy tagállam akkor kezdeményezhetné, ha szabotázst vagy más hibrid fenyegetést észlel, és közös európai választ tart szükségesnek. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő szerint a hírszerzési információk arra utalnak, hogy Oroszország további szabotázsakciókat tervez Európában.
A fenyegetés sajátossága, hogy egy támadás látható következménye és a megrendelője között hosszú, nehezen bizonyítható út húzódhat. Egy felgyújtott raktár vagy megbénított informatikai rendszer ügyében a hatóságok azonosíthatják a közvetlen elkövetőt, miközben az esetleges külföldi irányítás igazolása hónapokig tarthat, vagy akár lehetetlen. Ez a bizonytalanság is része a hibrid hadviselésnek, mert megnehezíti, hogy az érintett országok időben, közösen és kellő bizonyossággal reagáljanak.
A NATO európai főparancsnoka ezért az orosz részvétel nyilvános feltárását sürgette azokban az ügyekben, amelyekben azt bizonyítékok is alátámasztják.
A GRU neve mögött már vannak bizonyított ügyek
Az orosz katonai hírszerzés, a GRU nem pusztán elméleti szereplő ebben a vitában. A cseh rendőrség 2024-ben közölte, hogy bizonyítottnak tekinti, hogy a GRU emberei idézték elő a vrběticei lőszerraktáraknál 2014-ben történt két robbanást. A támadásokban két cseh állampolgár meghalt, az anyagi kár meghaladta az egymilliárd cseh koronát. A rendőrség szerint a művelet célja fegyver- és lőszerszállítmányok célba jutásának megakadályozása volt.
Az EU már alkalmaz szankciókat a GRU egyes részeivel szemben. A Tanács 2024 decemberében listára helyezte a titkos műveletekkel összefüggésbe hozott 29155-ös egységet, amelynek tevékenységét külföldi merényletekhez, robbantásokhoz és kibertámadásokhoz kapcsolta. Egy későbbi uniós nyilatkozat szerint összesen három GRU-egység és több hozzájuk köthető személy ellen vezettek be korlátozó intézkedéseket.
A következő lépésI viszont már nem automatikus . Egy GRU-egység szankcionálása és a teljes hírszerző szervezet terrorszervezeti listára vétele nem ugyanaz a műfaj. Az utóbbiról jelenleg nincs megerősített uniós bejelentés vagy azonosítható hivatalos javaslat, ezért még kérdéses, hogy az X-en terjedő értesülést lehet-e készülő döntésként kezelni.
Az viszont jogos kérdés, hogy a szabotázsakciók miatt erősödő nyomás idővel elvezethet-e egy ilyen kezdeményezéshez.
Mi kellene a terrorszervezeti listához?
Az uniós terrorszervezeti lista nem egyszerű politikai minősítés. Az EU szabályai szerint egy új személy vagy szervezet felvételéhez olyan korábbi hatósági döntés szükséges, amely terrorcselekménnyel kapcsolatos vizsgálatra, büntetőeljárásra vagy elítélésre vonatkozik. A listára kerülők pénzeszközeit befagyasztják, és tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzt, illetve gazdasági erőforrást biztosítani.
Éppen ezért a GRU egészének esetleges listázása komoly jogi és politikai kérdéseket vetne fel. A tagállamoknak nemcsak abban kellene egyetérteniük, hogy Oroszország titkos műveletei fenyegetik Európát, hanem azt is tisztázniuk kellene, mely cselekmények alapján, milyen bizonyítékokkal és pontosan mely szervezeti egységet kívánják terrorcselekményekhez kapcsolni. Ez nehezebb feladat annál, mint egy már azonosított műveleti egységre szankciót kivetni.
A most napirendre kerülő uniós vészhelyzeti eljárás közvetlenebb célt szolgál. Azt próbálja megoldani, hogy a tagállamok ne külön-külön mérlegeljék a választ minden olyan incidens után, amely egy fegyveres támadás küszöbe alatt marad, de együttesen és szinkronizáltan már egész Európa biztonságát, és egyben Ukrajna támogatását érinti.