Németország visszakozik zöld fűtéstörvénytől, pedig a hőszivattyúk már lehagyták a hagyományos gázkazánokat az eladásokban
A német háztartásokat a fosszilis tüzelésű kazánok klímabarát alternatívákra való lecserélésére kötelező törvénytervezetet a kabinet levette a napirendről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Épületenergetikai törvény, közismertebb nevén Fűtési törvény állandóan a kritikák kereszttüzében állt, mivel sokan attól tartottak, hogy a háztartásokat több ezer eurós kiadásokra kényszeríti az új rendszerek miatt.
A szerdán (május 13-án) bejelentett legújabb módosítás célja, hogy nagyobb mozgásteret adjon a lakástulajdonosoknak, és „beruházási biztonságot” teremtsen az építőipari cégeknek – közölte Katherina Reiche gazdasági miniszter a kormányülés után.
Bejelentette, hogy megszűnik az az „merev” előírás, amely szerint az új fűtési rendszereknek legalább 65 százalékban megújuló energiával kell működniük, ahogyan a „kényszerű fűtéscsere és tiltások” is. Ez érinti az új olaj- és gázfűtési rendszerek 2024 óta fokozatosan bevezetett tilalmát is.
A bírálók szerint azonban a reform „katasztrofális” lehet a klíma szempontjából.
„A kulcsfontosságú rendelkezések jelentős felvizezése… elhalasztja a szükséges döntéseket, és végső soron drágábbá és kaotikusabbá teszi az átmenetet” – mondja Jan Rosenow, az Oxfordi Egyetem energia- és klímapolitikai professzora, hozzátéve, hogy „az épületágazat évek óta nem teljesíti a klímacélokat”.
A Zöldek frakcióvezetője, Katherina Droege, akinek pártja 2023-ban terjesztette be az eredeti törvényt, „Németország klímacéljainak teljes feladásaként” értékelte a módosítást.
A változtatások arra az időszakra esnek, amikor Friedrich Merz kancellár koalíciós kormánya a csökkenő népszerűségi mutatókat igyekszik megfordítani az adó-, nyugdíj- és szociális reformokról folyó huzavona közepette.
Klímasemleges üzemanyagok: pályán maradnak-e Németország klímacéljai?
Az új Épületmodernizációs törvény elődjénél „rugalmasabb, gyakorlatiasabb és egyszerűbb” megközelítést ígér, „erősítve a választás szabadságát és a személyes felelősséget”, miközben „szem előtt tartja a klímacélokat” – olvasható a német koalíciós kormány összefoglalójában. Az ország vállalta, hogy 2045-re klímasemlegessé válik.
Németország iparági szövetsége, a BDI üdvözölte a változtatást, „fontos lépésnek” nevezve, amely „végre újra pályára állíthatja a beruházásokat”, és a Reuters szerint az építőipart is élénkítheti.
A javaslat szerint a gáz- és olajfűtési rendszerek a jövőben is engedélyezettek maradnak, a háztartások pedig megtarthatják meglévő berendezéseiket, de egyre nagyobb arányban kell „klímasemleges” tüzelőanyagokat – például bioüzemanyagokat, biometánt, szintetikus üzemanyagokat és megújuló hidrogént – használniuk: 2029-től legalább 10, 2040-re pedig 60 százalékot.
Növényi alapanyagokból, például élelmiszernövényekből vagy mezőgazdasági hulladékból előállított bioüzemanyagokat sokáig zöld alternatívaként hirdették az olajjal és gázzal szemben. Egyes klímaszakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy előállításuk kibocsátás-intenzív, erdőirtást ösztönöz, és versenyhelyzetet teremt az élelmiszer-termeléssel.
A biometán és a szintetikus üzemanyagok használatára vonatkozó javaslat Rosenow szerint nem reális. „Ezek korlátozottan rendelkezésre álló, drága erőforrások, amelyekre sürgősen szükség van az iparban és más ágazatokban” – magyarázza. „Ha most a fosszilis fűtési rendszerek élettartamának meghosszabbítására használjuk őket, elodázzuk az alapvető szerkezeti döntéseket.”
A tervezett törvényt várhatóan 2026 nyara előtt fogadják el.
Az új jogszabály egyúttal átülteti az uniós irányelvet is, amely szerint 2030-tól minden új épületnek zéró kibocsátásúnak kell lennie. Emellett, ha egy 2030-as értékelés azt mutatja, hogy az épületágazat elmarad klímacéljaitól, a kormány vállalta, hogy kiigazítja a jogszabályt.
Hőszivattyúk térnyerése: elvetik a Fűtési törvényt
A Fűtési törvény eltörlésére éppen akkor kerül sor, amikor a hőszivattyúk Németországban már több példányban kelnek el, mint a gázkazánok, mivel a lakástulajdonosok az Irán elleni háború nyomán kialakuló energia-válság közepette igyekeznek csökkenteni kitettségüket az ingadozó gázáraknak.
Tavaly az összes új fűtési rendszer csaknem felét (48 százalékát) hőszivattyúk tették ki, 299 ezer eladott berendezéssel. Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) szerint 2026 első negyedévében a német hőszivattyú-eladások 34 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
„Az időzítés különösen kritikus: a hőszivattyúk jelenleg jelentős lendületet vettek” – mondja Rosenow.
„A gyártókapacitás bővült, szakembereket képeztek, az ellátási láncok megerősödtek. Sok lakástulajdonos már most önként választja a klímabarát megoldásokat. Ebben a helyzetben a reform ellentmondásos jelzést küld.”
A szakértő szerint az energiapolitikának „tanulnia kellene a válságokból, nem pedig a következőre várni”, ezért egyértelmű beruházási jelzéseket és „őszinte vitát” sürget arról, miként lehet a módosítás mellett is teljesíteni a klímacélokat.