„Ha teljesülnek a szükséges feltételek, a szorost újra meg lehet nyitni, és a normál tengeri forgalom hét napon belül helyreállhat” – mondta még pénteken Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter.
Az amerikai elnök, Donald Trump elutasított egy iráni tervet a Hormuzi-szoros újranyitására, arra a stratégiai tengeri folyosóra, amely február vége óta a washingtoni–teheráni feszültségek egyik fő gócpontja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump szombaton újságíróknak megerősítette a sajtóértesülést, hogy nem fogadja el az irán terveket. Mindezt akkor mondta, amikor egy amerikai futball mérkőésre tartott a Fehér Házból.
A Wall Street Journal amerikai tisztségviselőkre hivatkozva már pénteken azt írta, hogy Trump visszautasította a hétnapos tűzszünetre és a szoros újranyitására vonatkozó javaslatot, és munkatársainak azt mondta, arra számít, hogy a novemberi félidős amerikai választások után újraindul az Irán elleni bombázási kampány.
Trump később a Truth Social-ön egy olyan képet tett közzé, amelyen a Hormuzi-szorost már „Trump-szorosként” tüntették fel.
Abbas Araghchi iráni külügyminiszter pénteken közölte: „Ha a szükséges feltételek teljesülnek, a szorost újra meg lehet nyitni, és a normál tengeri forgalom hét napon belül helyreállhat”, hozzátéve, hogy „a döntés most az Egyesült Államok kezében van”.
A júniusi amerikai–iráni szándéknyilatkozatra utalva hozzátette: „Azok a lépések, amelyeket az Egyesült Államoknak meg kell tennie, nem újak. Mindegyiket korábban rögzítették a szándéknyilatkozatban.”
„Ha az amerikai fél komolyan gondolja a megállapodást és a Hormuzi-szoros újranyitását, minden készen áll” – folytatta Araghchi.
Az Associated Press szerint Teherán azt javasolta, hogy ha az Egyesült Államok feloldja az iráni kikötők tengeri blokádját, eltörli az iráni olajexportot sújtó szankciókat, és olyan tűzszünetet tart be, amely Libanont is magában foglalja, akkor Irán hét napon belül újranyitja a Hormuzi-szorost, és újrakezdi a nukleáris programjáról szóló tárgyalásokat.
Araghchi jelezte, hogy a hétnapos ütemterv azonnal elindulna, amint az Egyesült Államok rábólintana a tervre. Elmondása szerint a kezdeti lépések négy-öt napot vennének igénybe, és a szorost a hatodik napon nyitnák meg újra.
A nukleáris tárgyalások újraindítására utalva hozzátette: „A hetedik napon megkezdődnek az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetések, hogy végleges megállapodás szülessen a mindkét fél által már rögzített kérdésekről.”
Azt is mondta, „jobb lenne”, ha Washingtonnal még az amerikai félidős választások előtt sikerülne egyezségre jutni.
Maszúd Pezeshkian iráni államfő péntek esti interjújában a CBS-nek szintén hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok elfogadja Irán hétnapos javaslatát, Teherán maradéktalanul teljesíti minden vállalását.
Az AP szerint az iráni javaslat nagyban emlékeztet a júniusi szándéknyilatkozatra, ám annak időkeretét jelentősen lerövidíti. A júniusi dokumentum még 60 napot adott a két országnak a végleges megállapodás elérésére.
Egy, a Teherán és Washington közötti egyeztetésekre rálátó amerikai tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kormánya közvetítőkön keresztül „pozitív és konstruktív” megbeszéléseket folytat Iránnal, de nem fogja elsietni a megállapodást.
Egy másik, a Reutersnek nyilatkozó amerikai tisztviselő szintén megerősítette a „pozitív és konstruktív” tárgyalások folytatását, hozzátéve, hogy a „nukleáris kérdésekről” is zajlanak egyeztetések.
Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport Irán-programjának igazgatója szerint „ez egy ravasz lépés. Tudják, hogy ez a javaslat rendkívül csábító Donald Trump elnök számára, mert véget vet egy népszerűtlen háborúnak, és a félidős választások előestéjén lenyomja az energiaárakat”.
„Ugyanakkor újraéleszti azt a megállapodást, amely nagyrészt Iránnak kedvezett” – tette hozzá Vaez. „A nukleáris kérdésben való megállapodásra szabott szoros határidő pedig szintén vonzó lehet egy olyan elnöknek, aki »siet«.”
Diplomáciai erőfeszítések és feszültségek az iráni vezetésen belül
Pezeshkian szerdai beszédében, az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban kijelentette, hogy Irán nem fél a háború folytatásától, ugyanakkor Teherán továbbra is kész a diplomáciára.
Az újabb diplomáciai offenzíva részeként Pezeshkian péntek reggel fogadta Mohammed bin Abdulrahman Ál Szanit, Katar miniszterelnökét és külügyminiszterét. Katar közvetítő szerepet játszik az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokban.
Ugyanakkor a jelek szerint nézetkülönbségek is feszítik az iráni vezetést: egyes keményvonalasok bírálják Pezeshkian és Araghchi diplomáciai lépéseit.
Az Egyesült Államokból való távozása előtt Pezeshkian ismét megerősítette országa készségét a tárgyalások újraindítására.
Azt is elmagyarázta, hogy a külpolitikai döntéseket egy hatfős testület vitatja meg, amelyben a biztonsági erők, a parlament és a kormányzati szervek képviselői egyaránt jelen vannak, és a döntések e szereplők összehangolt álláspontja alapján születnek.
Ezzel szemben Ebrahim Rezai, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának tagja az X közösségi oldalon azt írta: „A külügyminisztérium végrehajtó szerv, nem pedig döntéshozó.”
„A külügyminiszternek meg kell magyaráznia, milyen felhatalmazás és milyen irányelvek alapján került sor a találkozójára az agresszor ellenség képviselőjével. Irán feltételeit már közöltük az Egyesült Államokkal, és a feltételekre hivatkozó, jogalap nélküli találkozók semmi mást nem eredményeznek, mint a gyengeség jelét” – tette hozzá, majd így folytatta: „Ne könyörögjenek megállapodásért és megegyezésért.”
„Ahelyett, hogy utólag gyártanának felhatalmazásokat, bánják meg, kérjenek bocsánatot, és tegyék jóvá a hibát. A gyengeség üzenete korábban már egy 40 napos háborút kényszerített rá a népre és az országra; ne kövessék el újra ugyanazt a hibát.”