Az EU fontos mérföldkövet ért el a megújuló energia terén. Mely országok járnak az élen, és melyek maradnak le?
Az Eurostat friss adatai szerint tovább nő az EU-ban megtermelt villamos energia megújuló forrásokból származó aránya.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2026 első negyedévében ez az arány elérte a teljes villamosenergia-termelés 45,5 százalékát. Ez az érték 2025 azonos időszakában még 42,7 százalék volt.
A szélenergia áll az élen, a megújuló villamosenergia-termelés 44,9 százalékát adja, ezt követi a vízenergia 28 százalékkal és a napenergia 17,3 százalékkal. A fennmaradó rész éghető megújuló tüzelőanyagokból (9,4 százalék), geotermikus és egyéb energiaforrásokból (0,4 százalék) származott.
Mindeközben az EU nemzetbiztonsági okokból még inkább a zöld, hazai energiára támaszkodik, miután az Iránnal kapcsolatos háború miatti energiaválság rávilágított, mennyire ingatag a helyzet, ha fosszilis energiahordozók importjára támaszkodik.
Mely EU-országok járnak az élen a megújulókban – és melyek maradnak le?
Az EU-ban Dánia vezeti a rangsort, itt a villamos energia 90 százaléka származik megújuló forrásokból – döntően szélenergiából – az Eurostat szerint. A második helyen Portugália áll, ahol a bőséges vízenergia-termelésnek köszönhetően 82,9 százalékos a részarány, őt követi Litvánia – egy másik szélenergia-nagyhatalom – 75,7 százalékkal.
A skála másik végén azok az országok állnak, amelyek a legkevésbé profitálnak a zöld átmenetből: Csehországban a villamos energia mindössze 12,7 százaléka származik megújulókból, Máltán 13 százaléka, Szlovákiában pedig 17,2 százaléka.
Európában a megújulók csökkentik a háztartások energiaszámláit
A bolygót felmelegítő kibocsátások visszafogása mellett a megújulókba irányuló beruházások abban is segítenek, hogy csökkenjenek az energiaszámlák, miközben a gázárak történelmi csúcson járnak. Az EU 2025-ben 51,4 milliárd eurót takarított meg azzal, hogy visszafogta a fosszilis energiahordozók importját – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrégiben készült jelentéséből.
Az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA (forrás: angol)) egy külön jelentésben arra jutott, hogy öt EU-tagállam – Dánia, Finnország, Franciaország, Svédország és Szlovákia – fogyasztói összesen 8,5 milliárd eurót takarítanak meg idén az energiaszámláikon, ami az árammixükben lévő magas tisztaenergia-részarányának köszönhető.
A Hormuzi-szoros hajózási útvonalán zajló, elhúzódó válság miatt megemelkedett olaj- és gázárak tetejébe – a szorost Irán zárta le az Egyesült Államok és Izrael offenzívájára válaszul – az európai energiaszámlák a júniusi, példátlan hőhullám idején tovább nőttek.
Csak Franciaországban és Németországban több mint 700 millió euróval emelkedtek az áramszámlák mindössze egy hét alatt, mivel az energiaigény a hűtés iránt ugrásszerűen megnőtt, ami arra kényszerítette az országokat, hogy a gázra támaszkodjanak a kereslet kielégítéséhez – derül ki a környezetvédelmi 350.org civil szervezet új elemzéséből.
Mindez új kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy Európa „merit order” rendszere – amelyben az igények kielégítéséhez szükséges legdrágább energiaforrás, jellemzően a gáz, határozza meg az egész hálózat áramárát – egyáltalán összeegyeztethető-e a megújulók által uralt jövővel.
A hosszú távú megoldást az jelenthetné, ha elegendő tárolókapacitás és megújuló kapacitás épülne ki ahhoz, hogy a gáz teljesen kikerüljön az árazási egyenletből, de a legutóbbi árkilengések jól mutatják, milyen messze van még ettől Európa.