A Minisztertanács jóváhagyta egy szakértői testület felállítását, amely független jelentésekkel segíti a klímapolitikát. A kutatók kiválasztása nyáron indul, a testület ősszel kezdi meg működését.
A Minisztertanács kedden jóváhagyta a Klímaváltozás Elleni Cselekvés Tudományos Testületének létrehozását, egy új tanácsadó szervet, amely független, több tudományágat átfogó elemzésekkel támogatja az éghajlati vészhelyzettel kapcsolatos közpolitika kidolgozását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ez a munkacsoport a kormányzati tárcák által megfogalmazott igényekre független, szigorú és multidiszciplináris elemzésekkel reagál majd, és erősíteni fogja a szakértelem beépítését a közpolitikai döntéshozatalba” – közölte a Tudomány, Innováció és Egyetemek Minisztériuma egy közleményben (forrás: spanyol).
A Tudomány, Innováció és Egyetemek Minisztériuma, valamint az Ökológiai Átmenetért és a Demográfiai Kihívásokért felelős minisztérium által kezdeményezett intézkedés értelmében a szakértői testület őszre alakul meg.
Az bejelentés arra az időszakra esik, amikor Spanyolország példátlan tűzhullámmal küzd, beleértve az ávilai erdőtüzet is, amely több mint 77 000 hektár erdőterületet pusztított el, és már az ország történetének legnagyobb ilyen jellegű tüzeként van nyilvántartva. A kormány legfrissebb összesítése szerint több mint 63 000 embert kellett evakuálni, és további 35 000-en továbbra is otthonaikban vannak elzárva.
Az Ökológiai Átmenet Minisztériumának legutóbbi gyorsjelentése (forrás: spanyol) szerint az év eleje óta Spanyolországban a tüzek által érintett erdőterület nagysága már eléri a 172 396 hektárt, vagyis gyakorlatilag a felét annak, ami 2025-ben égett le az országban. Az eddigi spanyolországi tűzhullám költségei akár 3,275 milliárd euróra is rúghatnak, pusztán az oltási munkálatokat tekintve.
Eljárásrendek és lehetséges forgatókönyvek
A kormány szerint az új munkacsoport „tudományos bizonyítékokon alapuló jelentéseket és beavatkozási protokollokra vonatkozó javaslatokat” fog készíteni, és felvázolja a „klímaváltozásból fakadó jövőbeli forgatókönyveket”. A megállapodás jóváhagyása után a nyár folyamán megnyílik a tudományos szakemberek kiválasztásának folyamata, akik a testület működési struktúráját alkotják majd.
A további feladatok közé tartozik a beavatkozási protokollok kidolgozása és olyan megkeresések megválaszolása, amelyek a közpolitikai döntéshozatal irányát hivatottak meghatározni mind rendes körülmények között, mind pedig „válsághelyzetek és vészhelyzetek” idején. Emellett előrejelzési gyakorlatokat is végez majd, hogy időben felmérje az éghajlati vészhelyzetből fakadó jövőbeli forgatókönyveket.
A testület irányítását két szinten szervezik meg. Egy szervezeti és technikai jellegű bizottság irányítja majd a munkát, összehangolja a szakértők kiválasztásának folyamatát, és fogadja a jelentéskéréseket. Emellett egy tudományos tanács fogja elkészíteni a tanulmányokat és a speciális szakvéleményeket.
E tanácsot tíz, „elismert szaktekintélynek” számító kutató alkotja majd, olyan szakterületekről, mint a klímatudomány, az ökológia, a földrajz, a vízkészlet-gazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság, az egészségügy, a tengeri környezet, az ökológiai átmenetet szolgáló mérnöki tudományok, a környezetjog, a környezetszociológia és a viselkedéstudományok.
A testület létrehozása a Klímavészhelyzet Elleni Állami Paktum első pillérének végrehajtását szolgálja; a kormány 2025 szeptemberében mutatta be ezt a megállapodást. Az ügyvezetés szerint a javaslat egy részvételi folyamat során nyerte el végleges formáját, amelyben mintegy 1300 szereplőtől közel 4000 észrevétel érkezett.