Egy új tanulmány szerint a sebességhatár betartása évente több millió eurót spórolhatna meg, miközben az átlagos napi ingázást csak 54 másodperccel hosszabbítja meg.
A sebességhatár betartása „drámaian visszafoghatja” az üzemanyag-fogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben évente több milliárd eurót spórolhat meg az autósoknak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Minnesotai Egyetem Twin Cities campusának kutatói több mint 120 millió, valós körülmények között megtett járműutat elemeztek az Egyesült Államokban, hogy felmérjék a gyorshajtás valódi hatásait.
A Communications Sustainability (forrás: angol) című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint, ha az Egyesült Államokban mindenki betartaná a kijelölt sebességhatárokat, naponta átlagosan 22 millió dollárt (mintegy 19,26 millió eurót), több mint 25 millió liter üzemanyagot és 57 ezer tonna szén-dioxidot lehetne megspórolni.
Ezek a megtakarítások a könnyű gépjárművekre (LDV), például személyautókra és kisfurgonokra vonatkoznak, amelyek az Egyesült Államok teljes energiafelhasználásának 14,6 százalékát adják.
Az EU által támogatott, az energiahatékonysági trendeket nyomon követő Odyssee-Mure projekt 2024-es jelentése szerint az LDV-k a közúti közlekedésben felhasznált energia mintegy felét fogyasztják Európában.
Valós üzemanyag-megtakarítási lehetőségek
A készpénzben és a klímára gyakorolt hatásban mérhető megtakarítások mellett – amelyek a háború Irán ellen miatt elszálló benzinárak nyomán tovább nőhetnek –, a kutatók azt találták, hogy a sebességhatár betartása kevesebb mint egy percet tesz hozzá az átlagos napi ingázáshoz.
„Bár a belső égésű motorral hajtott járművek az elmúlt évtizedekben jelentősen hatékonyabbá váltak, jóval erősebbek is lettek” – mondja William Northrop, a Minnesotai Egyetem gépészmérnök professzora, a tanulmány levelező szerzője.
„Ma könnyebb, mint valaha, gyorsan vezetni. Tanulmányunk egy nyilvánvaló, ám nehezen megvalósítható intézkedést vizsgál, amellyel jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el anélkül, hogy le kellene cserélnünk az autóinkat: lassabban vezetni.”
A kutatók szerint a következő lépés az, hogy keretrendszerüket kiterjesszék változatosabb úttípusokra, és feltárják, miként hatnak az „agresszív gyorsítások” az üzemanyag-felhasználásra és a kibocsátásokra.
„Ha a sebesség- és a gyorsításcsökkentés hatásait egyaránt vizsgáljuk, még teljesebb képet kapunk a valós üzemanyag-megtakarítási potenciálról” – teszi hozzá Northrop.
Szárnyalnak az elektromosautó-eladások az EU-ban
Az Irán elleni háború miatt felborult globális energiaellátás Európa-szerte elektromosautó-boomot indított el, mivel egyre több autós szakít a fosszilis üzemanyaggal működő járművekkel.
Az Európai Gépjármű-gyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint az új, akkumulátoros elektromos járművek (BEV) regisztrációi 48,9 százalékkal nőttek márciusban az EU-ban az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
Az akkumulátoros elektromos autók márciusban már a teljes uniós piac több mint 20 százalékát tették ki, az első negyedév egészében pedig 19,4 százalékos volt a részesedésük. Ez 2025 első negyedévében még 15,2 százalék volt.
Az ACEA jelentése szerint az átállást új, illetve átdolgozott adókedvezmények és más ösztönző rendszerek is jelentősen támogatták a legnagyobb európai országokban.
Miközben az elektromos autók gyorsan teret nyernek, a hibrid elektromos járművek (HEV) még mindig a legnagyobb egyedi piaci részesedéssel bírnak, 38,6 százalékkal; regisztrációik száma az első negyedévben meghaladta az egymillió darabot.
Ezzel párhuzamosan a belső égésű motoros autók egyre kevésbé népszerűek. A benzines autók regisztrációja tovább csökkent az EU-ban az első negyedévben, jelentősen visszaesve az egy évvel korábbi 28,7 százalékról, a dízelek pedig hasonló pályát követtek, részesedésük mindössze 7,7 százalékra zsugorodott.
Az élen Olaszország állt: ott 65,7 százalékkal nőtt a BEV-regisztrációk száma az első negyedévben, amit Franciaország, majd Németország követett.
Mennyit takaríthat meg egy elektromos autóval?
Az Egyesült Királyság Energy Saving Trust (forrás: angol) nevű szervezete szerint egy teljesen feltöltött elektromos autó tipikus hatótávolsága mintegy 220 mérföld (354 km), és nagyjából 17 fontba (19,91 euróba) kerül, ha otthon tölti.
Ugyanekkora táv megtétele benzines vagy dízel autóval több mint a duplájába kerülne, nagyjából 45 fontba (52,69 euróba).
Mivel az elektromos autók nem bocsátanak ki kipufogógázt, az autósok a szén-dioxid-lábnyomukat is jelentősen csökkentik.
Az energiaszolgáltató EDF (forrás: angol) számításai szerint a hagyományos benzines autók kilométerenként nagyjából 165 gramm CO2-t, a dízel járművek pedig körülbelül 170 grammot bocsátanak ki. Az elektromos autók átlagosan mindössze 50 gramm CO2-t termelnek kilométerenként, ebben már az áramtermelésből származó kibocsátás is benne van.
Az elektromos autók gyártása természetesen sok energiát igényel. A termelés során keletkező kibocsátás jellemzően magasabb, mint a benzines autók esetében, elsősorban a lítiumion-akkumulátorok előállítása miatt, amely hőcsapdaként viselkedő üvegházhatású gázok kibocsátásával jár.
A technológiai fejlődés fokozatosan hatékonyabbá teszi ezt a folyamatot, a vásárlók pedig választhatnak használt elektromos autót is, amelyek ára gyakran versenyképes a benzines modellekével.