Fegyvereket és katonai felszerelést hoznak be az Európai Unióba az ukrán frontról hazatérő katonák – figyelmeztet egy bizalmas dokumentum.
Az ukrán frontvonaláról visszatérő katonák fegyvereket és katonai felszerelést hoznak magukkal, ami aggodalmat kelt amiatt, hogy a harctérről származó eszközök megjelenhetnek és terjedhetnek az Európai Unióban – derül ki egy, az Euronews birtokába került, bizalmas uniós dokumentumból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A harctérről származó lőfegyverek elterelésének kockázatáról szerdán tárgyalnak az EU-tagállamok nagykövetei, miközben az európai hatóságok fokozzák a blokk területére érkező fegyverek nyomon követésére irányuló erőfeszítéseiket.
„A tagállamok arról számoltak be, hogy visszatérő harcosoknál fegyveralkatrészeket és katonai felszerelést találtak” – olvasható az EU Tanácsának dokumentumában, amely az ukrajnai háború EU-belső biztonságra gyakorolt hatására összpontosít.
„Anélkül, hogy ezeket a személyeket feltétlenül összefüggésbe hoznánk szervezett csempésztevékenységgel, ezek az észlelések azt mutatják, hogy fennáll a kockázata annak, hogy katonai alkatrészeket vagy más, a harctérről származó felszerelést Ukrajnából az EU területére szállítanak” – folytatódik a dokumentum.
Az elmúlt hónapokban több uniós ország szorgalmazta, hogy tiltsák ki a volt és jelenlegi orosz harcosokat az unióból a lehetséges biztonsági kockázatok – mindenekelőtt az európai területen elkövetett szabotázs- és hibrid támadásokban való részvételük – miatt.
A tiltást felvették a 21. szankciós csomagba, de végül jelentősen enyhítették a francia és olasz ellenállás nyomására.
Ugyanakkor az uniós külügyminiszterek hónap eleji informális találkozóján az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas úgy fogalmazott, hogy „széles körű támogatás” mutatkozott a vízumtilalom előmozdítására, miután Leipzigben dróntámadási kísérlet történt, és a gyanúsítottak egyike a hírek szerint Olaszország által kiállított turista vízummal lépett be a schengeni térségbe.
Eközben Észtország hírszerzési információmegosztási műveletet indított más, úgynevezett keleti szárnyon fekvő országokkal, hogy összehangolják az azonosított orosz harcosokkal szembeni belépés-megtagadási döntéseket bírósági vagy közigazgatási határozatok alapján.
„A külföldi harcosok – akár önkéntesek, akár zsoldosok – továbbra is kockázatot jelentenek, mivel katonai készségeket és tapasztalatot szereznek, amelyeket a konfliktusövezetből való kivonulásuk után bűncselekmények vagy terrorcselekmények elkövetésére lehet felhasználni” – teszi hozzá a dokumentum.
Az aggodalmak azonban nem korlátozódnak az orosz harcosokra. Kiterjednek a frontról visszatérő ukránokra is, különösen azokra a tagállamokra, amelyek jelentős számú ukrán menekültet fogadnak, mint például Németország, Lengyelország és Csehország.
Ezeknek az országoknak a hatóságai ugyanakkor rámutatnak, hogy a biztonsági kérdés az EU egészét érinti, mivel a schengeni övezet részei, és megítélésük szerint azok a katonák, akik hazatérve családjukkal egyesülnek, aligha adják el ezeket a fegyvereket legális úton – értesült az Euronews.
A Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés márciusi jelentése (forrás: angol) szerint jelenleg nem tapasztalható számottevő fegyverbeáramlás Ukrajnából a szomszédos országokba, ugyanakkor a fegyverek mozgása továbbra is „strukturális kockázatot” jelent.
Kijev eközben létrehozott egy Nemzeti Lőfegyver-koordinációs Pontot, amely listákat szolgáltat az Europolnak a lefoglalt, ellopott vagy elveszett lőfegyverekről. A kérdéssel kapcsolatos konkrét mérföldköveket Ukrajna csatlakozási tárgyalásaiba is beépítették.
Ukrajnától azt is várják, hogy az év végéig elfogadja a lőfegyvercsempészet elleni küzdelemre vonatkozó külön cselekvési tervét, a Nyugat-Balkánon már alkalmazott modell mintájára.
A Frontex, az EU határügynöksége szintén közvetlenül érintett, és várhatóan 2027 első negyedévéig létrehoz egy külön Lőfegyver-központot, hogy javítsa a lefoglalt fegyverekre vonatkozó adatok elemzését és cseréjét. Az ügynökség emellett külön utasításokat adott ki a határőrök és a vámhatóságok számára a lőfegyverek eltérítésének megelőzéséről, különös tekintettel Ukrajnára.
„Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának egyik legjelentősebb, hosszú távú aggodalma a lőfegyverek és más SALW [Small Arms and Light Weapons - kis lőfegyverek és könnyű fegyverek] elterjedése és eltérítése. Eddig kevés fegyvert foglaltak le, és kevés letartóztatás történt” – áll a dokumentumban.