„Lisszabon nem szauna”: környezetvédők hőséghez alkalmazkodó városokat követelnek

Egyre gyakoribbak, szélsőségesebbek és halálosabbak a hőhullámok. Ilyen képet mutat ma egy, a magas hőmérsékletek sújtotta Európa, ahol júniusban egymás után dőltek meg a hőmérsékleti rekordok.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Már hat hőhullámot éltünk át, ami megegyezik a tavalyi teljes évvel. És még csak július van. Emellett azt látjuk, hogy az intenzitás, vagyis a hőmérsékletnek a szokásoshoz képest mért eltérése is nagyobb” – magyarázta az Euronewsnak Francisco Ferreira, a Zero környezetvédelmi egyesület (forrás: portugál) elnöke.

A problémát, amelyet a szakértők az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a következményes éghajlatváltozásnak tulajdonítanak, a környezetvédő szervezetek szerint sürgősen úgy kell kezelni, hogy ne csak az okok mérséklésére, hanem a lakosság alkalmazkodásának segítésére is megoldásokat találjanak egy olyan helyzetben, amely a jelek szerint csak tovább fog romlani.

„Elkerülhetetlen, hogy ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, vagyis azzal, amit mi mérséklésnek nevezünk, foglalkozzunk, hanem – természetesen – az alkalmazkodással is” – hangsúlyozta Francisco Ferreira.

„Kulcsfontosságú, hogy olyan városokat építsünk és fejlesszünk, amelyek felkészültek, és képesek alkalmazkodni. Ez alapvetően azt jelenti, hogy nagy figyelmet kell fordítani az épületállományra, amely sok esetben az energiasszegénység jeleit mutatja: nem tudjuk elég melegen tartani az otthonokat télen, de nyáron sem tudjuk őket kellően lehűteni.”

A Zero azon nyílt levél aláíróinak (forrás: portugál) egyike, amelyet ma, a a globális klímaválság áldozatainak európai napján (forrás: portugál) nyújtanak át a kormány székhelyén, a lisszaboni Campus XXI-ben a miniszterelnöknek, a Környezetvédelmi és Energiaminisztériumnak, az Egészségügyi Minisztériumnak, az Infrastruktúrákért és Lakhatásért felelős minisztériumnak, valamint a Portugál Városok Országos Szövetségének. A levél a szélsőséges hőséget közegészségügyi vészhelyzetként határozza meg, és egyúttal a városközpontokban hozandó intézkedéseket követeli.

„Ez összefügg azzal, ahogyan a városainkat alakítottuk, és milyen prioritásokat követtünk. Úgy véljük, hogy nem fordítottunk kellő figyelmet ezekre a körülményekre” – mondta az egyesület elnöke.

A dokumentum átadása egyben szimbolikus esemény is lesz: egy utcai akció, amelynek során a résztvevők törölközőkbe burkolózva, „Lisszabon nem szauna!” feliratú plakátokat emelnek a magasba.

A Zero mellett további 11 szervezet – köztük a Quercus, a Geota, a Greenpeace Portugal, a WWF Portugal és az Európai Klímapaktum Portugál Nagyköveti Hálózata – írta alá a dokumentumot, amely konkrét intézkedéseket javasol a portugál városok hőséghez való alkalmazkodására.

A javaslatok között szerepel egy országos klímamenedék-hálózat létrehozása, valamint annak feltérképezése, hogy az egyes önkormányzatok területén mely már meglévő köz- és magánterületek (könyvtárak, uszodák, parkok) szolgálhatnak menedékként a hőhullámok idején. Emellett sürgetik az épületek energetikai felújításának felgyorsítását, sőt azt is, hogy bölcsődékben, idősotthonokban és nappali ellátó központokban aktív hűtésre alkalmas berendezéseket szereljenek fel.

„Az a cél, hogy valóban rendelkezésre álljanak ilyen erőforrások, klímamenedékek, vagyis árnyékos területek, zöldfelületek, légkondicionált helyek – különféle létesítményekben, a szolgáltatóktól és üzletektől kezdve egészen a közintézményekig” – tette hozzá az Euronewsnak.

A levél szerint az önkormányzati klímaalkalmazkodási tervek „alapvető lépést” jelentenek a helyi ellenálló képesség szempontjából, és kiemeli, hogy megvalósításuk elengedhetetlen.

„Portugáliában kötelező elkészíteni az önkormányzati klímaakcióterveket, amelyeknek 2024 februárjáig kellett volna elkészülniük, ehhez képest már 2026-ot írunk” – emlékeztetett a Zero elnöke. „Ezeknél a terveknél is fontosabb, hogy végre a megvalósítás szakaszába lépjünk, mert az idei nyár, de az elmúlt évek tapasztalatai is megmutatták, hogy egyre sürgetőbb választ adnunk erre a problémára, ha csökkenteni akarjuk a megbetegedések számát.”

Az éghajlati vészhelyzet nem prioritás, az átalakítások „költségesek”

A Zero elnöke szerint több oka is van annak, hogy a városokban nem történik kellő beavatkozás. „Az önkormányzatok prioritásai sokszor mások, és nem tulajdonítanak kellő jelentőséget ennek a feladatnak” – mondta. „Egyes esetekben, főleg a kisebb önkormányzatoknál, hiányzik a megfelelő szakmai kapacitás. Nem könnyű ilyen terveket készíteni – sem a kibocsátáscsökkentés, sem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából.”

Emellett a szerkezeti intézkedések költségei is gátolják a döntéshozatalt, és más irányba terelik a „politikai akaratot”.

„Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás gyakran költséges átalakításokat jelent. Kétség sem fér hozzá, hogy hosszabb távon olcsóbbak lesznek, és javítják a lakosok és a városokba látogatók életminőségét. De jelenleg jelentős beruházásokat igényelnek, ezért a helyi döntéshozók számára sokszor nehéz vállalni ezeket.”

Gyakoribb és halálosabb hőhullámok

„A szélsőséges hőség már nem távoli kockázat, hanem a közegészségre, az életminőségre és a városaink biztonságára leselkedő fenyegetés. Azt is tudjuk, hogy ez a kockázat nem egyenlően oszlik meg. Akik kevés zöldfelülettel rendelkező, erősen leburkolt utcákkal, nagy forgalommal és kevés árnyékkal jellemezhető városrészekben élnek, jóval inkább ki vannak téve a hatásainak” – olvasható a portugál miniszterelnöknek címzett levélben.

Az idei év júliusának elejéig Portugáliában hat hőhullámot regisztráltak, összesen 59 olyan nappal, amikor az év első hat hónapjában hőhullám volt – februárban, márciusban (kétszer), áprilisban, májusban és júniusban –, a portugál meteorológiai szolgálat (IPMA) adatai szerint (forrás: portugál).

„Tendenciaként azonosítható, hogy nő a hőhullámok alatti maximális napok száma: 2009-ben 93 napot jegyeztek fel, 2017-ben 83-at, 2023-ban pedig 80-at. 2025-ben 74 napon állt fenn hőhullám, míg 2026 első hat hónapjában 59 napon” – közölte a portugál meteorológiai szolgálat.

Ezek a szélsőséges hőmérsékleti jelenségek – amelyeket más európai országokban, például az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban is tapasztaltak – a halálozás növekedésében is szerepet játszanak.

A legutóbbi, július elején Portugáliában tapasztalt hőhullám idején többlethalálozást regisztráltak. A Halotti Anyakönyvi Bizonyítványok Információs Rendszerének (SICO) adatai szerint július 2-a és 8-a között az átlagosnál több haláleset történt, amikor az ország jelentős hőhullám alatt állt. Az elhunytak számának a bázisértékhez viszonyított különbsége alapján július 2–8. között mintegy 539 többlethalálesetet regisztráltak.

2026. július 3. és 6. között, amikor a kormány az egész kontinentális területre riasztást rendelt el, 313 többlethalálesetet számoltak össze.

Júniusban, amely Európa történetének egyik legmelegebb júniusa volt, több mint tízezer többlethalálesetet regisztráltak Európában.

A hétfőn közzétett, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, valamint az Egészségügyi Világszervezet által támogatott EuroMOMO, a halálozást monitorozó szolgálat adatai szerint 27 országban 10 650 többlethalálesetet jegyeztek fel június 22. és 28. között.

Az Egészségügyi Világszervezet már figyelmeztetett: mindez csak a kezdet, és a következő nyarak még nehezebbek lesznek.

„Ez a hőhullám csak főpróba” – fogalmazott Hans Henri Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.