Franciaország elérte, hogy Aliser Uszmanov az Azerbajdzsánnal lezajlott fogolycsere részeként lekerüljön az uniós szankciós listáról. A másik ismert üzletember, Mihail Fridman neve is lekerült.
Az Európai Unió beleegyezett, hogy leveszi szankciós listájáról az üzbég–orosz oligarchát, Aliser Uszmanovot. Az egyezséget feszült tárgyalások előzték meg. Franciaország ugyanis Uszmanov törlését a szankciós listáról egy Azerbajdzsánnal kapcsolatos fogoly-szabadonbocsátáshoz kötötte, ami heves vitát váltott ki Brüsszelben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy másik orosz oligarcha, Mihail Fridman neve is lekerült a listáról, miután Szlovákia megvétózta, hogy továbbra is szerepeljen rajta – erről több diplomata számolt be az Euronewsnak.
Luxemburg azzal érvelt, hogy ha Uszmanov neve lekerül, akkor Fridmané is. Fridman 16 milliárd dolláros kártérítési igényt nyújtott be Luxemburg ellen befagyasztott vagyona miatt.
A nagykövetek kedden, két hétig húzódó egyeztetések után véglegesítették a kompromisszumot, amelyek a blokk szankciós rendszerét az összeomlás szélére sodorták.
Lettország feltartotta a folyamatot hétfőn, arra figyelmeztetve, hogy nem ez a megfelelő pillanat Moszkvára nehezedő nyomás enyhítésére. A balti ország kedd délutánra engedett, és konstruktív tartózkodást választott, így lehetővé tette a szükséges egyhangúságot.
Az EU, mintegy ellensúlyozásként, hogy két nagy befolyású üzletembert töröl a listáról, példátlan módon 36 hónapra meghosszabbítja Oroszországgal szembeni egyéni szankcióit.
Korábban ezeket az intézkedéseket félévente hosszabbították meg, ami rendszeres alkalmat adott a tagállamoknak, hogy engedményeket kérjenek.
A szankciós lista jelenleg több mint 2600 személyt, szervezetet és entitást tartalmaz, akiket azzal vádolnak, hogy támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját, köztük Vlagyimir Putyin elnököt is.
Bár a kompromisszum révén a szankciók jóval hosszabb ideig érvényben maradnak, és a jövőben megvédhetők a váratlan vétókkal szemben, két prominens orosz szereplő eltávolítása felháborította Kijevet, amely hangosan tiltakozott a lépés ellen.
Ahogy a tárgyalások a végső szakaszhoz értek, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan felszólította az uniót, hogy tartsa Uszmanovot és Fridmant a feketelistán.
Üzenetében megköszönte Lettországnak az ellenállást.
„A világnak nem politikai törlésekre, hanem az egyéni szankciók időszerű és feltétel nélküli meghosszabbítására van szüksége mindaddig, amíg Moszkva nem kezd komoly béketárgyalásokba, és nem tesz konkrét lépéseket az Ukrajna elleni háborúja befejezésére” – mondta Zelenszkij.
„Ez a legrövidebb út a békéhez, amelyre mindannyian törekszünk. Minden ukrán család az EU egységére és szolidaritására számít.”
A felhívások azonban nem billentették át az erőviszonyokat a tárgyalóteremben. A tagállamok fokozatosan felismerték, hogy Franciaország túl sok politikai tőkét fektetett az ügybe, és a botrány ellenére sem hajlandó lemondani Uszmanovval kapcsolatos követeléséről.
„Senki sem örül ennek” – mondta egy diplomata. „De az volt az általános vélemény a teremben, hogy jobb megtartani a többi nevet a rendszerben, és biztosítani, hogy egyhamar ne kelljen újra végigcsinálnunk ezt a cirkuszt.”
Üzbég–francia megállapodás
Az EU Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziójának első napjaiban szankcionálta Uszmanovot, „szoros kapcsolataira” hivatkozva Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint az orosz gazdaság „kulcsfontosságú ágazataiban” fennálló érdekeltségeire, amelyek „jelentős” bevételt biztosítanak az államnak.
A 73 éves üzletember, akinek vagyonát 16,6 milliárd dollárra becsülik, tagadja a vádakat, és megtámadta a szankciókat, amelyek utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenek.
Üzbegisztán – más türk államokkal együtt – két éve lobbizik az uniós intézményeknél és több tagállamnál azért, hogy Uszmanov neve lekerüljön a listáról.
Az Euronews úgy értesült, hogy az üzbég és a francia hatóságok kulisszák mögötti megállapodást kötöttek, amelynek értelmében Azerbajdzsán két francia állampolgárt engedne ki a börtönből Uszmanov törléséért cserébe.
Ilham Alijev azeri elnök a megállapodás részeként kegyelmet adna.
Franciaország nem erősítette meg az egyezséget. A francia tisztviselők csupán „nemzetbiztonsági” kérdésre hivatkoztak, és nem közöltek további részleteket, ami tovább növelte a bizonytalanságot a tárgyalások körül.
2024 szeptembere óta Párizs a „letartóztatás, önkényes fogva tartás és tisztességtelen eljárás veszélyére” figyelmeztet, amikor az Azerbajdzsánba irányuló utazásokról tájékoztat.
„Letartóztatás vagy fogva tartás esetén az alapvető jogok tiszteletben tartása nem garantált” – áll a francia külügyminisztérium utazási tájékoztatójában, amely továbbra is érvényben van.
Tavaly egy azeri bíróság 12 év börtönre ítélte a francia vízgazdálkodási cég vezető tisztségviselőjét, Anass Derraz (forrás: angol)ot, mert 2018-ban kenőpénzt fogadott el egy azeri–orosz üzletembertől egy lefoglalt jacht felszabadítására tett erőfeszítésekkel összefüggésben.
Az év elején egy másik francia állampolgárt, Martin Ryant (forrás: angol) tíz év börtönre ítélték Azerbajdzsánban, mert állítólag a hadsereget kémlelte és titkos információkat gyűjtött a francia kormány számára. Ryan és Párizs határozottan vitatta a vádakat.
Franciaország áprilisban frissítette az utazási figyelmeztetést Ryan ítélete után.