Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha, azzal vádolta Magyart, hogy Orbán „obstrukcionizmusát és izolacionizmusát” folytatja, miután a magyar kormányfő bírálta Kijevet, amiért az hozzájárulás nélkül vonta be Magyarországot a Kárpáti Nyolcak fórumába.
Újabb feszültségek robbantak ki Magyarország és Ukrajna között, miután Budapest azzal vádolta Kijevet, hogy beleegyezése nélkül vette be az országot Volodimir Zelenszkij új regionális fejlesztési fórumába.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Magyar Péter az éjszaka az X-en csapott össze Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel, hangsúlyozva, hogy Magyarország soha nem járult hozzá a Kárpáti Nyolcakhoz (Carpathian Eight, C8) való csatlakozáshoz.
Zelenszkij múlt pénteken indította el a C8-at a térségi beruházások ösztönzésére, és Magyarországot is a tagok között tüntette fel. Budapest azonban hétfőn cáfolta, hogy bármilyen módon részt venne a kezdeményezésben, és közölte: visszautasította a csatlakozásra szóló meghívást.
Egy közösségi médiás bejegyzésben Szibiha azzal vádolta Magyart, hogy az Ukrajna-politikában Viktor Orbán nyomdokaiba lép. Orbán, aki az idei évig 16 éven át vezette Magyarországot, kemény ukránellenes kampányt folytatott, Kijevet Európát fenyegető veszélyként festve le.
„Amit mostanában Budapestről hallunk, az zavarba ejt bennünket. Úgy tűnik, hogy bár Viktor Orbán már nincs hatalmon, az obstrukció és az izolacionizmus politikája tovább virágzik” – írta Szipiha az X-en, hozzátéve, hogy Magyar kijelentései szükségtelenül konfrontatívak.
„E kijelentések ellenére továbbra is megerősítjük Ukrajna készségét és nyitottságát arra, hogy Magyarországgal kölcsönösen előnyös, pragmatikus és egymást tiszteletben tartó kétoldalú együttműködést alakítson ki.”
Magyar egy hozzászólásban válaszolt, megismételve, hogy Magyarország beleegyezése nélkül került fel a C8 taglistájára.
„Segítek önnek. Teljes mértékben elfogadhatatlan azt állítani, hogy egy szuverén ország tagja egy nemzetközi együttműködésnek (Carpathian Integration), anélkül, hogy előzetesen konzultálnának az érintett országgal, vagy megszereznék a beleegyezését.”
Magyar a helyzetet ahhoz hasonlította, mintha egy helyi futballcsapat megkérdezés nélkül igazolna le egy ismeretlen játékost a szomszédságból.
„Nem ismerjük egymást, de maga már benne van, és magának kell hoznia a labdát.”
Olajvita fokozza a feszültséget
A Telex beszámolója szerint Magyarország ukrajnai nagykövete részt vett a C8 múlt pénteki ülésén, ám nem írta alá a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát.
A Kárpáti Nyolcak azért jött létre, hogy erősítse a biztonsági, energetikai és kereskedelmi együttműködést, valamint 9,4 milliárd eurónyi beruházást vonzzon a térségbe.
Szombaton az ukrán állami energiacég, a Naftogaz bejelentette, hogy megállapodott magyar partnerével, a MOL-lal magyarországi olajtárolók létesítéséről, amelyek a készletek védelmét szolgálnák egy esetleges orosz támadással szemben.
Az ügyletet Orbán pártja, a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatként bírálta, és heves választ váltott ki Magyartól is.
„A Tisza kormány alatt sem a magyar–ukrán határon, sem máshol nem épülhet ilyen tároló” – közölte a miniszterelnök hétfőn.
Arra is figyelmeztette a MOL-t, hogy hasonló megállapodások előtt egyeztessen a kormánnyal, emlékeztetve, hogy a magyar állam 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban.
„A MOL gyakorlata teljes mértékben elfogadhatatlan; mostantól elvárom, hogy a vállalat a magyar államot 25 százalékos tulajdonosként kezelje. Majd meglátjuk, ennek milyen következményei lesznek.”
Újrakezdés helyett visszalépés
Orbán idején Kijev és Budapest kapcsolatai nyíltan ellenségesek voltak, a volt kormányfő Zelenszkij kormányát Magyarországra leselkedő veszélyként állította be. Ellenezte az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, és sorra megvétózta az ország védelmét szolgáló uniós pénzügyi és katonai támogatási csomagokat.
Zelenszkij a magyar választási kampány idején azzal fenyegetőzött, hogy kiadja Orbán címét az ukrán katonáknak.
Magyar áprilisi választási győzelme után az új magyar kormány pragmatikusabb együttműködést sürgetett Kijevvel. Magyarország feloldotta vétóját a csatlakozási tárgyalásokkal szemben, és jóváhagyta két tárgyalási klaszter megnyitását, cserébe a nyugat-ukrajnai magyar kisebbség nyelvi és oktatási jogainak garantálásáért.
Nyáron azonban Budapest ismét életbe léptette vétóját, arra hivatkozva, hogy nem történt előrelépés a kisebbségi jogok ügyében.
Magyar és Zelenszkij is jeleztek már korábban, hogy érdekeltétek lennétek egy kétoldalú találkozóban, konkrét időpontot azonban mindmáig nem tűztek ki.