A rekordhőmérsékletek és az éghajlatváltozás miatt napjainkban világszerte egyre gyakoribbak és súlyosabbak az aszályok.
Franciaország ezen a héten az év harmadik hőhullámára készül, miután a júniusi rekordmelegek több mint 2000 többlethalálesetet okoztak országszerte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hétfőn (július 6-án) tizenhat megye került narancssárga hőségriadó alá, a délnyugati térségekben helyenként 40 °C-os csúcshőmérsékletek várhatók.
Az aszályhelyzet súlyosbodik, a megyék túlnyomó többsége valamilyen fokú riasztás alatt áll. A vízkészletek is a határaikig feszülnek, amelyeket a hőség és a csekély csapadék együttesen apaszt le.
Július 1-jéig csaknem egy tucat megyében legalább egy településen a vezetékes vízre vonatkozó legmagasabb, „válság” szint volt érvényben, amely korlátozza a növények öntözését, az autómosást és a magánmedencék feltöltését.
„Nagy vicc”
Az állampolgárok a közösségi médiában adnak hangot felháborodásuknak, sokan a vízéhes adatközpontok hatását kifogásolják: „Előbb a vízfaló adatközpontokat kellene visszafogni, mielőtt azt kérik tőlünk, hogy korlátozzuk a konyhakert, a virágok stb. locsolását” – írja Galinette Cendrée a La Chaîne Météo időjárás-előrejelző oldal egyik Facebook-bejegyzése alatt.
Mások a sok öntözést igénylő kukoricatermesztést és a szivárgó vízinfrastruktúrát nevezik meg a közelgő válság hozzájáruló tényezőiként.
„Megint az átlagos kisembernek kell abbahagynia a két muskátlija locsolását, miközben az 1960-as évekből származó föld alatti vízvezeték-hálózat mindenhol szivárog… A gazdák pedig továbbra is felmentést kapnak a vízkivételre és az öntözésre akkor is, ha a terményeik egyáltalán nem illeszkednek az éghajlathoz. Nagy vicc” – írja Fred Lordhebus Facebook-felhasználó a Météo Basse-Normandie vízkorlátozásokról szóló bejegyzése alatt.
Egy másik hozzászóló viszont a szabályok betartására szólít fel: „Ideje lenne, hogy a felhasználók ne locsolják a virágokat és a gyepet. Csupán egy ‘csepp víz’, de ha mindenki így tenne, az már jelentős megtakarítás lenne.”
A kiszáradt talajok tűzvészveszélyt jelentenek
A Météo-France adatai szerint június végére az talajok Elzászban, Aquitaine-ben, Auvergne-ben, Limousinben és Midi-Pyrénées-ben közelítették a valaha mért legszárazabb szinteket.
A kiszáradt növényzet már most táplálja az erdőtüzeket: Délnyugat-Franciaországban 10 000 embert kellett kitelepíteni, ahol az erős szél által felkorbácsolt tűz eddig 4600 hektárt perzselt fel.
Sebastien Lecornu francia miniszterelnök múlt héten közölte, hogy a nyári szezon kezdete óta csaknem 7000 tűz ütött ki, és mintegy 8700 hektár égett le.
A World Weather Attribution júniusban közzétett gyorsreagálású attribúciós tanulmánya szerint az idei nyár perzselő hőmérsékletei 50 évvel ezelőtt „gyakorlatilag lehetetlenek” lettek volna.
A kutatók megállapították, hogy ha a mostanihoz hasonló hőhullám az 1976-os éghajlati viszonyok között következett volna be, nagyjából 3,5 °C-kal hűvösebb lett volna – jól mutatva, mennyire gyorsan erősödtek fel a szélsőséges hőhullámok néhány évtized alatt.
Franciaország vízkészletei folyamatosan apadnak
A franciaországi vízválság nem elszigetelt jelenség: az ország megújuló vízkészletei tartósan csökkennek, az 1990–2001-es és a 2002–2018-as időszak között 14 százalékkal estek vissza.
A szárazabb, melegebb telek, a korábban induló hóolvadás, valamint a nyári hőhullámok miatti fokozódó párolgás alakítják ezt a trendet, amelyet tovább súlyosbít a mezőgazdaság nagy vízigénye, a háztartási fogyasztás és a francia atomerőművek hűtési szükséglete.
A júniusi hőhullám idején a Szajna és a Rhône folyó mentén működő atomreaktorokat a víz hőmérsékletének emelkedése miatt le kellett állítani.
Ez éles emlékeztető arra, hogy az aszály nem pusztán környezeti probléma: „Hatással van az élelmiszer-ellátási rendszerekre, az energiatermelésre, a gazdaságokra, az ökoszisztémákra és az emberek jóllétére” – mondja Dr. Micha Werner, az IHE Delft Vízforrások és Ökoszisztémák Tanszékének, az aszályállóságra szakosodott professzora.
Mennyire kiterjedtek a vízkorlátozások Franciaországban?
Franciaországban az aszályriasztások egy négyfokozatú skálán alapulnak – figyelmeztetés, riasztás, fokozott riasztás és válság –, ahol a legmagasabb szint gyakorlatilag minden nem létfontosságú vízhasználatot megtilt.
A korlátozásokat településenként határozzák meg, így azonos megyében fekvő szomszédos városokra is eltérő szabályok vonatkozhatnak.
A kormány VigiEau (forrás: angol) platformja szerint július 1-jéig a 96 szárazföldi megye közül 84-ben legalább egy településen érvényben volt valamilyen vezetékes vízre vonatkozó korlátozás; eddig mindössze 12 megye – köztük Charente-Maritime, a Somme és Haute-Corse – maradt mentes ezektől.
Ha a mezőgazdasági vízkorlátozásokat is beleszámítjuk, 96-ból 92 megyét érintenek az intézkedések.
A francia agrárminisztérium július 3-án sürgősségi intézkedéscsomagot vezetett be, hogy segítse a gazdákat a klímaváltozással összefüggő, egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események kezelésében. A csomag gyorsabb termésbiztosítási kifizetéseket, a növény- és állatállományban keletkezett károk szorosabb nyomon követését, valamint a lehetséges vízkorlátozások korábbi megtervezését tartalmazza.
A kukorica Franciaország egyik legvízigényesebb nyári kultúrája, amely forró, száraz időszakokban – különösen virágzáskor – gyakran igényel öntözést. Az idei elhúzódó hőség és csapadékhiány egyre nagyobb károkat okoz, ahogy az állomány belép ebbe a kritikus fejlődési szakaszba. Az agrárminisztérium szerint a francia kukoricatermés az idén várhatóan évtizedek óta a legrosszabb lesz, a termés mintegy harmadát a magas hőmérséklet pusztította el.
A rendkívüli nyári hőség Franciaország eddigi legmelegebb tavasza után érkezik: a hőmérséklet 1,7 °C-kal haladta meg az évszakos átlagot, a csapadékmennyiség pedig mintegy 30 százalékkal maradt el az átlagtól – közölte a Météo-France (forrás: angol).
Ennek következtében a felszín alatti vízkészleteket monitorozó intézmény, a Bureau de Recherches Géologiques et Minières (BRGM) becslése szerint Franciaország talajvízszintjeinek 77 százaléka jelenleg csökken.
Mivel július első felére alig jeleznek csapadékot, a helyzet várhatóan tovább romlik – a hatóságok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a korlátozások eddig inkább megelőző jellegűek, mintsem egy valódi válság jelei.
Az ivóvízhiányra való felkészülést szolgáló kormányzati munkacsoport felállítása után Mathieu Lefèvre, az ökológiai átmenetért felelős miniszterhelyettes közölte, hogy országos szinten egyelőre nem jelentettek zavarokat az ivóvízellátásban, bár egyes hálózatok „kezdenek nyomás alá kerülni” – számolt be a France Info.