A dán hírszerzés arra figyelmeztet, hogy Oroszország a hibrid támadásokon kívül katonai hadműveletet is végrehajthat valamely NATO-tagállam ellen a közeljövőben. Ez a veszély ma kicsi, de növekszik, áll a jelentésben.
A Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (DDIS) csütörtökön közölte, hogy nő az orosz katonai akció kockázata a NATO-országokkal szemben, és bár egy teljes körű invázió „nagyon valószínűtlen”, mégis lehetséges.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Alacsony, de növekvő a kockázata annak, hogy Oroszország korlátozott katonai támadást indítson egy vagy több, Oroszországgal határos NATO-tagállam ellen” – mondta Thomas Ahrenkiel, a DDIS vezetője azon a sajtótájékoztatón, ahol az Oroszország felől érkező fenyegetésről szóló frissített értékelést ismertette.
Azt mondta, hogy a szolgálat továbbra is úgy látja, hogy „nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország bármilyen érdekét látná egy NATO-tag lerohanásában, de ezt sem zárhatjuk ki”.
Az értékelésben a DDIS azt írta, hogy Oroszország várhatóan egyre több úgynevezett „hibrid támadást” hajt végre nyugati célpontok ellen.
Megjegyezték, hogy ezek a támadások korábban „elsősorban a félelemkeltést és az Ukrajnának nyújtott segítség lakossági támogatásának gyengítését szolgálták”.
Mostanra azonban olyan akciók is megjelentek, amelyek célja, hogy megakadályozzák a támogatás eljutását Ukrajnába, például a védelmi ipari vállalatok vagy a katonai felszerelést szállító vasúti fuvarok elleni szabotázs – közölte a szolgálat.
A DDIS szerint Oroszország várhatóan fokozza az ilyen akciókat, amelyek „a létfontosságú társadalmi funkciókat megbénító, romboló kibertámadásokat” is magukban foglalhatnak.
A szolgálat szerint a korlátozott katonai támadás kockázata akkor is alacsony, ha az ukrajnai háború folytatódik, de ilyen lépés Oroszország részéről arra irányulhatna, hogy az európai erőforrásokat elvonja Ukrajnától.
„Egy korlátozott katonai támadás Oroszország részéről kétségbeesett lépés lenne, és – akárcsak az intenzívebb hibrid támadások – akár a következő hónapokban is bekövetkezhet” – áll a szolgálat közleményében.
Ugyanakkor a DDIS arra is rámutatott, hogy „az erők felvonultatása több hónapnyi előkészületet igényelne, és nehéz lenne eltitkolni”.
Ahrenkiel azt is hangsúlyozta, hogy bár „Oroszország megnövekedett kockázatvállalási hajlandósága következményekkel jár Dánia biztonsági helyzetére nézve”, elsősorban a hibrid támadások révén, ez nem jelenti azt, hogy Oroszország támadást indítana a skandináv ország ellen.
„Nem számítunk hagyományos orosz katonai támadásra Dánia ellen” – szögezte le.
Európa teljes gőzzel fegyverkezik
Az európai országok fokozott készültségben vannak minden lehetséges orosz beavatkozás miatt, attól tartva, hogy Moszkva célba veheti Kijev nyugati támogatóit, miközben a Kreml Ukrajna elleni inváziója már az ötödik évébe lép.
A hónap elején a dán hírszerző ügynökség, a PET szerint Oroszország „aktívan” készül szabotázsműveletekre az ország ellen.
„Az orosz titkosszolgálatok aktívan készítik elő a dán védelmi ipart célba vevő szabotázsakciókat” – áll a PET AFP-nek eljuttatott közleményében.
Tájékoztatásuk szerint a közösségi médiában „hétköznapi dánokat” toboroznak, hogy olyan fényképeket készítsenek, amelyeket szabotázsakciók megtervezéséhez lehet felhasználni.
Figyelmeztetés az Egyesült Királyságból
Közben júniusban Keir Starmer volt brit miniszterelnök azt mondta, hogy a nyugati hírszerzési értékelések szerint Oroszország négy éven belül támadást indíthat egy NATO-ország ellen.
„A mi hírszerzési értékelésünk és más NATO-országoké szerint is előfordulhat, hogy Oroszország már 2030-ban támadást intéz a NATO ellen” – mondta Starmer egy délnyugat-angliai dróngyártó vállalatnál tett látogatása során.
Két hónappal később, augusztusban Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin „nem fog megtámadni” NATO-területet, ezzel cáfolva azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Washington aggódik, hogy esetleg orosz támadás érheti Európát.
Trump szavai néhány nappal azután hangzottak el, hogy John Ratcliffe, a CIA igazgatója váratlan tárgyalásokra Moszkvába utazott. A Wall Street Journal és a CBS News szerint a látogatás célja az volt, hogy eltántorítsa Oroszországot a NATO-tagok megtámadásától, miután amerikai hírszerzési értékelések arra figyelmeztettek, hogy Moszkva megpróbálhatja „letesztelni” a szövetséget.
„Jó megbeszéléseim voltak vele. Nem fog megtámadni NATO-területet” – mondta Trump az Ovális Irodában újságíróknak arra a kérdésre válaszolva, hogy az orosz elnök beleegyezett-e ebbe.