Exkluzív: a hőhullámok már az európai energiaszámlákon is meglátszanak – rendkívüli nyereségadót kellene kivetni a fosszilis cégekre?
Európa klímaváltozás által gerjesztett hőhulláma mindössze egy hét alatt több mint 700 millió euróval növelte az áramszámlákat már csak Franciaországban és Németországban, derül ki a környezetvédő NGO, a 350.org friss elemzéséből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hőhullámok növelik a hűtés iránti igényt, és a megnövekedett áramfogyasztás magasabb árakat hoz magával. A 2026. június 21–27. közötti időszakot – amikor rekordmeleg sújtotta Nyugat-Európa jelentős részét – a június 14–20. közötti bázisidőszakkal összehasonlítva az elemzés azt mutatja, hogy az áramárak becslések szerint Németországban 371 millió, Franciaországban pedig 360 millió euróval emelkedtek.
Mindezek az extra költségek ráadásul a már eleve megemelkedett olaj- és gázárakra rakódnak rá, amelyeket a Hormuzi-szoros hajózási útvonalán zajló, elhúzódó válság tornázott fel. Irán a szorost válaszul zárta le az ország ellen több mint 100 napja indított amerikai–izraeli offenzívára.
„A fosszilis energiacégek továbbra is hasznot húznak azokból a válságokból, amelyek létrejöttében maguk is közreműködtek” – mondja Andreas Sieber, a 350.org politikai stratégiáért felelős vezetője. „A kormányoknak tartósan meg kell adóztatniuk a fosszilis energiahordozók extra profitját, és a bevételt arra kell fordítaniuk, hogy megvédjék az embereket a hőségtől, a magas számláktól és az energiapiaci sokkoktól.”
Este ugrottak meg leginkább az árak
Az elemzés szerint az áremelkedési hullámok különösen az esti órákban voltak erősek. Németországban például az áram ára a múlt héten déli 12 órakor még 86 euró volt megawattóránként, este 8 órára azonban 566 euróra szökött fel megawattóránként, az EU áramár- és terhelési adataira épülő elemzés szerint.
Ennek részben az az oka, hogy napnyugtakor visszaesik az olcsó napenergia kínálata, miközben a hőmérséklet és a hűtési igény továbbra is magas marad, különösen a trópusi éjszakákon. A valós idejű energiapiaci hírügynökség, a Montel News külön adatgyűjtése szerint a villamosenergia-árak rekordot döntöttek június 23., kedd este: Belgiumban az ár több mint a tízszeresére ugrott az EU átlagos nagykereskedelmi áramárához képest.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a nagy hőség miatt romlik a napelemek és a gázerőművek hatásfoka.
Hogyan csökkenthetné a fosszilis energiahordozók extraprofitjára kivetett adó a számlákat
A mostani hőhullám sorra döntötte meg a rekordokat, és Európa-szerte 1300 többlethalálesethez vezetett, köztük több fulladásos tragédiához, miután az emberek felügyelet nélküli folyókban és tavakban próbáltak felfrissülni.
A közegészségügyi kockázatokon és az energiaszámlákra gyakorolt hatáson túl a hőhullám a mezőgazdaságot, az ipart és az infrastruktúrát is komoly terhelésnek teszi ki. A World Weather Attribution nemrégiben készült tanulmánya szerint mindez „gyakorlatilag elképzelhetetlen” lett volna a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása által okozott klímaváltozás nélkül.
A 350.org szerint az olaj- és gázcégek profitjára kivetett tartós extraprofitadó fedezhetné a klímaalkalmazkodási intézkedéseket és az igazságos energiátmenetet, egy olyan modellen alapulva, amelyet az EU már alkalmazott. Az Ukrajna elleni orosz inváziót követő, 2022-es energiapiaci sokk után az unió ideiglenes extraprofitadót vetett ki a fosszilis energiahordozókra, az úgynevezett „szolidaritási hozzájárulást”, amely 28 milliárd eurót hozott. Ezt nagyrészt a sérülékeny háztartások támogatására fordították.
Az aktivisták szerint az adó tartós bevezetése most segíthetne ellensúlyozni egyrészt a Hormuzi-szoros válságának költségeit, másrészt a szélsőséges hőség miatt megugró számlákat.
„A fosszilis energiacégekre kivetett szigorúbb adózás fedezhetné, hogy az országok jobban felkészüljenek a szélsőséges időjárás kezelésére, és felgyorsíthatná az átállást a megújuló energiaforrásokra” – mondja Sieber. „Az európai kormányoknak most kell cselekedniük, ha életeket akarnak menteni és csökkenteni az energiaszámlákat.”