Az EDF a folyók ökoszisztémáját védő környezetvédelmi előírásokra hivatkozik, mivel a vízmelegedés miatt csökkenteni kell a termelést a Szajnán és a Rhône-on lévő létesítményeiben.
A francia állami tulajdonú energiaóriás, az EDF ideiglenesen leállított két atomerőmű reaktorát, környezetvédelmi megfontolásból, mert az országon példátlan hőhullám söpör végig. A hőség már halálos áldozatokat is követelt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csütörtökön lekapcsolt reaktorok a Párizstól északra, a Szajnánál fekvő Nogent-sur-Seine erőműben, illetve a délkeleti Lyon közelében, a Rhone partján található Bugey létesítményben működnek. Mindkét leállást a folyók emelkedő vízhőmérséklete indokolta. A jogszabályok kötelezik az EDF-et ennek folyamatos ellenőrzésére, hogy elkerülje olyan felmelegedett hűtővíz visszaengedését, amely károsíthatná a vízi ökoszisztémákat.
Az atomerőművek folyóvízzel hűtik reaktoraikat, majd a vizet visszaengedik a folyóba; hőmérséklete ilyenkor jellemzően néhány tized, esetenként több Celsius-fokkal is magasabb a kiemeléskori értéknél, az adott helyszíntől függően. Hőhullám idején, amikor a folyók természetes módon is felmelegszenek, az üzemeltetőknek csökkenteniük kell a termelést, vagy akár le is kell állítaniuk a blokkokat, hogy a kibocsátott víz hőmérséklete a jogszabályban előírt határértékeken belül maradjon.
A Nogent-sur-Seine erőmű már a hét elején visszafogta az egyik reaktorának teljesítményét „annak érdekében, hogy csökkentse a különbséget a Szajnából kivett és a folyóba visszabocsátott víz hőmérséklete között, ezáltal védve a vízi növény- és állatvilágot” – közölte az EDF.
Hétfőn a délnyugat-franciaországi Garonne folyó partján álló Golfech erőmű egyik reaktorát is leállították, és több más telephelyen is csökkentették a teljesítményt az EDF 57 rektorból álló flottájában, amely tavaly együttesen Franciaország áramtermelésének csaknem 70 százalékát adta.
A leállások ellenére a francia hálózatüzemeltető, az RTE szerdán közölte: „Franciaországnak elegendő termelőkapacitása van az áramigény kielégítésére, még akkor is, ha egyes termelőegységeknél kiesések történnek.”
Franciaország 96 megyéjének több mint felében adták ki a legmagasabb, életveszélyt jelző vörös riasztást, és arra kérték a lakosságot, hogy kerüljék a közvetlen napfényt.A Météo-France szerint június 23., kedd volt a legmelegebb nap azóta, hogy 1947-ben megkezdték a méréseket.
A válság azonban nem korlátozódik Franciaországra. Németországban, Spanyolországban, Portugáliában, Svájcban és Magyarországon is perzselő hőmérsékletekre készülnek, amelyek már a mindennapi életet is megbénítják: ahol június végégi tartanak a tanítás, iskolák százai zárnak be vagy engedték haza korábban a diákokat.
Ez már az idei év harmadik hőhulláma Európában, az előrejelzések szerint a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében akár 43 Celsius-fokig is emelkedhet. Az energiapiaci feszültség máris érzékelhető: a tavalyi júniusi–júliusi hőhullám legforróbb napjain a napi áramigény akár 14 százalékkal is megugrott, ami a napi átlagos villamosenergia-árak kétszeresére, helyenként háromszorosára emelkedéséhez vezetett.
A tudósok szerint a tendencia romlik. Egy friss, átfogó tanulmány szerint Európa egyes részei ma már akár évi 40 nappal több extrém hőstresszes napot élnek át, mint az 1970-es években. Mintezt az emberi tevékenység okozta klímaváltozás számlájára írható. Tudósok ismét figyelmeztettek, ahogy már évtizedek óta teszik, hogy ha nem csökkenti a világ drasztikusan a károsanyag kibocsátást és a klímaváltozást előidéző gázok kibocsátását, akkor egyre élhetetlenebbé válnak a nyári hétköznapok és egyre szaporodnak az extrém viharo és hőhullámok. Ezek az időjárási jelenségek nem csak az emberi egészségre károsak, de komoly gazdasági károkat okoznak a mezőgazdaságban is és veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot.