Lengyelország Európa leggyorsabban digitalizálódó gazdaságai közé tartozik. Terjed a felhő, az MI és a digitális fizetés, miközben a digitális gazdaság értékének nagy része külföldre kerül és sok területen jelentős a lemaradás az EU átlagához képest.
2024-ben a digitális termékek Lengyelországba irányuló importja csaknem 48 milliárd zlotyra (kb. 11 milliárd euróra) rúgott, miközben az export továbbra is mintegy 3 milliárd zloty (kb. 0,7 milliárd euró) körül mozgott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez felveti a kérdést, hogy Lengyelország már valódi digitális gazdaságnak tekinthető-e, vagy elsősorban rendkívül hatékony felvevőpiaca a máshol megalkotott technológiáknak.
Lengyelország az elmúlt években erős pozíciót épített ki az új technológiák bevezetésében. Jó példa erre a fizetési piac: a lengyel fogyasztók gyorsan elfogadják az új fizetési módokat a vásárlásoknál és szolgáltatásoknál. A probléma azonban ott kezdődik, ha nem a technológia használatának tempójára, hanem arra figyelünk, ki hozza létre ezeket a megoldásokat, és ki húzza belőlük a legnagyobb hasznot.
– mondta az Európai Gazdasági Kongresszuson Sebastian Kulczyk befektető, Lengyelország egyik leggazdagabb embere, aki rámutatott, hogy Lengyelországban megvannak az ötletek, de hiányoznak azok az eszközök, amelyek az országban tudnák tartani őket.
Digitális szakadék Lengyelországban: 48 milliárd zloty a technológiákért
A probléma nagysága jól látszik a digitális termékek kereskedelmére vonatkozó adatokból. A Łukasiewicz Kutatási Hálózat „Polska digitális mérlege. Hogyan váltsuk le a függőséget szuverenitásra?” című jelentése szerint 2016-ban a digitális termékek importja mintegy 9 milliárd zlotyt tett ki. 2024-re ez az összeg már közel 48 milliárd zlotyra nőtt. Ugyanebben az időszakban az export nagyjából 3 milliárd zloty szintjén maradt. Ez évente mintegy 45 milliárd zlotys hiányt jelent.
Nem pusztán külkereskedelmi statisztikáról van szó. E pénzek mögött konkrét szolgáltatások és technológiák állnak: felhőalapú számítástechnika, szoftverek, licencek, digitális platformok. Mindez a lengyel gazdaság strukturális függését jelzi a külföldi beszállítóktól. Ha a tendencia fennmarad, Lengyelország elsősorban technológiai fogyasztó maradhat, ahelyett hogy ezeknek a megoldásoknak az együttalkotójává válna.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a külföldi technológiák használata önmagában problémás lenne. A globális technológiai vállalatok szerves részei a mai gazdaságnak, a cégeknek pedig a származási országuktól függetlenül hozzá kell férniük a legjobb megoldásokhoz. A gond ott kezdődik, amikor a helyi piac növekszik, de ezzel nem tart lépést a hazai szellemi tulajdon, tőke és infrastruktúra fejlődése.
– értékelt Sam Sacli, az Euromatch Group ügyvezető elnöke az Euronewsnak adott interjúban.
A digitalizáció hajtja a szolgáltatásokat
A technológia növekvő jelentősége az egész gazdaság szerkezetében is tükröződik. A szolgáltatások ma már a lengyel gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorját jelentik. A statisztikai hivatal adatai szerint 2025 szeptemberében a szolgáltatási termelés 7,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Különösen gyorsan, 11,5 százalékkal bővült az információval és kommunikációval kapcsolatos tevékenység.
Még dinamikusabban nőtt az információs szolgáltatások területe, ahol a bővülés év/év alapon 23,7 százalékot ért el. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a digitalizáció már nem különálló gazdasági ágazat, hanem egyre mélyebben hatja át a pénzügyi szolgáltatásokat, a kereskedelmet, a médiát, a logisztikát, az ipart és a közigazgatást. Lengyelország ugyanakkor továbbra is jelentős növekedési tartalékkal rendelkezik: 2019 és 2024 között a szolgáltatásexport értéke 271 milliárd zlotyról 471 milliárd zlotyra emelkedett, vagyis több mint 70 százalékkal nőtt.
– mondta Sam Sacli.
A lengyel vállalatoknak még mindig van lemaradásuk az EU-hoz képest
A lengyel digitalizáció paradoxona abban rejlik, hogy az országban egyrészt rendkívül fejlett technológiai felhasználók vannak, másrészt viszont sok vállalkozás digitalizációs szintje továbbra is elégtelen.
A PARP jelentése szerint a lengyel vállalatok 61 százaléka éri el a digitalizáció alapvető szintjét, szemben az uniós átlagként mért 69 százalékkal. Még nagyobb a különbség a felhőalapú szolgáltatások használatában: ezeket a lengyel cégek 19 százaléka veszi igénybe, míg az EU-átlag 34 százalék. A big data és a mesterséges intelligencia alkalmazása is növekszik, de még mindig elmarad az uniós szinttől.
Mindez azt mutatja, hogy a lengyel digitális átállásnak két arca van. A legfejlettebb vállalatok már a modern mesterségesintelligencia-eszközöket, az automatizációt és az adatvezérelt döntéshozatalt használják, miközben a cégek egy része még csak most hozza be az alapvető lemaradásokat. Ez akadályt jelenthet a külföldi piacokra történő terjeszkedésnél, bár a kép ennél összetettebb.
– tette hozzá Sacli.
Lengyelország digitális gazdasága – hogyan tovább?
A jelenlegi modell – a külföldön már bevált technológiák gyors átvétele – lehetővé tette Lengyelország számára, hogy jelentős részben ledolgozza lemaradását a fejlettebb gazdaságokhoz képest. Nem biztos azonban, hogy ez elegendő lesz a globális verseny következő szakaszában.
Az állam 2026 júniusában elfogadta a 2035-ig szóló nemzeti digitalizációs stratégiát. A dokumentum célja, hogy hosszú távú perspektívát adjon a digitalizáció fejlődésének, és összehangolja az e területen zajló intézkedéseket. Az ütemterv 55 intézkedést tartalmaz, összesen 12,4 milliárd eurós költségvetéssel.
Az egyik hangsúlyos irány a stratégiai technológiai függetlenség erősítése. A Helyreállítási Alapból finanszírozott programok támogatják azokat a digitális beruházásokat, amelyek mérsékelni hivatottak az EU függőségét a harmadik országokból érkező szolgáltatóktól.
A kérdés tehát nemcsak az, hogy Lengyelország milyen gyorsan digitalizálódik, hanem az is, hogy a digitalizáció képes lesz-e valódi értéket teremteni Lengyelországban.