Európában a következő hónapokban nem láthatók jelei a kerozinhiánynak az iráni háború miatti energiaválság ellenére sem, bár a magas árak arra késztetik a légitársaságokat, hogy megszüntessék a gazdaságtalan útvonalakat.
A nyári családi repülésekre és vakációra készülődők jórészt megnyugodhatnak, mert jelenleg nem fenyeget a tömeges járattörlések veszélye, mondja Apostolos Tzitzikostas, az Európai Unió közlekedési biztosa.
Az iráni háború okozta energiasokk ellenére sem mutatkoznak jelei annak, hogy Európában a következő hónapokban hiány lenne a repülőgép-üzemanyagban, bár a magas árak és azok ingadozásai arra késztetik a légitársaságokat, hogy csökkentsék a gazdaságtalan útvonalakat – mondta az Európai Unió közlekedési főbiztosa.
Az aggodalmakat főként az gerjeszti, hogy a Hormuzi-szoros, az olajtermelő körzeteket a globális piacokkal összekötő hajózási útvonal az elmúlt három hónapban nagyrészt le volt zárva, ami napi mintegy 14 millió hordóval, azaz a globális kereslet mintegy 14%-ával csökkentette az olajkínálatot.
Az Unió eddig átvészelte a fennakadásokat, mivel a Közel-Kelet a repülőgép-üzemanyag importjának mintegy 20%-át teszi ki, az űrt pedig nagyrészt az amerikai és nigériai készletek töltik ki. Jelenleg nincs üzemanyag-hiány Európában, és nincsenek jelei annak, hogy ellátási szakadék állna be az elkövetkező időszakban. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a regionális repülőterek vannak a legnagyobb veszélyben.
A fő aggodalomra az áremelkedés ad okot
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség szerint a repülőgép-üzemanyag a légitársaságok működési költségeinek 25-30%-át teszi ki. Ezért azt látjuk, hogy egyes légitársaságok törlik azokat az útvonalaikat, amelyeknek gazdaságilag semmi értelme nem volt.
A háborús fenyegetés ezért egyelőre kitolódik, mert az utasok valószínűleg csak később vagy jövőre érzik majd meg a magasabb viteldíjak teljes hatását, amikor a légitársaságok fedezeti szerződései lejárnak. Ezek társaságokként rendkívül eltérők.
Az elemzői konszenzus szerint az olaj ára idén átlagosan 90 dollár/hordó körül alakul, ami 40%-os emelkedés a februárihoz képest. Az év végét tekintve Tzitzikostas azt mondta, hogy a helyzet „nagyon nehéz” lesz, ha a közel-keleti ellátás továbbra is rendezetlen marad.
„Rendkívül fontos, hogy a háború véget érjen, a Hormuzi-szoros megnyíljon, és ennek a lehető leghamarabb meg kell történnie... Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy Európa felkészült. A tagállamainkban megvannak a biztonsági készletek” – mondta a biztos, hozzátéve, hogy a Bizottság koordinálja majd a készlet-felszabadításokat, és egyelőre nincs szükség a tartalékok újraelosztására, mert jelenleg még van egy bizonyos fokú stabilitás.
Teherán és Washington az április eleji tűzszünet óta tárgyalásokat folytatnak, de csak korlátozott előrelépéssel, sűrűn változó követelésekkel és ismételt szabálysértésekkel. Több forrás szerint ha a felek hamarosan megállapodásra is jutnak, az valószínűleg csak átmeneti megoldás lesz, és Hormuz továbbra is iráni ellenőrzés alatt marad.
A repülésen túl egy elhúzódó konfliktus a globális gazdaságot is sújthatja. Az OECD figyelmeztet, hogy ez jelentősen lelassíthatja a növekedést, a legutóbb a 2008-2009-es pénzügyi válság vagy a COVID-19 világjárvány idején tapasztalt szintre. „Nem csak a sugárhajtómű-üzemanyagról vagy az üzemanyagokról van szó. Akár globális recesszió is vár ránk, ami már a polgári repülést is veszélyeztetni fogja” – mondja Tzitzikostas.